Nemrég az MTA elfogadta, hogy 80 milliárd forintért átad egy ingatlanegyüttest a Magyar Kutatási Hálózatnak. Úgy tűnt, mindenki jó üzletet köt, csakhogy az üggy körül néhány akadémikus botrányt kavart és pert indított. Ezzel kapcsolatban öntött tiszta vizet a pohárba az MTA elnöke.
Hosszú interjút adott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a HVG-nek, amelyben arra a vitára is kitért, amely arról szól, hogy az MTA 80 milliárd forintért cserébe több ingatlanát is átadná a Magyar Kutatási Hálózatnak (HUN-REN).
A lap kérdésére, hogy ezzel nem kótyavetyéli-e el a vagyonát az MTA, Freund rámutatott:
„Azt gyakran elfelejtik, hogy 2008-ig, amikor Gyurcsány Ferenc egyetlen tollvonással, ingyenesen, de célhoz kötötten odaadta az Akadémiának a kutatóintézetek több tucat ingatlanát, azok az állam tulajdonában voltak, az Akadémia csak a használójuk volt. A kormánytól komoly gesztus, hogy fizet értük 80 milliárdot.
Ez tehát nem az Akadémia törzsvagyona.
Arra nagyon is vigyázunk, nem adjuk el például a Vigyázó Ferenc által az MTA-ra hagyott vácrátóti ingatlanegyüttest, az ott működő Ökológiai Kutatóintézet majd bérleti díjat fizet nekünk.”
Az elnök azzal kapcsolatban is tiszta vizet öntött a pohárba, hogy egyesek 130 milliárdos vagyonról beszélnek és arról, hogy az ingatlanok átadásáról szóló közgyűlési határozat szabálytalan volt.
„Egy korábbi közgyűlés határozott arról, hogy nagy értékű ingatlanok eladásakor be kell szerezni három értékbecslést, de a közgyűlés fel is menthet ez alól, és ezt meg is tette. Azért kértem ezt, mert nem volt egyetlen értékbecslő cég sem, amelyik meg tudta volna mondani, hogy mennyit ér a piacon egy lakott, célhoz kötött ingatlanegyüttes. Ezért nem akartam újabb százmilliókat kiadni. A 130 milliárdos összeg úgy jött ki, hogy végül arra kértünk egy céget, mérje fel a vagyont úgy, mintha nem lenne célhoz kötött, és nem lenne lakott. Tehát
szó sincs róla, hogy 130 milliárdot érne, a forgalmi értéke gyakorlatilag nulla”
– fogalmazott Freund Tamás.
Azokkal a félelmekkel kapcsolatban, miszerint a vagyonkezelő egyes ingatlanokat nem ad majd át a HUN-REN-nek, az MTA elnöke leszögezte:
A Hankó Balázs miniszter úrral aláírt szándéknyilatkozatban benne van, hogy maradéktalanul átkerülnek a Hun-Ren tulajdonába.
Én ennél nagyobb biztosítékot nem tudok kérni. Nem eskethetem meg őket.”
Mint mondta, nem tudja, mikor zárulhat az üggyel kapcsolatos per, amelyet Radnóti Sándor akadémikus indított, de úgy vélekedett:
Radnóti Sándorék célja láthatóan az időhúzás: hátha lesz egy új kormány, amely majd visszaadja nekünk a kutatóhálózatot.
De ha lesz is valaha ilyen kormányzati akarat, akkor az ingatlanokkal együtt is vissza tudják adni a hálózatot.”
Ezzel kapcsolatban az is felmerült, hogyhogy aláírná Freund az ingatanegyüttes eladását, míg a per tart.
„Egy per alatt lévő ingatlanegyüttest nem adhatok el. Csakhogy ha én ezt most nem írom alá, az elbizonytalanítja a kormányt, és nem alapítja meg a Hun-Rent új jogi státuszban, és nem tudja megkötni vele a közfeladat-ellátási szerződéseket,
nem érkezhet meg a 18 milliárdos plusztámogatás, amiből az ígért fizetésemelést meg tudnák oldani. Amire pedig nagy szükség volna, hiszen több kutató megy külföldre a bizonytalanság elől
– nekem a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből most két tanítványom ment ki tartósan az USA-ba, egy pedig Bécsbe készül, mindhárman csoportvezető professzorként.”
Az újságíró megjegyzésére pedig, mely szerint a kormány zsarol, az MTA elnöke kifejtette:
„Én azt gondolom, hogy a kormány is biztosra akar menni. Ezért ajánlottam nekik: ha biztosak abban, hogy jogszerű az ingatlanok átadása, ahogy nekünk sincs kétségünk efelől, akkor fogadják el azt a záradékot, ami szerint akkor válik érvényessé az aláírásom az adásvételi szerződésen, ha a bíróság jogerősen az Akadémia javára dönt.”
Az üggyel kapcsolatban nemrég Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere a Mandinernek elmondta, a kormány a kutatási hálózat elnökének javaslatára tett egy 80 milliárdos ajánlatot az ingatlanok felértékelése alapján az MTA-nak, amelyet az akadémia közgyűlése el is fogadott még tavaly december 12-én.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ma már mindenfelé a világban – Puskás, Kodály, Liszt és a gulyás mellett – a családpolitikánkat emlegetik a magyarokkal kapcsolatban” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere a Mandinernek.
„Majd a magukat Akadémiai Dolgozók Fórumának nevezők és meg néhány tudós, kiment Brüsszelbe feljelenteni ezt az egész folyamatot. Hadd mondjak egy érdekességet ezzel kapcsolatban:
egy nappal azelőtt, hogy a közgyűlés szavazott volna, a ,»tiszások« az illetékesek privát e-mail-címeire küldtek levelet, amelyben a tudományos közösség által kezdeményezett terv ellen hergeltek.
Majd itthon is pert indítottak és ezzel párhuzamosan Brüsszelbe is mentek fúrni a dolgot. Ezáltal akarják megakadályozni azt, hogy az idei évben a kutatói közösség 18 milliárdos bérfejlesztése megvalósuljon.
Ezzel kívánják megakadályozni azt is, hogy az elkövetkezendő 3 évben a jelenlegi, közel 50 milliárdos finanszírozást megduplázzuk. Így akarják ellehetetleníteni, hogy egy 26 milliárdos, további infrastruktúra-fejlesztést elindítsunk. Az ‘50-es évek mintájára dolgoznak a saját közösségük ellen”
– mondta a miniszter.
A miniszter a Mandinernek adott interjúban azt is kifejtette, miért volt szükség a tudomány világában eszközölt vátoztatásokra az elmúlt időszakban és abból hogyan következett a kutatási hálózat és az MTA ingatlanviszonyainak rendezésének igénye.
„Az 1950-es években a kommunista rendszer beavatkozott a magyar tudomány életébe, amellyel egy szerves fejlődést vágott el, mint az élet sok más területén is. A Tudományos Akadémia akkor számos olyan jogosítványt kapott, amelyet a kommunisták arra akartak használni, hogy a magyar tudományt kontrollálják, befolyásolják. Aztán a rendszerváltás után, 1993-ban az egyetemek visszakapták a tudományos minősítésnek a lehetőségét. A tudományos autonómia, amelyet a kommunisták bitoroltak, elkezdett helyreállni. A Magyar Kutatási Hálózat, a HUN-REN azonban az elmúlt évek átalakítása után sem lépte meg azt a teljesítménynövekményt, amit az egyetemek, és ami a felgyorsult nemzetközi világban szükséges lett volna. Készült egy nemzetközi elemzése a HUN-REN-nek, amelyben kimutatták, hogy rugalmasabb, teljesítményorientáltabb működésre van szükség. Ezért
kezdeményezte nemcsak a Magyar Kutatási Hálózat elnöke, hanem valamennyi igazgatója is, hogy egy rugalmasabb, flexibilisebb, teljesítményorientáltabb modellben kell működni. Továbbá, hogy meg kell szüntetni azt a rendezetlenséget, ami abból adódott, hogy államháztartáson kívüli működési formában magát az infrastruktúrát nem kapták meg tulajdonba.
A kormány ezt a javaslatot elfogadta, támogatta és tett a Magyar Tudományos Akadémiának egy 80 milliárdos ajánlatot az ingatlanok felértékelése alapján. Ezt az Akadémia közgyűlése el is fogadta tavaly december 12-én” – foglalta össze Hankó Balázs.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
De azért reménykedhetünk a változásban – Lentner Csaba és Schmidt Mária nagyon is komolyan gondolja vaskos kritikáit.
Az átkosból köztünk ragadt félcikkes tudósok mindenáron be akarják bizonyítani, hogy igaza van Schmidt Máriának: a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Horváth K. József írása.
Így számoltak be a miniszterelnök nyaralásáról a vezető országos lapok.
„Otthonra leltünk, befogadtak, a család is szeret itt lenni.”
