A bazilika helyén lévő nemzeti emlékhely ma a fehérvári Szent István Múzeum alá tartozik. A székesfehérvári romkertként is emlegetett területet az Országgyűlés által hozott 2011. évi CXLIX. törvény emelte a nemzeti emlékhelyek sorába.
A Szent István Király Múzeum hivatalos honlapján elérhető tájékoztató azt írja: a „székesfehérvári Nemzeti Emlékhely területén kialakított osszárium (sírkamra) az egykori királyi bazilikából előkerült, hányatott sorsú csontleletek megőrzését szolgálja, egyben közös síremléket állít az itt eltemetett személyeknek (...) Székesfehérváron,
a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilikában temették el 15 királyunkat, köztük az államalapító Szent István királyt, továbbá uralkodói családtagokat, rangos egyházi és világi személyeket is. Legtöbbjük azonban nem azonosítható,
vagy mára máshol nyugszanak. István király és fia, Imre herceg maradványait még 1083-ban, szentté avatásukkor kiemelték a sírokból, és belőlük ereklyéket képeztek. A várost 1543-ban megszálló törökök, majd később a várost visszafoglaló császári zsoldosok pedig végigrabolták a bazilika gazdag sírjait: a kincseket kiemelték, a csontokat szétdúlták, kidobálták.”
Ezért is lenne óriási szenzáció, ha végleg bebizonyosodna, hogy rábukkantak I. Mátyás királyunk földi maradványaira.
A hozzánk került dokumentum szerint a szóbanforgó csontváz nagy valószínűséggel Hunyadi Mátyás királyunké.
Cikkünk megjelenése után reagált a Magyarságkutató Intézet. Válaszukban közölték, hogy „a sajtóban megjelent, Mátyás király csontvázával kapcsolatos állítások egyelőre nem igazoltak. A hipotézis tudományos ellenőrzése folyamatban van. Végleges állásfoglalást az ellenőrzést követően tudunk tenni”.
Információink szerint a genetikai összehasonlító vizsgálat hiányozhat, ám a valószínűség 90 százalékos.
Az alábbiakban megtekintheti fotógalériánkat a székesfehérvári romkertről: