A bethleni konszolidáció lehetett az idei történelemérettségi kedvenc témája

Magyarországon 2025. május 5-én megkezdődött az érettségi: országszerte több mint 142 ezer diák vesz részt nemcsak rendes, hanem előrehozott, szintemelő és javító vizsgákon is. Az ország 1157 pontján összesen 3385 érettségivizsga-bizottság működik közre a feladatok végrehajtásában. Orbán Viktor a a közösségi oldalán üzent a diákoknak, akiket az alábbi szavakkal biztatott:

– írta a miniszterelnök.

Hétfőn a diákok a magyar érettségivel kezdtek, amelynél a tanulóknak 240 perc alatt kellett végezniük a kérdéssorral, mely két részből állt: az első körben egy szövegértési feladatot és egy műveltségi tesztet kaptak a diákok, a másodikban pedig műelemzést vagy témakifejtő esszét kellett kidolgozniuk. Az irodalmi műveltségi teszten 20 pontot érhettek el a tanulók, ebben idén stílusirányzatokat, műfajokat, fogalmakat kértek számon, de a lapon megtalálható volt Arany János és Zrínyi Miklós is.

A május 7-én, szerdán megrendezésre kerülő történelem vizsgáról ezúttal Kovács Örs, történelem szakos tanárt kérdeztük, aki elmondta, hogy noha az Index cikke szerint „kegyetlen volt” a vizsga, ő nem érzékelte azt, hogy különösképpen változás lett volna a tavalyi vizsgához képest. Véleménye alapján „mind a feladatok szerkezete, összetétele, struktúrája szempontjából könnyen megírható volt a középszintű érettségi, az esszék nem okoztak problémát”, ezzel szemben „talán a tesztfeladatokról el lehet mondani, hogy azok kicsit nehezebbek voltak”. De ezt is inkább a tavalyi egyszerűbb vizsga miatt mondta el a tanár.

– nyilatkozta lapunknak a történelem szakos tanár.

Kovács Örs a feladatokról is beszélt, így kiemelte, hogy „az esszék közül négyből három olyan téma volt, ami a gyerekeknek nem okoz problémát”. Mint elmondta, „a bethleni konszolidációt szinte minden középiskolában alaposan megtanítják, aminek a párja a liberalizmus lett – ez a páros lehetett a legnépszerűbb”. A tanár szerint a Rákóczi-szabadságharc csavarosabb kérdése az európai népesség változása párjával jobban feladhatta a leckét. Az írásos tesztnél pedig a zsidó emancipációhoz kapcsolódó 7-es feladatot tartotta nehezebbnek, már csak a törvényszövegek nyelvezete miatt is, valamint a 12-es, a Magyarországon élő nemzetiségeket, szintén a törvényszövegek miatt.

A történelem szakos tanár az emelt szintű kérdések kapcsán sem érzett nagy különbséget vagy nehézséget. „Ott kisebb meglepetés sem érte a diákokat, azt láttam, hogy az emelt szintű feladatok hozták a szokásos színvonalat”, mondta el Kovács Örs, majd azzal egészítette ki, hogy „a 11-es feladat nevezhető trükkösnek, ami a rendszerváltozás utáni Magyarország piacgazdaságra átállása, a különböző grafikonokkal és diagramokkal, amik szoktak különböző nehézségeket okozni a diákoknak”.

Nyitókép: Mészáros János / MTI