A Suzuki Motor ideiglenesen leállította népszerű Swift modelljének gyártását – azt is elárulták, miért.
A kínai ritkaföldfém-export korlátozása máris érezteti hatását az autóiparban: a Suzuki Motor ideiglenesen leállította népszerű Swift modelljének gyártását – számolt be róla a Reuters. A japán gyártó ezzel az első olyan japán autóipari szereplővé vált, amelyet közvetlenül érint a kínai exporttilalom.
A Suzuki korábbi tájékoztatása szerint május 26. és június 6. között szünetel a Swift gyártása, kivéve a Swift Sport-modellt. A vállalat az átmeneti gyártási leállást alkatrészhiánnyal indokolta, ugyanakkor nem közölte, pontosan mely alkatrészek hiányoznak a termeléshez.
A Nikkei japán üzleti napilap szerint a háttérben a Kína által bevezetett ritkaföldfém-export tilalom áll, ám a Suzuki szóvivője nem kívánta kommentálni az értesülést.
A Portfolio korábban azt írta, a magyarországi gyártásra gyakorolt hatások egyelőre nem ismertek. Azt ugyanis ki kell emelni, a Swift-modelleket nem a Suzuki esztergomi üzemében gyártják, így a kínai döntés közvetve a magyar termelést nem érinti.
Az esztergomi gyárban jelenleg kizárólag Vitara- és S-Cross-modellek készülnek, a Swiftek esztergomi gyártása 2016-ban leállt, 2017 óta importautóként érkezik Magyarországra. Az exportkorlátozások a beszállítói láncukra is hatással vannak, azonban a gyártásban ez nem okoz fennakadást
– tudatta a Mandiner a Magyar Suzuki Zrt.
Visszatérve a korlátozásra, a háttérben Kína áprilisi döntése áll, amely során több ritkaföldfém – köztük kulcsfontosságú mágnesalapanyagok – exportját függesztette fel.
Ezek az anyagok elengedhetetlenek többek között az elektromos motorokhoz, félvezetőkhöz és precíziós katonai technológiákhoz. Az intézkedés világszerte felborította a high-tech iparágak és az autógyártás beszállítói láncait.
Nem csak a Suzuki küzd ellátási nehézségekkel: több európai autóalkatrész-beszállító is leállította a termelést, míg a Mercedes-Benz már vizsgálja az alternatív beszerzési forrásokat és a ritkaföldfém-hiány elleni védekezési lehetőségeket.
Nyitókép: Origo-archív
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Japán fegyveres erői riasztották vadászgépeiket, miután Kína és Oroszország katonai aktivitása fokozódott a térségben.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
A kritikus ásványok iránti kereslet 2030-ra megduplázódik Indiában, miközben a geopolitikai feszültségek ellenére a legnagyobb finomítóhatalom, Kína az idén mégis garantálta riválisa számára a ritkaföldfém-ellátást. Ez a paradox kölcsönös függés érdekes helyzetet teremt.
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy az atomhatalom gyors ütemben bővít és épít jelentős katonai létesítményeket.
Németország gazdasági növekedés után mély strukturális válságba került, amelyet főként szerkezeti problémák és évtizedes gazdaságpolitikai-stratégiai hibák okoztak.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
