Ukrajna EU-csatlakozásának pénzügyi terhe uniós szinten az elkövetkezendő időszakban akár 2,5 ezermilliárd euróra rúghat.
Forró téma az elmúlt időszakban Ukrajna esetleges csatlakozása az Európai Unióba, Brüsszel nem tett le azon tervéről, hogy rekordsebességgel integrálja a jelenleg is háborúban álló keletei szomszédunkat, ami több szempontból is rendkívül kockázatos lépés lenne.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég arról beszélt, hogy „a jobb jövőért harcoló ukrán emberek Európára szegezik a tekintetüket. Együtt győzelemre vihetjük ezt a küzdelmet. Együtt kiteljesíthetjük az Uniót.
Együtt bevezethetjük Ukrajnát közös európai otthonunkba. Ez Ukrajna hőseinek és mártírjainak álma. És ez a mi álmunk is. Együtt vagyunk Európa”.
Ukrajna – melynek államformája a pikírt megjegyzések szerint korrupció – Brüsszel szerint számos területen ért el előrelépést, mint például az igazságszolgáltatási rendszer reformja, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, a pénzmosás elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, szerintük Kijev még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokkal való összehangolás terén.
Bár az Európai Bizottság hangzatos bejelentéseket tett, mennyire örülnének, ha Ukrajna felvételt nyerne a nemzetközösségbe, ahova Magyarországnak, Horvátországnak, a Balti államoknak, Romániának és Bulgáriának hosszú évtizedekig megfeszítve kellett küzdenie, arról elfeledkeztek említést tenni, gazdaságilag ez mivel járna.
Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról.
Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan
– állapította meg a Tényellenőr, amely szerint a többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja. Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a gyorsított ukrán csatlakozás egyenesen csak egy nagyon költséges fájdalomdíj lenne, amiért az országot nem engedték a NATO-ba belépni.
A szakértő szerint mivel Ukrajna területileg hatalmas, így uniós csatlakozása teljesen felborítaná az unió mostani működési rendjét, és megbillentené a jelenlegi erőviszonyokat.
Mivel Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasággal rendelkező, de az európai átlagnál jóval szegényebb ország, csatlakozása esetén a jelenlegi tagországok jelentősen kevesebb pénzt kapnának mind a mezőgazdasági, mind a regionális fejlesztési alapokból. Nemcsak az ország mérete, de a területek fejletlensége miatt is”
– fejtette ki, és hangsúlyozta, ez ellenérdekeltségeket fog szülni.
Az ukrán mezőgazdaság nem csak magyar, de összeurópai szemmel nézve is elképesztő méretű, hiszen az országnak 41 millió hektárnyi mezőgazdasági területe van. Ezeken a termőföldeken nagy élelmiszeripari üzemek működnek, ami komoly veszélyt jelenthet az EU agrárélelmiszer-gazdaságára. A legkomolyabb baj pedig, hogy
az országban jelenleg nincs szigorú minőség-ellenőrzés, a növénytermesztésben olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyek az EU-ban már régóta tiltottak, és az állattenyésztésben használt hozamfokozók, antibiotikumok szintén komoly versenyhátrányt okoznak az uniós gazdáknak. Emellett az ukrán termékek jelentős része GMO-alapú, ami további feszültségeket szülne.
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint Ukrajna EU- csatlakozása romba döntené az uniót, azon belül pedig Magyarországot is, mivel az ukrán tagsággal minden pénz Kijevbe menne, ráadásul a hazai mezőgazdaság, munkaerőpiac és nyugdíjrendszer is veszélybe kerülne amellett, hogy az ukrán tagság egészségügyi és biztonsági kockázatokat is jelentene.
Ifj, Lomnici Zoltán szerint az 1962-es szociális biztonsági megállapodás alapján azok az ukrán állampolgárok, akik Magyarországon állandó lakóhelyet létesítenek, jogosultak magyar nyugdíjra, akkor is, ha itt soha nem dolgoztak.
Jelenleg mintegy 3500–4000 ukrán állampolgár részesül magyar nyugdíjban, ami évente nagyjából 10 milliárd forintba kerül az államnak. A szakértő úgy látja, ha Ukrajna uniós csatlakozása előtt megnőne a migráció, ez a szám tovább nőhetne, ami tovább terhelné a magyar nyugdíjrendszert.
Az alkotmányjogász figyelmeztetett: Ukrajna esetleges EU-csatlakozása után a szabad mozgás joga lehetővé tenné, hogy még több ukrán állampolgár telepedjen le Magyarországon. Bár az Európai Unió szociális biztonsági rendeletei (883/2004/EK) alapján elvileg a szolgálati idő szerint osztanák meg a nyugdíjfizetési kötelezettségeket, az átmeneti időszakban, amíg a régi egyezmény hatályban marad, a mostani rendszer érvényesülne.
Az átmeneti időszakban, amíg az EU-rendeletek teljesen át nem veszik a kétoldalú egyezmény helyét, több ukrán nyugdíjas költözhet Magyarországra, kihasználva a jelenlegi egyezményt, amely lakóhely alapján biztosít nyugdíjat”
– jegyezte meg, majd azzal folytatta, ez rövid távon tovább növelheti a nyugdíjkassza terheit.
Nyitókép: Andrew Medichini / POOL / AFP
Olaszország PR-offenzívája, romániai politikai meglepetés, Európa globális impotenciája – a biztonságpolitikai szakértő kielemezte az elmúlt napok legfontosabb történéseit.
Az Európai Uniót és a NATO-t is érinti.
Az orosz külügyminiszter úgy véli, a Nyugat már 2014-ben is becsapta Oroszországot, és most újra csapdát állít Ukrajna ügyében.
A magyar-ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, nem véletlenül. Most újabb fejlesztést kap Kárpátalja.
Idilli béke, napfény, madárcsicsergés, méhzümmögés, csendben csordogáló folyó, magyar táj, magyar ecsettel. Milyen szépek a fák is a Tisza túlpartján! Ami már Ukrajna. Az innenső part a gyermekeink talpa alatt Magyarország.
Az európai mezőgazdaság halálos ítéletét jelentené Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása. Brüsszel már most szemet vetett az agrárpénzekre, és keserűek a tapasztalatok a piacnyitással kapcsolatban is. Vajon a gazdák tesznek végül keresztbe az üzleti érdekeknek?
Reménykedjünk, hogy a magyarok támogatását külön megköszönő Nicușor Dan nem felejti el a több mint félmillió szavazat értékét.
Az érzékeny lehet, hiszen már leéghetett róla a bőr.
