Szijjártó szerint a lengyel külügyminiszter ukrán propagandával támadta Magyarországot

Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy „sorosista, magyargyűlölő” lengyel kollégája, aki „az egyik legháborúpártibb politikus Európában” most „papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk”.

„Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó” – tudatta. „Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban” – tette hozzá.

„Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson, s ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról” – folytatta.

Szijjártó Péter közölte, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését.

Aláhúzta, hogy egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stabilan a harminckettő közül, de ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek. Rámutatott, hogy 

„Tehát mi, magyarok készen állunk arra, hogy Magyarország védelméhez és a szövetség védelméhez szükséges lépéseket megtegyük” – szögezte le. Viszont fontosnak nevezte annak a tisztázását, hogy a NATO nem támadási, hanem védelmi szövetség, s „amikor védelemről beszélünk, akkor a saját védelmünkről beszélünk, nem valamilyen külső szereplő védelméről”. „Ukrajna védelme az nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti. Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti” – figyelmeztetett.

Majd hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna miatt közvetlen konfrontáció törne ki a NATO és Oroszország közt, az a harmadik világháborút jelentené, ezért itt van az ideje az eddigi „vörös vonalak” megerősítésének, azaz világossá kell tenni, hogy el kell kerülni a konfliktus ilyen irányú kiterjedését. A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek fényében 

„Magyarország továbbra sem küld sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnába. Mi megvédjük Magyarországot, mi nem tartjuk Magyarország biztonsági érdekeivel egyezőnek, hogy a szomszédságban egy egymilliós hadsereg finanszírozását mi lássuk el” – jegyezte meg. „Azt is világossá kell tenni, hogy Ukrajna nem értünk, hanem magáért harcol, bármily hősiesen is teszi” – fogalmazott.

(MTI)

Fotó: Vajda János