Hankó Balázs a Mandinernek: Amíg mások a háborút és a migrációt finanszírozzák, addig mi a magyar családokat támogatjuk

Észrevettem, hogy van egy közös képe az irodája falán a nemrég elhunyt Ferenc pápával. Mikor készült?

Tavaly októberben fogadott pápai audiencián. Meghatározó találkozás volt, minden tekintetben.

Beszélgettek is?

Pár szót váltottunk. 

Azóta ez a találkozás mindig erőt adott, amikor nagyobb kihívások elé kerültem. Ezért is van itt ez a kép, kihívásból, támadásból ugyanis elég sokat kapunk csak azért, mert kiállunk a teremtett világ rendje mellett.

A napokban a parlament olyan adócsökkentéseket fogadott el, amelyeket együtt Európa legnagyobb családtámogatási programjaként is emlegetnek. Miért volt erre szükség?

Mert így természetes. Amióta világ a világ, a gyermeket vállaló családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak. Az élet forrásai. Ezért ennek a kérdésnek nemcsak gazdasági, hanem ideológiai megközelítése is van. Kezdjük az elvi állásponttal. Ugyan a progresszívok manapság csak azt hajtogatják, „individuum, individuum, individuum”, társadalmunk, keresztény kultúránk alapja a család. 

A családokra épülnek a települési közösségek, vagy tágabb közösségek, azokra pedig a nemzet. Így jutunk el a másik megközelítésig: 

Ezért támogatjuk a magyar családokat, ezért veszünk le terheket róluk, ahelyett, hogy a forrásainkat migrációs támogatásokra vagy a háború finanszírozására fordítanánk. Nem véletlen, hogy a magyar családpolitika világhírű, ma már mindenfelé a világban – Puskás, Kodály, Liszt és a gulyás mellett – a családpolitikánkat emlegetik a magyarokkal kapcsolatban. Van három fontos alapelvünk ebben a családpolitikában. Először is védjük a családot, mert a család érték! Olyan időszakban élünk, amikor ezt az értéket meg kell védeni. Brüsszelben családüldözés zajlik, mindenféle családellenes, a teremtett világ rendjével szembemenő ideológiákat terjesztenek. A második alapelvünk, hogy nem jelenthet extra anyagi terhet a gyermekvállalás. Persze mindenki maga döntheti el, hogy vállal-e gyermeket és azt is, mennyit, de nekünk az a feladatunk, hogy a családok mellett álljunk és segítsük őket a gyermekvállalásban, hogy az ne jelentsen nekik vállalhatatlan anyagi terheket. A harmadik alapelvünk pedig az, hogy 

Mit jelent ez számokban? Az idei évben 3814 milliárd forintot fordítunk a családok támogatására. Ez 2010-hez képest négyszeres emelkedés. A jövő év pedig a gyermeket vállaló családok költségvetése lesz, hiszen további 1000 milliárdot, tehát 4800 milliárdot fogunk a családokra fordítani. Ezen felül jön még a 800 milliárd forintos rezsivédelmi program. A végső összeg így már 5600 milliárd forint. Ha csak a 4800 milliárddal számolunk, az is a GDP 5 százalékát jelenti. Ebből az adókedvezmények és az SZJA-mentesség a jövő évben is már 1000 milliárd forintot tesz ki. Nézzük ezt meg családokra lebontva: egy 30 év alatti, egygyermekes család esetében évi másfél millió forintot, egy kétgyermekes, 40 év alatti édesanya esetében 2,2 millió forintot, egy háromgyermekes családnál pedig már 3,7 millió forintot jelent a családi adókedvezmény megduplázása, illetőleg az, hogy az édesanyák SZJA-mentessé válnak. Büszkék vagyunk arra, hogy legalább félmillió édesanya lesz SZJA-mentes ‘26 január elsejétől, és több mint 1 millió ‘29 január 1-től. Ezzel az anyáknapi ajándékkal köszöntötte az Országgyűlés idén az édesanyákat és ezzel járultunk hozzá mi itt, a mindennapi patriotizmus minisztériumában Magyarország jövőjéhez.

A 2010 óta regnáló jobboldali kormánykoalíció a kezdetektől igyekezett segíteni a családalapítást, mégis egyre kevesebb gyermek születik.

Magyarország nem volt mindig családbarát és ennek hosszú az árnyéka. Emlékezhetünk a ‘95-ben ránk erőltetett gazdasági kiigazításra, amely Bokros-csomag néven vált ismertté. Akkor a családtámogatások nagyrészt megszűntek. Nem nehéz kiszámolni, hogy most kellenének azok a szülőképes korú nők, akik akkor nem születtek meg. 

E tekintetben 2010-ben, amikor a kormányzást átvettük, az Unió utolsó helyén voltunk, 2023-ban viszont bronzérmesek lettünk. Az első helyezett franciák esetében el kell mondani, hogy ott minden negyedik születés migrációs hátterű, a szintén előttünk végző bolgárok pedig beleszámolták minden bolgár születését a világon. Mivel kevesebb szülőképes korú nő van 322 ezerrel, ezért értelemszerűen – bár növekszik a termékenységi arányszám –, az elmúlt 2 évben a háború és a Covid miatt egy megtorpanás volt – csökken a születésszám. De ha azon a szinten maradtunk volna, ahol a 2010-es születési arányszám volt, tavaly 60 ezres születésszám lett volna. Az emelkedés miatt volt 78.500, de ha velünk lennének a Bokros-csomag miatt meg nem született édesanyák, 100.000-nél tartanánk. A szocialista kormányok sem ‘95-ben, sem 2006-ban nem védték meg a családokat, aminek súlyos következményei vannak.

Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia születésének kétszázadik évfordulójáról megemlékező ünnepségen. Az eseményt már hetek óta politikai viták övezték. Mire számított?

Így történt az egyetemi világban is. Azon egyetemek esetében, amelyek változtatni kívántak a szenátusok támogatásával, a kormány megfontolta és döntött mellette. Ugyanez történt a Magyar Kutatási Hálózat esetében is. Ezzel a magyar tudomány és tudósok iránti 200 éves tisztelettel vettem részt az Akadémia közgyűlésén, és kitértem az 50-es évek nehéz évtizedeire is.

Mire gondol?

Az 1950-es években a kommunista rendszer beavatkozott a magyar tudomány életébe, amellyel egy szerves fejlődést vágott el, mint az élet sok más területén is. A Tudományos Akadémia akkor számos olyan jogosítványt kapott, amelyet a kommunisták arra akartak használni, hogy a magyar tudományt kontrollálják, befolyásolják. Aztán a rendszerváltás után, 1993-ban az egyetemek visszakapták a tudományos minősítésnek a lehetőségét. A tudományos autonómia, amelyet a kommunisták bitoroltak, elkezdett helyreállni. A Magyar Kutatási Hálózat, a HUN-REN azonban az elmúlt évek átalakítása után sem lépte meg azt a teljesítménynövekményt, amit az egyetemek, és ami a felgyorsult nemzetközi világban szükséges lett volna. Készült egy nemzetközi elemzése a HUN-REN-nek, amelyben kimutatták, hogy rugalmasabb, teljesítményorientáltabb működésre van szükség. Ezért kezdeményezte nemcsak a Magyar Kutatási Hálózat elnöke, hanem valamennyi igazgatója is, hogy egy rugalmasabb, flexibilisebb, teljesítményorientáltabb modellben kell működni. Továbbá, hogy meg kell szüntetni azt a rendezetlenséget, ami abból adódott, hogy államháztartáson kívüli működési formában magát az infrastruktúrát nem kapták meg tulajdonba. A kormány ezt a javaslatot elfogadta, támogatta és tett a Magyar Tudományos Akadémiának egy 80 milliárdos ajánlatot az ingatlanok felértékelése alapján. Ezt az Akadémia közgyűlése el is fogadta tavaly december 12-én. Majd a magukat Akadémiai Dolgozók Fórumának nevezők és meg néhány tudós, kiment Brüsszelbe feljelenteni ezt az egész folyamatot. Hadd mondjak egy érdekességet ezzel kapcsolatban: 

Majd itthon is pert indítottak és ezzel párhuzamosan Brüsszelbe is mentek fúrni a dolgot. Ezáltal akarják megakadályozni azt, hogy az idei évben a kutatói közösség 18 milliárdos bérfejlesztése megvalósuljon. Ezzel kívánják megakadályozni azt is, hogy az elkövetkezendő 3 évben a jelenlegi, közel 50 milliárdos finanszírozást megduplázzuk. Így akarják ellehetetleníteni, hogy egy 26 milliárdos, további infrastruktúra-fejlesztést elindítsunk. Az ‘50-es évek mintájára dolgoznak a saját közösségük ellen.

Ha már baloldal, többször felmerült amikor hatalmon voltak, hogy fizetőssé tegyék a felsőoktatást, mondván az a versenyképesség alapja. Most viszont úgy tűnik, ebben sem volt igazuk. Óriásit léptek előre a magyar egyetemek. Az Egyetemek 2030 nevű program célja, hogy a nevében szereplő dátumig legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ első száz egyeteme közé, Európa első száz egyeteme közé pedig több is. Hogy halad ez az ambiciózus terv?

Nem tagadom, hogy 2030 igen közel van, de bízunk az egyetemeinkben, mert látjuk, hogy jönnek az eredmények. Az egyetemeken a rendszerváltás – az egyetemek kezdeményezésére – megindult, a megújult modell eredményeképpen szárnyalnak az intézményeink. 2022-höz képest a szabadalmi számot dupláztuk. Az elmúlt évek során 20 százalékkal nőtt az ipari bevétel a vállalatokkal való együttműködésben. 10 százalékkal gyarapodtak a legjobb nemzetközi publikációk, 30 százalékkal pedig valamennyi nemzetközi publikáció. 

Van egy egyetemünk a világ top 1 százalékában, három a top 2 százalékban, a top 5 százalékban pedig 12. Tehát folyamatosan lépünk előre ezekben a rangsorokban. Egyébként 

Vannak szubjektív szempontok is?

Ezekben a rangsorokban 5 paramétert néznek általában, az egyik az oktatási kiválóság, a másik a kutatási kiválóság, a harmadik a nemzetköziesítésnek a foka, a negyedik pedig az ipari bevétel. Ha csak ezt a négyet nézzük, a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között van. Akkor miért van mégis a 250. hely környékén? Mert 

mert bizonyos szereplők ott tudják nagyon lepontozni az egyetemeket.

Miért pontozzák le?

Azért, mert mi nem használjuk az egyetemeinket a woke ideológia terjesztésére.

A mindenféle rangsorokkal kapcsolatban újabban megjelent már némi szkepszis, lehet, hogy pont ezért. Biztos, hogy nekünk ezeknek a rangsoroknak az előkelő helyeire kell vadásznunk?

Azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint a foci. Ameddig a les szabályai ilyenek, addig nekünk is eszerint kell játszanunk. Nem mondhatunk le a rangsorok figyelembe vételéről, mert mégis csak az a legfontosabb, hogy a fiataljaink versenyképes diplomát kapjanak. A versenyképesség egyik mutatója pedig az egyetemi rangsor, amelyben – mint már mondtam – nagy előrelépéseket könyvelhetünk el. A fiataljaink érdeke, hogy ezt továbbra is komolyan vegyük és dolgozzunk a további előrelépésekért. Igaz, hogy 

A Pannónia Programmal több mint 3000-en mentek el a világ vezető egyetemeire egy félév alatt.

Az egyetemi világrangsorral kapcsolatos ambiciózus tervek mellett a kormány vissza akarja adni a szakmák régi presztízsét. Ezt a törekvést egyesek egyenesen úgy fogalmazzák meg: a kormány az egyetemek helyett a szakképzés felé akarja terelni a fiatalokat. Nem teljesíthetetlen egyszerre ez a két cél?

A focis hasonlatoknál maradva: édesapám szokta mondani, hogy nem lehet egyszerre tizenegyest rúgni és tizenegyest védeni. Na, ez a mondás erre a helyzetre nem alkalmazható. 

A magyar gazdaságnak kiváló munkaerőre van szüksége, a fiataloknak pedig arra, hogy versenyképes szaktudással rendelkezzenek. A célunk az, hogy mind a szakképzés, mind pedig a felsőoktatás hivatást adjon, amely szakma és küldetés egyben. A nyolcadikosok közül jelenleg tízből hatan választják a szakképzést, amely egyszerre a hagyományos szakmákban is ott van, és az új szakmákban is kiválóan teljesít. A hagyományos szakmák és az új szakmák teljesítményét jól mutatják a nemzetközi versenyek. Két éve európai ezüstérmesek, tavaly a vb-n 10. helyezettek lettünk, és az olyan új szakmákban is nagyon jók vagyunk, mint az informatika, robotika, mechatronika, elektronika, szoftverfejlesztés, rendszerüzemeltetés. De jól teljesítenek a magyarok az asztalos, épületgépész, víz-gáz-fűtést szerelő, szárazépítő, fodrász szakmákban is, ahogy az egészségügyi területeken is. A hátrányos helyzetből érkezők számára elérhető egy úgynevezett dobbantó és műhelyiskola program, amellyel sikerült csökkenteni a lemorzsolódást és a korai iskolaelhagyást. A 3 éves szakképzéssel olyan szakmát kapnak a fiatalok, amellyel kiválóan tudnak elhelyezkedni. Továbbá van az 5 éves szakképzés lehetősége, amely érettségi után szakmát ad, de mindemellett az okleveles technikus képzéssel már 149 olyan közös képzés van egyetemekkel, amelynek esetében az utolsó évet az egyetemek szinte teljes mértékben elismerik, mi több, egyenes út az egyetemre. Mindennek köszönhetően 

Ha már számok, készült arról elemzés, hogyan áll az a térség, amelyben a Fidesz választókerületi elnöke is lett? Számít annak a hét településnek, Gödöllőnek, Szadának, Veresegyháznak, Kerepesnek, Kistarcsának, Nagytarcsának és Mogyoródnak, hogy egy miniszter felel értük?

Jól ismerem a környéket, hiszen ott nőttem fel. Nemrég köszöntöttem a ballagókat a gödöllői Török Ignác gimiben, ahol én is ballagtam. 

Ilyen most a gödöllői szakrendelő kérdése, amelynél elkötelezett vagyok abban, hogy az a Semmelweis Egyetem fenntartásába kerüljön. Ugyanúgy elkezdődött egy gondolkodás a kistarcsai kórháznál, hogy az a Semmelweis Egyetem oktatókórháza legyen. Szintén Kistarcsán van az internálótábor ügye is, melynek kapcsán múzeumfejlesztési célból érdemes lehet szorosabban együttműködni a Terror Háza Múzeummal. Mogyoródon a Hungaroringgel kapcsolatos fejlesztésekben lehetne egyet előre lépni. A zajterheléssel összefüggésben nemrég egyeztettem is Lázár miniszter úrral – ez Mogyoródnak és Nagytarcsának lehet fontos, Veresegyházon pedig számos kulturális fejlesztést kell végrehajtanunk.
 

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton