... hanem kifejezetten olyanokban, amelyekről tudja, hogy az EU-val nem csökkenti, hanem élezi a konfliktust.
„De most alaphangként arról a furcsa marketing-jelenségről akarnák beszélni, ami az ún. skandináv krimi, amiben ugye rendkívül eltérő poétikájú, cselekményfűzésű könyvek jönnek sorban, és többnyire a brand segít bevezetve meglehetősen eltérő minőségű szerzőket.
Könyvpiaci marketingként persze érti ezt valamennyire az ember – de azért, ha sokat olvas ilyeneket, az egyes országokról azért támadhat az a benyomása, hogy minden svéd/norvég/dán/izlandi lelke mélyén ott lakik egy sorozatgyilkos, egy pedofil, ha valakinek háza van, annak a pincéjében biztos van egy célszerűen kialakított kínzókamra.
Nyilván az olvasók többsége tudja, hogy ezekben az országokban meglehetősen jó élni, meg azt is, hogy minden társadalomnak vannak árnyoldalai, és még a jólétnek, az emancipációnak és a demokráciának is lehetnek sötét zugai.
De kíváncsi vagyok, hogy az olvasók szélesebb rétegeiben mennyire telepszik meg ennek hatására a »züllött nyugat«képen, az »azt se tudják, mit csináljanak jó dolgukban«, sőt a »meg kell óvni ettől a deviáns világtól Magyarországot« érzés.
Ez persze valamennyire eltúlzott aggodalom. De aztán az Európai Uniót illető kritikáinkra gondolok a csatlakozás évfordulóján... Hogy mi, akik elkötelezettek vagyunk az EU, sőt a mind szorosabb Unió irányában, akik tudjuk, hogy micsoda hatalmas vállalkozás ennyi különböző hátterű, történetű, nyelvű, gazdasági erősségű, szabály- és szabványrendszerű, stb ország között együttműködést kialakítani, az együttműködés keretrendszerét működtetni az egyre gyorsabban változó világban, mi, akik drukkolunk, hogy ez sikerrel járjon...
Ezt is ajánljuk a témában
Ahogy anno kellettek a kommunisták, hogy valami legitimitásfélét adjanak a szovjet megszállásnak, úgy most egy brüsszelita kormánnyal „hívnák be” Magyarországot a háborúba. Ungváry Zsolt írása.
Szóval, hogy mi, akik Magyarország jövőjét Európában látjuk, nem voltunk-e időnként TÚLZOTTAN kritikusok az EU-val szemben. Hogy a kifli meg az uborka ívének szabályozásán - ami azért talán tényleg túlzás - nem élcelődtünk-e annyit, tojásfejű, élettől elszakadt bürokratákon gúnyolódva, »alkalmatlan Brüsszel«-ről beszélve, szóval, hogy nem járultunk-e hozzá ahhoz, hogy most, amikor az Európai projektet végveszély fenyegeti, vagy az EU-projektben való részvételünk és tagságunk saját kormányunk hibájából veszélyben van... szóval, hogy nem olyan erős ennek a védelme, mint lennie kellene.
Mert észre kell venni, hogy a Fidesz nemcsak olyan dolgokban törvénykezik, amellyel a társadalmat rombolja – lásd a drogtörvény társadalmi katasztrófával fenyegető korlátozása, az LMBTQ-emberek üldözése, a Pride betiltása, a gyülekezési jog korlátozása – törvényi szinten és a gyakorlatban is, az EP-képviselői mentelmi jog megkerülése – hanem kifejezetten olyanokban, amelyekről tudja, hogy az EU-val nem csökkenti, hanem élezi a konfliktust.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ahogy anno kellettek a kommunisták, hogy valami legitimitásfélét adjanak a szovjet megszállásnak, úgy most egy brüsszelita kormánnyal „hívnák be” Magyarországot a háborúba. Ungváry Zsolt írása.
Nyitókép:Attila KISBENEDEK / AFP
***
Nem érdekli őket, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz tönkre tenné a közösség hosszútávú gazdasági és politikai kilátásait.
Nem Ukrajna gyorsítópályás EU-s csatlakozására, nem a sokbetűs lobbyra, nem a migrációra, nem a brüsszeli federalista álmokra.
Magyarországnak ebben az évben is jelentős összegek járnak, de jó részüket visszatartja az unió. A kormányzatnak viszont van fegyvere arra, hogy megszerezze őket.
Feladták Trumpék a közvetítést a két háborúzó fél között.
Fontos változásról számolt be az amerikai lap.
A Munkáspárt elnöke szerint egyértelmű, hogy mi kell a békéhez.
A miniszter világossá tette, az új törvénytervezet nem károsítja meg az ingatlantulajdonosokat.
Ez a digitális elismerés az angol bajnokság legjobb játékosait emeli ki az EA Sports népszerű futballszimulációs játékában.
