Már két éve megírták a nyugati lapok: ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, annak minden európai megfizeti az árát

Két éve még minden nagyobb nyugati lap elismerte, hogy nagy árat kellene Európának fizetnie, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz.

Miskolcon buzdított a házelnök a Voks 2025 kitöltésére.
Miskolcra látogatott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és a DVTK stadionban kampányolt Ukrajna uniós csatlakozása ellen – számolt be a BOON. A látogatás célja az volt, hogy buzdítsa a Miskolcon és a környékén lévő választókerületben élő szimpatizánsokat, hogy minél többen töltsék ki és küldjék vissza a Voks 2025-öt, amely arról szól, hogy támogatják-e azt, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban az Európai Unió tagja legyen.
„Én arról szeretném meggyőzni az itt jelenlévőket, hogy ez nem csupán egy jelentéktelen külpolitikai kérdés, hanem valami olyan, ami Magyarország következő évtizedét, akár évtizedeit is meghatározhatja” – mondta ennek kapcsán.
A kockázatokra kitérve az Országgyűlés elnöke konkrétumokat is megfogalmazott. Mint mondta:
három fontos kockázati pillér van – gazdasági, közbiztonsági és politikai.
Ezt is ajánljuk a témában
Két éve még minden nagyobb nyugati lap elismerte, hogy nagy árat kellene Európának fizetnie, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz.
„Amely kockázatokat nem szabad vállalni a gyermekeink, unokáink biztonságos jövőjének érdekében” – szögezte le.
A BOON beszámolója szerint Kövér azt is kifejtette, hogy Magyarországnak vétójoga van a jelenleg fönnálló szabályok szerint bármilyen ország csatlakozási kérelmével kapcsolatban az Európai Unióba. A házelnök ugyanakkor meg van győződve róla, hogy az unió vezetői megpróbálják kijátszani az egyhangú döntés mechanizmusát, sőt zsarolással, fenyegetéssel, politikai nyomásgyakorlással megpróbálják rávenni hazánkat, hogy adja fel a nemzeti érdekekből fakadó álláspontját.
A házelnök szerint a legtöbb embert a gazdasági kockázat érinti.
Mint kifejtette: az EU átlagához képest Magyarország és jó néhány később csatlakozott állam nettó kivevő a közös forrásokból – például az agrártámogatásokból. „Ha Ukrajna belép az európai szervezetbe, akkor azonnal egyedül lesz – a maga fejletlensége okán – aki az uniós átlag alá kerül. Onnantól kezdve pedig a fejlesztési támogatásokat gyakorlatilag Ukrajna egyedül fogja elvinni” – magyarázta.
A közbiztonságot tekintve Kövér arról beszélt, hogy a kilencvenes évek elején és közepén a világ, így Magyarország egyik fő ellensége az orosz ajkú bűnözés volt. Azért hívták így, mert bár orosz nyelven beszéltek, de főként ukránok voltak. „Hazánkban volt egy Szemjon Mogiljevics nevű keresztapa, aki Magyarországon állomásozott egészen 1998-2000 közötti időszakig és a mi első kormányunk szorította ki sikerrel” – emlékeztetett Kövér.
Hozzátette:
jelenleg 800 ezer ember áll fegyverben reguláris erőként Ukrajnában, és jóval több fegyver van kint, így kérdéses, hogy ha a várva várt tűzszünet bekövetkezik, mi lesz ezekkel a kint lévő fegyverekkel.
Zárásul a házelnök arról beszélt, hogy Ukrajna most kívülről nagyon befolyásolható, és soha nem fogják figyelembe venni a magyar nemzeti érdekeket.
Nyitókép: Mogyorósi Zsolt Pipó / BOON