„Megunt gyerek sincs, megunt nyuszi se legyen” – a felelős állattartás fontosságára hívják fel a figyelmet húsvétkor is

„Akkor érdemes kisállatot magunkhoz venni, ha felelősséggel tudunk gondoskodni róla egészen élete végéig. A nyulak esetében ez akár tíz év is lehet. Mielőtt gazdikká válnánk, érdemes feltenni magunknak a kérdést: miért is akarunk állatot tartani” – mondta el a Mandinernek Hanga Zoltán.

A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője hozzátette: sokan csupán azért szeretnének kiskedvencet, mert kedvelik az állatok társaságát, vagy mert azok valamilyen lelki igényt elégítenek ki. „Azt azonban sokan nem mérlegelik, hogy ez valóban jó-e az állat számára is. 

Fontos azt is előre átgondolni, ki és hogyan fog gondoskodni a kis családtagokról a hétköznapok során, vagy épp akkor, ha a család nyaralni megy. Hiszen az ő életük tőlünk függ” – hangsúlyozta.

Első lépések új gazdiknak

Hanga arra is felhívta a figyelmet, hogy még az állatvédelmi törvény is előírja: aki kiskedvencet szerez be, köteles róla a jó gazda gondosságával gondoskodni. „Ez egy jogi kifejezés, amely azt takarja, hogy a gazdiknak legalább az állat biológiai szükségleteit ki kell elégíteniük. A következő lépés pedig az, hogy utánajárjunk, mire van szüksége a kiszemelt társunknak: mit eszik, milyen körülmények között kell tartani – és csak mindezek után jöhet szóba az állattartás” – sorolta.

Ennél a pontnál Hanga Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy aluljárókban, dobozokból árult apróságokat is csak nagy körültekintéssel vásároljuk meg – bármennyire is aranyosak –, mert sok esetben ezek a kölykök még négyhetesek sincsenek, és már akkor elszakítják őket az anyjuktól, amikor még anyatejjel kellene táplálkozniuk.

– szögezte le.

Nem szabadna, hogy létezzen a megunt húsvéti nyuszi fogalma

Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz azoknak a nyusziknak a sorsa, melyekre „ráunnak” húsvét után, a szóvivő azt válaszolta: ennek a fogalomnak – hogy megunt háziállat – nem is szabadna léteznie.

– szögezte le.

Hanga felidézte, hogy régebben valóban befogadtak nyulakat az állatkertbe, főként olyan esetekben, amikor az ajándéknak szánt tapsifülesnek nem volt helye, vagy kiderült, hogy valaki allergiás a szőrére a családban. Az így „megárvult” állatok rendszerint civil állatvédő szervezeteken keresztül találtak új otthonra.

„Azok a hangok pedig tévedtek, amelyek azt állították, hogy ezek a nyulak a ragadozók eledelévé váltak. Már több mint tizenhét éve, hogy az ünnep után nem fogadunk be nyulakat az állatkertbe. Ehelyett inkább a már említett felelős állattartás fontosságára próbáljuk felhívni a látogatók figyelmét, különféle felületeinken” – hangsúlyozta.

Így lehet örökbe fogadni az állatkert lakóit

Arra az érdeklődésünkre, hogy lehet-e nyulakat örökbe fogadni, egyértelmű igen volt a válasz – ez azonban a budapesti állatkert valamennyi lakójára igaz.

Az állatkert szóvivője ezután röviden ismertette az örökbefogadás menetét, amely történhet személyesen vagy online is. Hangsúlyozta, hogy az örökbefogadott állat továbbra is az állatkertben marad, mivel a tulajdonjoga a Fővárosi Állat- és Növénykerté.

„A támogatás befizetése után a nevelőszülő névre szóló oklevelet kap, amely tanúsítja az örökbefogadás tényét, valamint egy életrajzot az örökbefogadott állat adataival, egy fotót az állatról, egy kitűzőt, valamint egy kártyát, amely ingyenes belépést biztosít a tavaszi és őszi Nevelőszülők Találkozójára. Ott bárki tájékozódhat arról is, hogy mire fordítja az adományokat az Állatkerti Alapítvány” – tudtuk meg Hanga Zoltántól.