A 21. század globális versenyében azok az országok lehetnek a nyertesek, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a tudásalapú gazdaság és a tudástársadalom követelményeihez, és képesek kihasználni a múltjukból hozott, kulturális értékeikben rejlő potenciált. A nyugati individualizmus és a keleti, konfuciánus gondolkodásmód ötvözése olyan szinergiát hozhat létre, amelynek révén Magyarország nemcsak felgyorsíthatja saját tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődését, hanem a globális tudományos közösség előrehaladásához is hozzájárulhat.
A nyugati – különösen az angolszász – kultúra középpontjában az egyéni szabadság, önmegvalósítás és innováció áll. Az individualista társadalmakban az újítószellem társadalmi elismerést kap, erős erkölcsi és anyagi ösztönzőket teremtve. Kutatások igazolják, hogy az ilyen értékrendű országokban magasabb az innovációs ráta és a gazdasági növekedés. Ezzel szemben a kelet-ázsiai országok meghatározó eszméje, a konfucianizmus hangsúlyozza a tudás, a munka és a társadalmi kötelezettségek fontosságát, amelyek nemcsak egyéni erényként jelennek meg, hanem a közösség szolgálatában értelmeződnek. Ez a szemlélet alapvető szerepet játszott Japán, Dél-Korea, Kína és Szingapúr bámulatos gazdasági felemelkedésében, és ma is szilárd alapja a tudásalapú társadalmak működésének.