Hogyan vitte csődbe a Karácsony-Tisza-Vitézy koalíció a fővárost alig pár hónap alatt?

A baloldali városvezetésnek sikerült oda juttatnia Budapestet, ahová anno Demszkyéknek sikerült utoljára.

A munkavállalóktól levont adóelőleg és tb-járulék szándékos visszatartását vetítette előre Karácsony Gergely. Az önkormányzati végek ugyanakkor nem tehetik meg, hogy nem fizetik be az államnak az elvonást, ráadásul egy ilyen lépés tömeges felmondásokhoz is vezethet.
Csődközeli helyzetbe került a főváros, mivel Budapest költségvetését úgy szavazták meg a baloldali és tiszás képviselők, hogy az nem tartalmazza a szolidaritási hozzájárulási adót, amelynek 10 milliárd forintos részletét a Magyar Államkincstár jogszerűen inkasszálta a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester ezt követően többször is jelezte, csődközeli helyzetbe sodorta a kormány a fővárost a szolidaritási hozzájárulással, amelynek összege nagyjából a Rákosrendezőért majdan kifizetett összeggel azonos.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali városvezetésnek sikerült oda juttatnia Budapestet, ahová anno Demszkyéknek sikerült utoljára.
Ezt is ajánljuk a témában
Szentkirályi Alexandra szerint a főpolgármesternek vállalnia kell a felelősséget.
A főpolgármester ugyanakkor a kormányra mutogatáson kívül továbbra sem adott rá magyarázatot, miért szavazta meg a kormánypárti képviselők kivételével a Fővárosi Közgyűlés úgy a költségvetést, hogy már a szavazás pillanatában egyértelmű volt, nem szerepel benne egy olyan jelentős összegű tétel, amelynek befizetése nem politikai szándék és mérlegelés tárgya, hanem kötelezettség.
Karácsony Gergely és a baloldal gyakorlatilag politikai zsarolás eszközévé tették Budapest működését, ráadásul a főpolgármester a felelősségét most az önkormányzati cégek vezetői között is szétterítené, bűncselekmény elkövetésére ösztönözve őket.
Karácsony Gergely a napokban a Népszava tudósítása szerint a fővárosi intézmények munkavállalóinak fizetését szemelte ki.
A főpolgármester szavai szerint „az elkövetkező hetekben és hónapokban a legfőbb cél az, hogy a fővárosi intézmények és cégek munkatársai a nettó bérüket mindenképpen megkapják. Amennyiben a folyamatban lévő perek kedvező eredménnyel zárulnak a főváros számára, természetesen eleget fognak tenni a járulékfizetési kötelezettségeknek is, de rövid távon a nettó bérek kifizetése az elsődleges cél.”
Ezzel Karácsony Gergely gyakorlatilag bűncselekmény elkövetésére buzdította a fővárosi intézmények vezetőit, míg a piaci szereplőknek ezzel azt üzente, nyugodtan visszatarthatják a munkavállalók bruttó fizetéséből levont adóelőleget és a tb-járulékot, úgysem lesz ennek következménye.
A munkavállalók bruttó és nettó bére közötti különbséget, vagyis a 18 százalékos tb-járulékot és a 15 százalékos személyi jövedelemadót a munkáltatónak kötelező levonnia a nettó munkabér kifizetése előtt és a levont összeget azonnal be kell fizetnie költségvetésbe.
A munkáltatónak a befizetésre a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig szab határidőt a törvény, ám ez csak technikai jellegű türelmi idő, vagyis a nettó bér kifizetése és a levonások befizetése között eltelt időben sem rendelkezhet ezzel az összeggel a kifizető, ellenkező esetben bűncselekményt követ el.
Az elvonások be nem fizetése pedig felveti az adó- és költségvetési csalás lehetőségét. Ráadásul
a felelősség nem is a törvénysértésre bátorító főpolgármestert terhelné, hanem a cégek vezetőit, akik már azzal is törvényt sértenének, ha a türelmi időn belül ugyan, de szándékosan visszatartanák a költségvetésbe fizetendő adót és járulékot.
Karácsony Gergely ráadásul ráijesztett a dolgozókra, mivel eddig szó sem volt arról, hogy a munkabérük kifizetésére ne lenne elegendő forrás a cégeknél. Ráadásul a főpolgármester csak a munkavállalói elvonást említette, a bruttó béren felül fizetendő munkáltatói járulék, azaz a szocho megfizetéséről nem próbálta meg lebeszélni a fővárosi vállalatvezetőket.
A bérfizetéssel kapcsolatos nehézségek lehetőségét tehát az elsők között lengette be Karácsony Gergely, noha egyelőre senkinek sincs átfogó képe arról, hogy pontosan mi vezetett a főváros csődközeli helyzetéhez, azaz hova tűnt a Tarlós István lemondásakor még több száz milliárd forintos forrástöbblet, amelyet a hatékony működéssel tudott megtakarítani Budapest, ráadásul mindezt jelentős fejlesztések mellett. Az elmúlt időszakban ráadásul az iparűzésiadó-bevétel is megduplázódott.
Arról sincs elég információ, hogy a főpolgármester csak ráijesztett a dolgozókra, hogy arra ösztönözze őket, forduljanak a kormánnyal szembe, vagy valóban nem tud rövidesen munkabért fizetni a főváros. Ha utóbbi bekövetkezne, akkor az egyértelműen csődöt jelent.
Ráadásul a főváros költségvetésétől függetlenül az önkormányzati cégeknek elvileg rendelkezniük kellene azzal a forrással, amelyből kifizetik az alkalmazottak munkabérét és befizetik a költségvetésbe az adókat és járulékokat.
Az érintett munkavállalóknak Karácsony Gergely kijelentése után érdemes gyakrabban ellenőrizniük, munkáltatójuk eleget tett-e a befizetési kötelezettségének.
Fontos, hogy az illetékes állami szervek az elmaradt kötelezettséget gyorsan és hatékonyan be tudják hajtani a munkáltatón, vagyis az állami szervek közbenjárása miatt nem kerülhet veszélybe a munkavállalók biztosítotti státusza.
Karácsony terve ugyanakkor a közszolgáltatások, így a főváros működését is veszélybe sodorhatja. A munkáltató a járulékok visszatartásával és más célú használatával nem csak a költségvetési- és adócsalás elkövetését kockáztatja, hanem a munka törvénykönyve szerint lehetőséget adhat a munkavállalónak arra, hogy éljen a rendkívüli felmondás lehetőségével. Az mt. szerint
a munkavállaló azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi.
A bérfizetési kötelezettség megsértése pedig lényeges kötelezettségnek minősül. A munkavállaló ezért abban az esetben akár azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a munkáltató az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek rendszeresen, több hónapon keresztül nem tesz eleget. Mivel Karácsony felvetette, hogy akár több hónapot is késnének ezek a befizetések, abban az esetben már a munka törvénykönyvére is hivatkozhat a dolgozó, ám minden esetben érdemes jogi tanácsot kérni.
Ha a munkavállaló élhet azonnali felmondással, vagyis indoklása megalapozott, abban az esetben nem kell letöltetnie a felmondási idejét és számára jár a végkielégítés is.
Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken 11.50 és 12.00 között leáll Budapest tömegközlekedése. Karácsony Gergely, Budapest polgármestere hétfői bejelentésében hangsúlyozta, „szeretnénk egy pillanatra megmutatni, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik” – majd hozzátette, nem az a céljuk, hogy a közszolgáltatások sérüljenek. A reakciókra sem kellett sokat várni. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője Karácsony bejelentésére úgy reagált, „felelősségvállalás helyett a budapestieket büntetik Karácsonyék”.
Ezt is ajánljuk a témában
Budapest főpolgármestere továbbra is a kormányra mutogat a csődközeli állapot miatt, de most már fenyegetőzik is.
Ezt is ajánljuk a témában
Az esti magyar-svéd meccs miatt is fennakadások várhatók.
Nyitókép: MTI/Ilyés Tibor