A 2024-es választások óta eltelt év időközi voksolásai alapján a Fidesz-KDNP továbbra is vezet, az ellenzék, különösen a baloldali összefogás visszaszorult, míg a független és az egyéb helyi civil jelöltek előretörtek. A Tisza Párt nem mérette meg magát.
Egy év telt el a 2024-es kettős magyarországi választás óta. Mint arról a Mandineren átfogó elemzésemben rámutattam, továbbra is stabil a Fidesz-KDNP támogatottsága, Magyar Péter nem érte el legfőbb célját, Budapest lehet a baloldal 2026-os választási vereségének egyik legfőbb oka.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy évvel ezelőtt tartották az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, az évforduló kapcsán összegyűjtöttük, mi történt azóta. Kovács András első írása a Mandineren!
Írásomban csak érintőlegesen szóltam az időközi választásokról, ezért most érdemes egy kicsit jobban megnézni, hogyan változtak az erőviszonyok a „terepen”. Mielőtt rátérnék a konkrét számokra, érdemes pontosan kifejteni, miért is tartom megbízhatónak ezt a módszert.
Két parlamenti választás között a közvélemény-kutatások és az időközi választások adnak egyfajta iránytűt a kezünkbe a politikai erőviszonyok változásáról. Most az országos felmérésekkel nem kívánok foglalkozni, ezért az időközi megméretettésekhez fordulok. Az időközi választások elemzése abból a szempontból fontos, hogy a korábbi általános önkormányzati választáshoz képest, hogyan változott az adott helyen a politikai erők támogatottsága.
Az elemzés során nem egyenként nézem meg az időközi választási eredményeket, és vetem össze a korábbiakkal, hanem az összes időközi voksolást hasonlítom össze a nem időközi választási összesített eredményekkel.
Ezt a módszert azért is tartom helyesnek, mivel itt valódi emberek valódi szavazatát láthatjuk a választási szervek által transzparens módon hitelesítve. Ez az eljárás annyira általános, hogy Nagy-Britanniában is sokan az időközi választási eredmények és a korábbi országos eredmények összevetése alapján rajzolják fel a politikai erőviszonyokat, sőt sok esetben ennek alapján készítenek mandátumbecsléseket is.
Magyarországon június 9-én tartottak általános önkormányzati választást. A mostani elemzésbe csak azokat a választásokat vettem be, ahol a kormánypártok is indultak az időközi választáson. Így összesen 16 voksolást (Oroszlány, Koppányszántó, Pécs, Berkesz, Szentes , Sátoraljaújhely, Kiskunmajsa, Veszprém, két Tiszakécske, Budapest III. kerület, Pápa, Tiszafüred, Mosonmagyaróvár, Hajdúhadház, Barcs) vettem górcső alá.
A fenti 16 voksolás összesített eredménye 2024 júniusban így festett:
A júniusi eredmények alapján Fidesz-KDNP dominanciát látunk, de a független és a baloldali összefogás jelöltjei is jól szerepeltek. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt nem igazán rúgott labdába a vizsgált körzetekben, de a képzeletbeli ötszázalékos küszöböt sikerült átlépniük.
Az eredmény értelmezéséhez és a teljes képhez azt is le kell szögezi, hogy inkább olyan körzetek kerültek az elemzéshez, ahol a Fidesz-KDNP támogatottsága az országos átlag alatti volt.
Most pedig nézzük meg, hogyan változtak az erőviszonyok az időközi választásokon 2024. június 9-ét követően:
A júniusi választásokhoz képest az első fontos változás, hogy az időközi választásokon több mint 20 százalékponttal csökkent a részvételi arány.
Míg 2024 nyarán 56,73 százalékos volt az aktivitás, addig azt követően összességében már csak 35,98 százalék.
A több mint 20 százalékpontos visszaesés természetesnek nevezhető, mivel az időközi voksolások lényegesen kisebb téttel bírnak a választók szemében, mint az országos megmérettetések. Feltételezhetően az adott politikai oldalhoz lazán kötődök maradnak otthon egy-egy időközi választáson.
Az időközi választások lényeges átrendeződést hoztak abból a szempontból, hogy a baloldali összefogás eltűnt a politikai térképről. A Mi Hazánk támogatottsága pedig a harmadára zsugorodott. A Kutyapárt több mint 7 százalékos eredménye az óbudai időközi választásnak köszönhető, mivel ők voltak az úgymond baloldali ellenzék abban a körzetben.
Érdekes, hogy a parlamenti pártok közül egyetlen alakulat sem lépte át az 5 százalékos küszöböt, sőt többségük el sem indult az időközi voksolásokon.
Ezzel párhuzamosan a független és egyéb helyi civil jelöltek megszerezték a voksok több mint 50 százalékát. A kormánypártok támogatottsága 41,97 százalékról 38,84 százalékra csökkent. Ez a változás elhanyagolható mértékű, mivel jórészt inkább az ellenzéki által 2024. júniusában megnyert körzetekben volt választás. Másrészt a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára, de a politikai erők között a Fidesz-KDNP így is mindenkit messze vert.
Mivel Magyar Péter az EP-választások után bejelentette, hogy egyetlen időközi voksoláson sem kíván indulni, így a Tisza Párt valós támogatottságát nem tudtuk mérlegre tenni ebben az elemzésben.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter
Komoly előrelépés volna, ha legközelebb ugyanezt Kápolnásnyék viszonylatban és vonattal tennék.
A párt tagadja a vádakat és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Ketten azonban továbbra is a beregszászi területi toborzóközpont foglyai a Fidesz EP-képviselőjének értesülései szerint.
A józsefvárosi polgármesternek nem tetszik, hogy az ő támogatottja mellett más is el mer indulni az időközi választáson.
Megalázó módon, azonnali hatályú felmondással távolították el az általa alapított és huszonhárom esztendeig üzemeltetett Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának éléről Jarábik Gabriellát. Veczán Zoltán írása.
Hazánk mentesül az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók alól, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.
