Grafikonon a konkrét számok: így lesz Magyarország családi adóparadicsom

Indul Európa legnagyobb adócsökkentési programja.

A 2010 óta tartó adópolitikai reformok célja a munkát ösztönző, egyszerűbb, átláthatóbb, és egyben családbarátabb adórendszer kialakítása volt – hangsúlyozta elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
Az elmúlt mintegy másfél évtized során a magyar gazdaságpolitika egyik legmarkánsabb és legtöbb vitát kiváltó területe az adórendszer átalakítása volt. Az ellenzéki politikai diskurzusban – különösen a Dobrev Klára nevével is fémjelzett Demokratikus Koalíció részéről – gyakran hallhatjuk azt a kritikát, hogy a Fidesz kormányzata az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével és a kedvezményes adózás kialakításával elsősorban a gazdagabb rétegek érdekeit szolgálta, miközben az alacsonyabb jövedelműek helyzete romlott. „Ez a narratíva azonban nem veszi figyelembe a rendszer egészét és a mögötte húzódó szociális támogatási mechanizmusokat, valamint a közgazdasági összefüggéseket” – hívta fel a figyelmet egyik legutóbbi elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
Összeállításukban többek között rámutattak, hogy
a 2010 óta tartó adópolitikai reformok célja a munkát ösztönző, egyszerűbb, átláthatóbb, és egyben családbarátabb adórendszer kialakítása volt, amely támogatja a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót is.
A Faktum emlékeztetett, hogy a 2011-ben bevezetett 16 százalékos, majd 2016-tól 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó jelentős reformot jelentett a korábbi bonyolult adókulcsokkal terhelt rendszerhez képest. Mint ismert, a többkulcsos rendszerben az adókulcsok gyakran elérték a 32-36 százalékot, amely nemcsak növelte az adóbevallás adminisztratív terheit, de az alapvető közgazdasági mechanizmusok miatt csökkentette a munkavállalási hajlandóságot és torzította a jövedelmi viszonyokat.
Elemzésükben kiemelték, az egyszerűsítés nemcsak a munkavállalók, de a munkaadók számára is előnyös, akik így átláthatóbb és tervezhetőbb költségstruktúrával dolgozhatnak. Nem véletlen, hogy a munkaerőpiac aktivitása a reform bevezetése után jelentősen nőtt, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak:
az inaktívak aránya csökkent, a foglalkoztatottsági ráta pedig folyamatosan emelkedett, miközben a közterhek elkerülését célzó úgynevezett „feketefoglalkoztatás” is csökkent.
A portál arra is rámutatott, hogy a kormány tudatosan törekedett arra, hogy az adórendszer ne csupán a hatékonyság és egyszerűség, hanem a szociális igazságosság szempontjait is tükrözze. Ennek részeként jelentős hangsúlyt kapott a családi adókedvezmények rendszerének kiépítése és bővítése.
A családi adókedvezmény 2011-es bevezetése óta folyamatosan emelkedett a kedvezmény mértéke, és a jogosultak köre is szélesedett.
A többgyermekes családok számára kínált adómentesség – különösen a négy vagy több gyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége – egyedülálló lehetőséget teremtett a gyermekvállalás ösztönzésére, miközben segített anyagi biztonságot teremteni a családok számára. A családi kedvezmények révén, az adóterhek mérséklődése által az érintett családok nettó jövedelme is jelentősen emelkedett, ami pozitívan hatott a fogyasztásra és a belső keresletre – húzták alá.
Az említett szociális igazságosság jegyében a családok megsegítése mellett a kormány a pályakezdők támogatásának érdekében külön adókedvezményeket hozott létre: a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményei egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a fiatal generációk számára könnyebb legyen a munkaerőpiaci belépés és a családalapítás. Ez a megközelítés nemcsak szociálisan igazságos, hanem demográfiailag is előremutató, hiszen csökkenti a kivándorlást – olvasható a Faktum írásában.
A teljes elemzést ITT olvashatja.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
***
Ezt is ajánljuk a témában
Indul Európa legnagyobb adócsökkentési programja.
Ezt is ajánljuk a témában
Benyújtotta a kormány a tavaszi adócsomagot, ősszel pedig újabb fontos változások jönnek.
***