Diploma nélkül is várják a fiatalokat a munkahelyek

„A józan hangvételűnek tűnő miniszterelnöki gondolatokat Föld S. Péter azonnal éles bírálattal illette a Hírklikk hasábjain. Elismételve az ilyenkor szokásos ellenzéki vádakat, közölte, hogy szerinte a miniszterelnök kijelentései csupán a »nemzet aljas elbutításának« újabb jelei. Cikkében felidézte Orbán korábbi, szerinte »fenyegetésnek is beillő jóslatát«, miszerint »reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók«, mert kiderült: a számítógépek nem tudják kiváltani a kétkezi munkát.

A patinás brit lap fiatalokat és HR-szakembereket egyaránt megszólaltató riportja azonban rávilágít: miközben a tinédzserek egyre inkább visszariadnak az egyetem költségeitől – a 2025/26-os tanévben az éves tandíj 9 535 fontra emelkedik, a hallgatók pedig már most átlagosan 48 470 fontos adóssággal zárják tanulmányaikat –, addig a munkáltatók 40%-a már olyan pozíciókban sem tartja elengedhetetlennek a diplomát, ahol korábban ez alapkövetelmény volt.

A diploma nélküli elhelyezkedés elsősorban a kreatív szakmákban és a szervezői feladatokat igénylő területeken – például a marketing-menedzsmentben – vált elfogadottá. A beszámolók szerint azonban a fiatalok jelentős része általában sem tartja már elsődleges célnak a diplomás karrierpályát, miközben egyre vonzóbbak számukra a szakmai képzésen alapuló munkák.

Jó példa erre a Peckhamből származó, 19 éves Mabel Evans esete, aki egy munkahelyi képzési lehetőség miatt mondott le egyetemi helyéről, és inkább a Business by Design programban kezdett tanulni. »Ahelyett, hogy előadásokra járnék és adósságot halmoznék fel, inkább munka közben tanulok« – fogalmazott Evans, aki jelenleg a cég marketingkoordinátoraként dolgozik.

A 21 éves Eilish Bailey, aki a nyugat-londoni Ealingben él és cipőtervező asszisztensként dolgozik, az angliai szemléletváltásról így nyilatkozott: »A cégvezetők ma már sokkal nyitottabban állnak azokhoz, akik nem jártak egyetemre, és értékelik a gyakornoki képzések, valamint a munkahelyi tapasztalatszerzés szerepét. A sznobizmus eltűnt.« Hozzátette: »A barátaim, akik diplomával rendelkeznek, most állást keresnek, és úgy vélik, hogy az én tapasztalatom többet ér, mint az ő végzettségük.«

A The Times cikkének egyik fontos megállapítása, amely Orbán szavaival is összecseng, hogy éppen a technológiai szektorban kezdik lebontani a diplomás állások dominanciáját. A mesterséges intelligencia térhódítása nyomán egyre inkább a készségek és a szakmai tapasztalat számít, nem pedig a papírok.

»A technológiai munkakörök olyan gyorsan változnak, hogy a korábban megszerzett képesítések hamar elavulhatnak. Ezért a munkáltatók ma már kevésbé ragaszkodnak formális végzettséghez, amikor új munkaerőt keresnek« – magyarázta Matt Weston, a brit Robert Half munkaerő-közvetítő ügynökség igazgatója.

Hasonló megállapításokat tett a Harvey Nash cég is. A 2024-es Global Tech Talent & Salary Report szerint a technológiai dolgozók mindössze fele rendelkezik diplomával – és ez az arány tovább csökkenhet. Mike Britton, az Abnormal Security informatikai igazgatója úgy látja: »A generatív mesterséges intelligencia fejlődése olyan ütemű, hogy egy diploma akár néhány hónap alatt is elavulhat. A vállalatokat ma már sokkal inkább a jelöltek gyakorlati készségei és technológiai hozzáértése érdekli.« Véleménye szerint ma már szinte minden területen fontosabb a tapasztalat, mint a képesítés.

A tendencia mögött nem csupán gyakorlati, hanem társadalmi szempontokat is látni vélik. Az Egyesült Királyságban például a diploma-követelmények eltörlését sokan az inkluzivitás jegyében hozott intézkedésként értelmezik. Amikor 2023-ban a Kellogg’s megszüntette az egyetemi végzettség előírását brit alkalmazottai esetében, azt azzal indokolta: »Csökkentjük a belépési korlátokat, mivel felismertük, hogy a diploma nem mindig tükrözi, ki hogyan tud hozzájárulni a közös eredményhez.«

Ugyanakkor nem zárható ki az a magyarázat sem, hogy a »woke«-ideológia csúcspontján egyes vállalatok a diplomamentességet jól kommunikálható inkluzív lépésként vezették be – miközben valójában hatékonyságra törekedtek. Ezt a feltételezést erősíti, hogy azokban a munkakörökben, ahol a képesítés valóban életbevágó (például az orvosi vagy döntéshozói pénzügyi területeken), továbbra is alapkövetelmény a diploma.”

Nyitókép: Chris DELMAS / AFP