A Tisza Párt szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz neve is felmerült az ukrán hírszerzéshez köthető kémbotrányban.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt jelenlegi szakértője lehet az a volt katonai vezető, akire Kocsis Máté utalt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, amikor az ukrán állampolgárságú Holló István kémbotrányát ismertette. A férfit azzal gyanúsítják, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek adott át információkat a magyar honvédségről, az egykori vezérkari főnökkel együttműködve. A Magyar Nemzet információi szerint ez a kapcsolat szorosan kötődik a Tisza Párthoz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán titkosszolgálatok brutális akciói – az Északi Áramlat robbantásától gyilkosságokig – új valóságot teremtettek. Közben Magyarországon is aktívak: kémbotrány, gyanús politikai kapcsolatok.
A lap szerint a háttérben feltűnt Wéber János fegyverkereskedő is, akit korábban baloldali kötődései és az MSZP-hez fűződő kapcsolatai miatt ismertek. Mint írják, Wéber és köre 2023-ban pártalapításra próbálta rávenni Ruszin-Szendit, de Magyar Péter megjelenése után inkább a Tisza Pártba való beépülést választották. A volt vezérkari főnök végül 2025 elején szakértőként csatlakozott az ellenzéki párthoz. A kémbotrány során az ukrán SZBU több magyar állampolgárt is letartóztatott.
Orbán Viktor „példátlan titkosszolgálati támadásról” beszélt, amelyet szerinte Ukrajna indított, egy magyar ellenzéki párt közreműködésével, hogy ellehetetlenítse az uniós tagságról szóló szavazási kezdeményezést.
A lap szerint a nyomok Teplicébe vezetnek, ahol információik szerint Ruszin-Szendi, Wéber János és egy ukrán kapcsolattartó, Mykola Smetanka rendszeresen találkoztak. Smetanka azóta a kiutasított ukrán ügynök, Tseber Roland uniós ügyeit intézi, aki korábban Magyar Péter ukrajnai látogatását is megszervezte.
Tseber több ellenzéki politikussal is kapcsolatba került, és aktívan részt vett a Tisza Párt rendezvényein. A Magyar Nemzet szerint Tseber közösségi médiás jelenléte és Magyar Péterhez fűződő közelsége tovább erősítette a gyanút, hogy lényegében
ukrán hírszerzési háló szőtte át a magyar ellenzéki politikát.
Ezt is ajánljuk a témában
Azt nem részletezte, hogy mire gondolt.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
***
Ezt is ajánljuk a témában
Lázár János beszélt a beruházásról.
Miről is szól valójában a kormányzás?
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
Csintalan képtelen arra, hogy a valóságot valóságnak lássa. Most például szerinte Orbán Viktor már a fasiszta revansot szervezi... Horváth K. József írása.
A gumigerincű átváltozóművész rémeket lát.
Viccesre vették a figurát az interneten.
Önazonosságunk alapja nem változhat: közösségünk a magyar polgárosodás közössége.
Ha Brüsszel ezt tekinti a demokrácia megerősítésének bizonyítékaként, akkor érdemes nyílt vitát folytatni arról, hogy valójában milyen mércék alapján születnek ezek a döntések.
