Új időszámításba lép a kábítószer elleni küzdelem: jelentős szigorításokról döntött az Országgyűlés

Az új pszichoaktív anyagok használata a szabálysértési kategóriából átkerül bűncselekményi szintre.

„A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen: a kabinet egyértelmű célja a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása” – fogalmazott lapunknak Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.
Újabb fontos lépést tett a kormánytöbbség a drog elleni küzdelemben: az Országgyűlés kedden 144 igen, 20 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta az új drogtörvényt. A jogszabály értelmében a jövőben csak az kerülheti el a büntetést, aki együttműködik a hatóságokkal, és feltárja, kitől és milyen körülmények között szerezte be a tiltott szert. Az új szabályozás világossá teszi: aki a dílerek lebuktatásában segédkezik, az kap esélyt az elterelésre – így a törvény egyszerre védi a fiatalokat és sújtja a bűnözőket.
Téglásy Kristófot, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatóját kérdeztük a módosítással kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új pszichoaktív anyagok használata a szabálysértési kategóriából átkerül bűncselekményi szintre.
Mik az új javaslat legfontosabb tartalmi elemei?
A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen: a kabinet egyértelmű célja a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása. Ennek keretében szigorították az ún. „elterelés” szabályait. A jövőben csak azok a drogfogyasztók élhetnek a kormány által nyújtott második eséllyel, akik együttműködnek a hatóságokkal, és megnevezik a kábítószer beszerzési forrását. A kábítószer-kereskedőktől az előállítás során elkobozhatják vagyonelemeiket, például járműveiket, eszközeiket, berendezéseiket és akár ingatlanjaikat is. Továbbá azokat az üzleteket, amelyek működésével összefüggésben egy éven belül legalább kétszer kábítószer-bűncselekményt követnek el, akár egy évre is bezárathatják. Itt gondolhatunk a szórakozóhelyekre is, attól függetlenül, hogy magában a bűncselekményben az üzletben dolgozók tevőlegesen részt vettek-e, vagy sem. Nagyon fontos módosítás, hogy
a rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, módosult tudatállapotban lévő személyeket,
különösen abban az esetben, ha másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat súlyosan sértő magatartást tanúsítanak, vagy ha visszatérően kell velük szemben intézkedni.
Az Alaptörvényben rögzítették a jogalkotók, hogy Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése. Itt kiemelném a népszerűsítés tilalmát, ami nagyon fontos és jelentős változás. Ebbe beleértendő az online felületeken történő külföldi szerverek felhasználásával megvalósított drogterjesztés is. Erről a nagyon is valós veszélyről a Drogkutató Intézet oldalán publikáltunk egy elemzést is.
Mi történik akkor, ha a kábítószer-fogyasztó nem mond igazat a hatóságoknak arról, hogy honnan szerezte a drogot?
Természetesen joga van megtagadni a vallomást, azonban a hatóság félrevezetése már újabb bűncselekménynek minősül. Amennyiben megtagadja a vallomást, akkor nem élhet az eltereléssel, azaz sor kerül a bírósági eljárásra és ítéletre, aminek nyomai lesznek a későbbiekben is: a köznyelv ezt hívja priusznak. Megemlíteném, hogy egy másik eleme is van a csomagnak: a kisebb dílerek büntetése is korlátlanul enyhíthető, amennyiben feltárják a hálózatot, teljes körű vallomást tesznek.
Az immáron elfogadott törvénymódosítást számos ellenzéki szereplő bírálta, köztük Magyar Péter is...
Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen
Magyar Péter párttársai a drogpárti fővárosi stratégiát is egyöntetűen megszavazták.
Azonban látni kell, hogy a legalizációs kísérletek megbuktak, Nyugat-Európa elvesztette a drogkereskedőkkel szembeni küzdelmet. A béke és a jólét minta államának gondolt Svédországban például mindennaposak a lövöldözések: csak Malmö városában például 2019-ben egy év alatt több mint 100 robbantásos merényletet regisztráltak, és 2011 óta 38 emberölés történt, amelyek közül csak hatot sikerült felderíteni. Belgium és Hollandia Európa kábítószer-kereskedelmének központjaivá váltak, különösen az olyan nagy kikötővárosok révén, mint Antwerpen és Rotterdam.
Kapcsolódó vélemény
Pesti Srácok
Bepillantást engedtek nekünk a jövőbe, ahol Magyar Péter a reggeli tornától kezdve az esti meséig bezárólag mindent intéz az összes televízióban.
Az European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) szennyvíz elemzési jelentése szerint mindenhol és minden drogfajtánál nőtt a használat. A különbség csupán annyi, hogy míg az amfetamin használata Észak- és Közép-Európában volt magasabb, addig a kokain inkább Nyugat- és Dél-Európában dominált. De egyre elterjedtebb a metamfetamin használata is.
Mit vár az Országgyűlés által elfogadott javaslattól?
A törvényjavaslat reményeim szerint hathatósan segíti majd a hatóságok munkáját. Meg kell védeni a gyerekeinket és fiataljainkat a drogcsapdától és ebbe teljes mértékben beletartozik a nyílt vagy bújtatott drogpropaganda elleni küzdelem is. Reményeim szerint ezekkel a módosításokkal és a hatóságok erélyes fellépésével sikerül megroppantani a drogpiacot, eltüntetni azokat, akik abból élnek nagyon jól, hogy másokat, akár gyerekeket tesznek egy életre tönkre. Utána pedig azonnal meg kell kezdeni a második lépést, azaz a prevenció erősítését és a releváns információk eljuttatását minden fiatalhoz, hogy felelősen tudjanak dönteni, ha szembe kerülnek valahol a kábítószerrel.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert