Bár az Európai Bizottság hangzatos bejelentéseket tett, mennyire örülnének, ha Ukrajna felvételt nyerne a nemzetközösségbe, ahova Magyarországnak, Horvátországnak, a Balti államoknak, Romániának és Bulgáriának hosszú évtizedekig megfeszítve kellett küzdenie, arról elfeledkeztek említést tenni, gazdaságilag ez mivel járna.
Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról.
Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan
– állapította meg a Tényellenőr, amely szerint a többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja. Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a gyorsított ukrán csatlakozás egyenesen csak egy nagyon költséges fájdalomdíj lenne, amiért az országot nem engedték a NATO-ba belépni.
A szakértő szerint mivel Ukrajna területileg hatalmas, így uniós csatlakozása teljesen felborítaná az unió mostani működési rendjét, és megbillentené a jelenlegi erőviszonyokat.