A miniszter a Mandinernek adott interjúban azt is kifejtette, miért volt szükség a tudomány világában eszközölt vátoztatásokra az elmúlt időszakban és abból hogyan következett a kutatási hálózat és az MTA ingatlanviszonyainak rendezésének igénye.
„Az 1950-es években a kommunista rendszer beavatkozott a magyar tudomány életébe, amellyel egy szerves fejlődést vágott el, mint az élet sok más területén is. A Tudományos Akadémia akkor számos olyan jogosítványt kapott, amelyet a kommunisták arra akartak használni, hogy a magyar tudományt kontrollálják, befolyásolják. Aztán a rendszerváltás után, 1993-ban az egyetemek visszakapták a tudományos minősítésnek a lehetőségét. A tudományos autonómia, amelyet a kommunisták bitoroltak, elkezdett helyreállni. A Magyar Kutatási Hálózat, a HUN-REN azonban az elmúlt évek átalakítása után sem lépte meg azt a teljesítménynövekményt, amit az egyetemek, és ami a felgyorsult nemzetközi világban szükséges lett volna. Készült egy nemzetközi elemzése a HUN-REN-nek, amelyben kimutatták, hogy rugalmasabb, teljesítményorientáltabb működésre van szükség. Ezért
kezdeményezte nemcsak a Magyar Kutatási Hálózat elnöke, hanem valamennyi igazgatója is, hogy egy rugalmasabb, flexibilisebb, teljesítményorientáltabb modellben kell működni. Továbbá, hogy meg kell szüntetni azt a rendezetlenséget, ami abból adódott, hogy államháztartáson kívüli működési formában magát az infrastruktúrát nem kapták meg tulajdonba.
A kormány ezt a javaslatot elfogadta, támogatta és tett a Magyar Tudományos Akadémiának egy 80 milliárdos ajánlatot az ingatlanok felértékelése alapján. Ezt az Akadémia közgyűlése el is fogadta tavaly december 12-én” – foglalta össze Hankó Balázs.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs