Egy 1962-es egyezménnyel kezdődött minden.
Bár a sajtóban és a politikában időről időre szóba kerül, igazán súlyossá most, Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetése kapcsán válik az ukrán és magyar nyugdíjrendszer kapcsolata – írja átfogó cikkében a Magyar Nemzet.
Ennek oka, hogy a magyar és az ukrán szociális kapcsolatokat, így a nyugdíjügyeket máig egy 1962-es nemzetközi egyezmény szabályozza. A megállapodást a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (SZSZKSZ) kötötte, de mivel számos állam nem tekintette magát SZSZKSZ-jogutódnak, így nem alkalmazta.
Maradt az Oroszországi Föderáció és Ukrajna, mígnem az előbbivel jó néhány évvel ezelőtt megszületett a megállapodást leváltó egyezmény. Ukrajnával viszont fennmaradt a jogviszony, egyes beszámolók szerint azért, mert szomszédunk nem akart rajta változtatni.
Az 1962-ben megkötött egyezmény szerint a nyugdíjat az az ország állapítja meg és folyósítja, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik.
Így tehát ha valaki Ukrajnából Magyarországra költözik, úgy az ukrán nyugdíja megszűnik, és a magyar állam kezdi fizetni a járandóságát.
A két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani, de ez talán még a kisebbik gond – jegyzi meg a cikk szerzője.
Ezt is ajánljuk a témában
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Jelentősebb tényező az, hogy az Ukrajnából Magyarországra települő személy nyugdíjának alapját képező átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel rendelkező magyar munkavállalók átlagosan elértek a nyugdíj megállapításának időpontjában. Ez a rendelkezés az, ami miatt az ukrán állampolgárok nálunk lényegesen magasabb nyugdíjra tehetnek szert, mint az ukrán rendszerben.
A helyzet korábban már volt belpolitikai viták tárgya, amikor a 2010-es évek közepétől megnőtt az Ukrajnából – főként Kárpátaljáról – érkezők száma. Már akkor is éves szinten tízmilliárdos összeget fordított az államkassza az ezen egyezmény alapján járó nyugdíjak kifizetésére.
A probléma súlyossága napjainkra fokozódott, különösen Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek fényében.
Szomszédunknál ugyanis a becslések szerint annyi nyugdíjas él, mint Magyarország teljes lakossága, azaz körülbelül tízmillió.
A Financial Times 2023-as beszámolója szerint az ukrán nyugdíjak folyósítása (továbbá másfél millió tanár és félmillió közigazgatási alkalmazott bérének utalása) már abban az évben veszélybe került, ezért sürgette Kijev az Európai Unió és az USA által ígért pénzügyi segítséget.
Meg is kapta, ám jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a háború után Ukrajna képes lesz-e saját maga finanszírozni az állami juttatásokat.
Még aggályosabb lenne az a helyzet – vagyis még több pénzébe kerülne az Európai Unió adófizetőinek – ha Ukrajna uniós tagállammá válásával az ukrán állampolgárok szabadon letelepedhetnének az Európai Unió területén.
Ezt is ajánljuk a témában
Lomnici Zoltán alkotmányjogász érdekes összefüggésre világított rá.
Egy ukrán nyugdíjasnak sokkal jobban megérné Magyarországon letelepedni a magasabb nyugdíj garanciájával, vagyis
akár több millióan is érkezhetnek a hazai ellátórendszerbe az egyezmény rendelkezéseit kihasználva.
Ennek veszélyét emeli, hogy a legutóbbi felmérések szerint az ukrán menekültek körében drasztikusan csökkent azok aránya, akik tervezik a hazatérést (2022 decemberében 74 százalék volt, majd tavaly év végére 43 százalékra csökkent), ami arra utal, hogy aki egyszer eljött, valószínűleg nem tér vissza.
A konkrét számokat tekintve: Magyarországon jelenleg 2,5 millióan részesülnek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, és az állam idén 7200 milliárd forintot fordít erre a célra, ebből több mint 500 milliárd forint a 13. havi ellátás.
Ezt is ajánljuk a témában
A Külügyi Intézet számításai alapján Brüsszel eddig 199 milliárd dollárnyi kötelezettségvállalást tett az ukránoknak. Ukrajna uniós csatlakozása hazánknak 20 ezer milliárd forintjába kerülne.
Amennyiben az ukrán uniós csatlakozás következtében több millió ukrán idős jelenne meg a magyar nyugdíjrendszerben, az a nyugdíjkassza kiadásainak drasztikus megnövekedését eredményezné.
Ez a hatalmas kiadási kötelezettség két súlyos következményt vonhat maga után: vagy azonnal padlóra vinné a magyar költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.
Nyitókép: A 13. havi nyugdíjat kézbesíti egy postás egy fővárosi társasházban 2025. február 12-én. (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)
Kiderült, miben számítanak Kijevre.
Ukrajna felfegyverzése a célja.
A tárca szerint ez idő alatt 205 település felett szerezték meg a teljes ellenőrzést az orosz erők.
Ennél sejtelmesebb nem is lehetett volna.
Az amerikai elnök nyomás alá akarja helyezni Vlagyimir Putyint.
Egy katonatiszt kendőzetlen véleménycikkben bírálta az ukrán politikusokat: szerinte gyávák, mert nem mernek szembenézni az ország legnagyobb problémájával, a mozgósítással.
„Amit a Fidesz 2010 után tett, azt a választók 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is kétharmaddal jutalmazták.”
Trump 21 pontos béketerve figyelembe veszi Izrael aggályait, valamint a régió többi országának aggodalmait is.
