Az ukránok felvétele teljesen felborítaná az Európai Unió pénzügyi egyensúlyát, és Magyarország is elesne a neki járó pénzek jó részétől.
Teljesen felborulna az Európai Unió pénzügyi egyensúlya, amennyiben megvalósulna a brüsszeli politikai elit terve, és Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozna az EU-hoz. Ez a veszély láthatóan nem érdekli őket, hiszen Ursula von der Leyennel az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európa Tanács korábbi elnökével az élen sürgetik, hogy még 2030 előtt (!) menjen végbe a csatlakozás.
Az ezzel járó kockázatokat és veszélyeket persze nem reklámozzák, pedig van belőlük bőven; cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, milyen hatással lenne egy gyorsított ukrán EU-csatlakozás Magyarországra nézve a mezőgazdaság, a munkaerőpiac, a biztonságpolitika, a migráció és a közbiztonság és az energetika szempontjából. De itt még nincs vége, hiszen az unió pénzügyi egyensúlyát is megborítaná ez a döntés, aminek következtében pedig a többi tagállam nagyon nagy összegeket veszítene.
Ezt is ajánljuk a témában
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Ukrajna jelenlegi nemzetközi szinten elismert területe nagyobb, mint az Európai Unió bármely tagállama, népességét tekintve pedig még a háború elől elmenekült lakosságot leszámítva is csak hét uniós ország van előtte. Keleti szomszédunk eddig is elmaradott ország volt, a háború következtében ma még rosszabb a helyzet, Ukrajna jóval fejletlenebb és szegényebb, mint bármely európai tagállam.
Épp ezért amennyiben az ukránok csatlakoznának az EU-hoz, minden más tagállamnál jóval nagyobb összeget igényelnének az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból.
Ez pedig azoknak a közép- és kelet-európai országoknak lenne veszteség, amelyek eddig is versenyeztek ezekért a pénzekért. Ukrajna, mint hatalmas, ám elmaradott ország, a legtöbb forrást igényelné infrastruktúra-fejlesztésre, oktatásra, egészségügyre.Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy a jelenlegi kedvezményezettek – köztük Magyarország – kevesebb pénzhez jutnának. Ez veszélybe sodorhatja a hazai útépítéseket, vasútmodernizációt, településfejlesztési projekteket és a humánerőforrás-fejlesztési programokat. Emellett a források ilyetén átcsoportosítása nem csak pénzügyi, hanem politikai feszültségeket is keltene a tagállamok között.
Hogy mennyi pénzről van szó, azt bővebben itt ismertettük, de röviden azért érdemes felsorolni, hogy amellett, hogy
a brüsszeli döntéshozatalt gyakran befolyásoló Bruegel Intézet becslése szerint Ukrajna EU-csatlakozása önmagában nettó évi 18 milliárd euró pluszkiadást okozna, azaz közel 7,5 ezer milliárd forintot emésztene fel, és további 24 milliárd euróval (!) csökkentené z uniós országok fejlesztését szolgáló kohéziós alapokat.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a Világbank idén februárban megjelent becslése szerint Ukrajna a háború befejezését követő újjáépítése ez 411 milliárd dollárba, vagyis 149 ezer milliárd forintba kerülne, amit EU-csatlakozása esetén szintén az uniós költségvetésből kellene fedezni.
Nyitókép: Mandiner grafika
Több fontos területen lehet komoly változás.
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
