Ha minden igaz, a Kúria hamarosan igazságot tesz a főispán és a főpolgármester vitájában.
„Nem maradt más lehetőségünk, minthogy a Kúriához fordulunk annak érdekében, hogy a jogszabálysértő állapot megszűnjön, és a szegény települések megkapják a forrásokat” – jelentette be Facebookjára feltöltött videójában Sára Botond, Budapest főváros főispánja még február végén arra reagálva, hogy a főváros közgyűlése decemberben a régi baloldal képviselőinek, a Podmaniczky Frakciónak és Magyar Péter frakciójának együttműködésével elfogadta azt a 2025-ös költségvetést, amelyben a szolidaritási hozzájárulásnak csupán egy kis része, de nem a teljes összege szerepel. Az önkormányzati rendelet ugyanis az előírt, további 50 milliárddal nem, csak 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével számol.
Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal főispánja az üggyel kapcsolatban még decemberben a Hirado.hu-nak nyilatkozva úgy fogalmazott,
a szolidaritási hozzájárulás az a támogatás, amelyet a gazdagabb települések nyújtanak a szegényebb településeknek. A hozzájárulás mértéke nem »hasráütésszerű«, hanem törvényben rögzített. Egyedül Budapest, a leggazdagabb magyar település nem akarja befizetni”.
Sára jelezte: nem fog közreműködni a szegényebb települések megkárosításában, és ha kell, megteszi a szükséges jogi lépéseket, ami februári bejelentése alapján meg is történt.
Milyen forgatókönyvek léteznek az a alapján, hogy a Kúria kinek ad igazat és egyáltalán meddig húzódhat az ügy? – erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
„Mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy Magyarország Alaptörvényének 34. cikke értelmében a Kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét” – szögezte le Lomnici.
Hozzátette: „az Alaptörvény 32. cikk (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet – így Budapest Főváros Önkormányzata 2025. évi összevont költségvetéséről szóló rendeletet is – a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak.
Amennyiben a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek (például a költségvetési törvénnyel ellentétesnek) találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
E feladatok ellátása a Kúrián ítélkező önkormányzati tanács hatáskörébe tartozik, mely speciális eljárás részletes szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény [Kp.] XXV. fejezete tartalmazza.”
A legfelsőbb szintű bírói szerv nem üldögélhet sokáig a döntésen. Mint arra a Mandinernek nyilatkozó alkotmányjogász rámutatott: „az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során
a Kúria az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt, mely határidőt indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja”.
De mi lesz, ha Karácsonyéknak adnak igazat?
Lomnici szerint „ha az eljárás során az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése nem állapítható meg, a Kúria az indítványt elutasítja. Ebben az elméleti esetben – tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok egyértelműen rögzítik a főváros szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettségét és annak részleteit – a Fővárosi Önkormányzat részben mentesülhet a teljesítés alól.”
„Ha azonban a Kúria megállapítja, hogy a Fővárosi Önkormányzat vonatkozó rendelete vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a Kp. (közigazgatási perrendtartásról szóló törvény) 146. paragrafusának első bekezdése értelmében az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható” – mutatott rá Lomnici.
Az alkotmányjogász elmagyarázta, „mindez azt jelenti, hogy amennyiben a Kúria a kormányhivatalnak ad igazat, a Fővárosi Önkormányzat köteles lesz a jogszabályoknak megfelelő költségvetést elfogadni, és teljesíteni a szolidaritási hozzájárulását.
Amennyiben pedig Karácsony Gergelyék továbbra sem tesznek eleget a befizetési kötelezettségüknek, a kormányhivatal a kúriai döntés alapján, további lépéseket (például inkasszó) kezdeményezhet a fővárossal szemben”.
Lomnici úgy vélekedett, ismerve Budapest ellenzéki vezetésének attitűdjét, mindenképpen érdemes rögzíteni: „a Kp. 146. paragrafusának ötödik bekezdése expressis verbis deklarálja a Kúria döntésének mindenkire nézve kötelező jellegét, erga omnes hatályát.
A legfőbb bírói szerv önkormányzati normaalkotás tárgyában hozott határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak, mindenki aszerint köteles eljárni”.
Az alkotmányjogász megjegyezte: „Az ezzel ellentétes magatartás egyértelműen ellentétes a – baloldal által gyakorta hangoztatott – jogállamiság elvével”.
Nyitókép: Fotó: Mandiner/Földházi Árpád
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Teljes jogegyenlőséget követel az LMBT-közösségnek Barabás Richárd.
Merész kijelentést tett Karácsony Gergely Madridban.
Minél előbb szeretné Magyar Péter embereit maga körül látni.
A főpolgármesternek nem sikerült megbirkózni a téli hóhelyzettel, és a kátyúk ezreivel sem. Karácsony Gergely vezetése óta a fővárosban élők naponta szembesülnek a balliberális városvezetés hozzá nem értésével.
A reakciók hamar kellemetlen irányba vitték a történetet.
Az is kiderült, hogy Karácsony Gergely volt kommunikációs tanácsadója lehet a műsor főszerkesztője.
„Én is így akarom csinálni, így akarok játszani.”
Állítólag a tortákból előugró táncosnők után közvetlen díszsortűz is lesz.
