A véradás fontosságát sokan ismerik, de tudjuk-e pontosan, mi történik a levett vérrel, hogyan működik a vérellátás rendszere, és miért számít minden egyes véradás? Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) szakmai főigazgató-helyettese részletesen beszélt a véradás menetéről, biztonsági szempontjairól és társadalmi jelentőségéről.
„Az »Adj vért és ments meg három életet!« mottó onnan ered, hogy a teljes vérből, amit a véradótól egy véradás alkalmával leveszünk, három különböző készítményt állítunk elő: egy vörösvérsejt-készítményt, egy vérlemezke-koncentrátumot és egy plazma-készítményt. Ezt a három készítményt jellemzően három különböző beteg is megkaphatja, így egy véradó valóban három életet is megmenthet” – fogalmazott megkeresésünkre reagálva Nagy Sándor.
Egy felnőtt ember szervezetében 5-6 liter vér kering, amelyből mintegy fél liter tartalék. Egy véradás során ebből a tartalékból 450 ml (±10 százalék) vért veszünk le, így ezt a mennyiséget a szervezet könnyedén tudja pótolni. „A véradásnak két alap célkitűzése van:
– magyarázta a főigazgató-helyettes.
Majd azzal folytatta, hogy a véradásra való alkalmasságot egyrészt a véradók által kitöltött részletes kérdőív alapján állapítják meg, amelyben az aktuális élethelyzetükre, korábbi megbetegedéseire, gyógyszerszedési szokásaikra és egyéb kockázati tényezőkre is rákérdeznek, másrészt egy orvosi kivizsgálás is történik vérnyomásméréssel és hemoglobinszint ellenőrzéssel. A hemoglobinszintet az ujjbegyből vett vércsepp vizsgálatával mérik, és az alkalmasság feltétele, hogy a véradásra jelentkező személy hemoglobin szintje nőknél legalább 125 g/l, férfiaknál legalább 135 g/l legyen.
Ennél alacsonyabb érték esetén a véradót ideiglenesen kizárják a véradásból – tudtuk meg.
A vér útja a véradást követően kettéválik. A 450 milliliternyi vér a vérkészítmény-előállító részlegbe kerül, míg a mintacsövek a kivizsgáló laboratóriumokban folytatják útjukat. A levett vérminták először a régióközpontokba, majd a központi laboratóriumba kerülnek.
„Ez egy nagyon gyors rendszer. A hétfőn levett vér már kedden rendelkezésre áll, míg a pénteken leadott mennyiséget szombaton vizsgáljuk, és hétfőtől már ki is adható azoknak a betegeknek, akiknek szüksége van rá” – mondta Nagy Sándor.
A főigazgató-helyettes azzal folytatta, hogy
jogszabály határozza meg, hogy a vérmintákat milyen fertőző ágensekre kell szűrni.
Kötelezően elvégzik az AIDS-, Hepatitis-B, Hepatitis-C és szifilisz-szűréseket, emellett speciális vizsgálatokkal ellenőrzik például szezonálisan a nyugat-nílusi láz vagy a parvovírus B19 (lepkehimlő) jelenlétét is, amely a várandós édesanyák magzatára is veszélyes lehet.
Az OVSz hetente öt nap, naponta 40-60 helyszínen szervez véradásokat. Ez átlagosan 1600-1800 főt jelent, hétvégenként viszont csak pár száz főt.
A véradások szervezésében a Magyar Vöröskereszt a legfőbb partner. Már az adott évet megelőző novemberre elkészül az országos vérgyűjtési terv, amelyben a fix, ismétlődő helyszínek már szerepelnek, de újabbak is bekerülhetnek. Minden kiszállás előtt egy hónappal terepszemlét tartanak: az OVSz munkatársa ellenőrzi, hogy a véradási helyszínen minden feltétel adott-e a biztonságos véradáshoz.
Míg a kiszállásos véradásokat előzetes terepszemle előzi meg, a vérellátó intézmények fix nyitva tartással működnek. A véradásra való toborzás több csatornán zajlik: hagyományos plakátokon, online közösségi médiafelületeken, a sajtóban, valamint e-mailben és SMS-értesítések útján is megszólítják a potenciális donorokat.
Nagy Sándor arra is kitért, hogy régióközpontjaik általában megyeszékhelyeken, a központi kórházak közelében vagy azok területén helyezkednek el, ezzel is segítve a logisztikát. A levett vér célba juttatása is szigorú rendszer szerint történik. Az OVSz saját sürgősségi járművei gondoskodnak az ellátásról, vagy a vérellátó intézmények közötti sürgősségi átcsoportosításról. A Budapesten gyakran feltűnő, „Sürgősségi vérszállítás” feliratú kéklámpás autók pedig többnyire kórházi állományba tartoznak.
Arra a kérdésre, hogy a légimentők számára milyen módon és milyen vérkészítményt biztosítanak, Nagy Sándor elmondta: egy együttműködési megállapodás keretében
a légimentő bázisokon mindig rendelkezésre áll 0 negatív vércsoportú vérkészítmény, amelyet minden felszálláskor magukkal visznek.
„A vörösvérsejt-készítmények lejárati ideje 35 nap, míg a vérlemezke-koncentrátumé mindössze 5 nap, így előfordul, hogy a fel nem használt egységek visszakerülnek hozzánk” – fűzte hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
„Hivatás az életért!” Ez az OMSZ mottója, amelyet minden, a szolgálat kötelékébe tartozó bajtárs magáénak érez. Ki alkalmas a mentő hivatásra? Milyen múltra tekint vissza idehaza a légimentés, illetve kik és mi módon működtek közre a három hónapos csecsemő újraélesztésében? Többek között ezekről kérdeztük Constantinovits Miklós mentőorvost. Interjú
„Az OVSz egyik fő feladata a vérkészlet-gazdálkodás, vagyis úgy próbáljuk egyensúlyban tartani és optimalizálni a készleteinket, hogy azok legalább öt napra elegendőek legyenek – különösen a rövid élettartamú vérlemezke-készítmények miatt. Sem felhalmozni, sem spórolni nem lehet, mert mindkettő túlterhelné a rendszert. Véradókra folyamatosan szükség van annak érdekében, hogy ne lépjen fel vérhiány”.
A véradók elkötelezettsége kulcsfontosságú a rendszer működéséhez. A rendszeres véradók tudják is, hogy szükség van rájuk”
– hangsúlyozta Nagy Sándor.
A szakmai főigazgató-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a véradásnak világszerte két alapelve van: az önkéntesség és a térítésmentesség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nincs pénzbeli ellentételezés, hanem azt is, hogy a donor nem juthat jelentős vagy meghatározó előnyökhöz a véradása révén. Így nincs oka eltitkolni a valós egészségi állapotát, ezáltal biztosítva a vérkészlet biztonságát.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan működött a szolgálat a Covid-járvány idején, mi módon zajlott a logisztika.
„A Covid-időszak rengeteg tanulsággal szolgált. Számunkra nem a lezárások és korlátozások időszaka jelentette a legnagyobb kihívást, hiszen sok tevékenységünket fel kellett függesztenünk, és a kórházak vérkészítmény-igénye is drasztikusan lecsökkent. A nehézséget inkább az jelentette, amikor újranyitott az ország, és hirtelen újra nagy mennyiségben volt szükség vérkészítményekre. Nehéz volt meggyőzni a véradókat, hogy merjenek ismét vért adni, de a közösségeket, partnereket is, hogy bátran kezdjenek újra kiszállásos véradásokat szervezni” – emlékezett vissza a pandémia időszakára Nagy Sándor.
A főorvos arra is rámutatott, hogy természeti vagy háborús katasztrófa esetén általában nem a vérkészítményekre van a legnagyobb szükség – hiszen ezekben a helyzetekben a helyi véradói aktivitás jellemzően megnő –, hanem az infrastruktúra megerősítésére van igény. Az OVSz például Ukrajna számára többek között vérzsákokat bocsátott rendelkezésre, mivel erre volt a legnagyobb szükség a háború sújtotta országban.
Szóba került az is, hogy gyakran hallani a televíziós és rádiós híradásokban, valamint az online közösségi médiában, hogy irányított véradást szerveznek egy-egy beteg számára. A főorvos szerint azonban ez sok esetben félreértésekhez vezethet: „Bár sokan biztonságosabbnak érzik a családtagoktól vagy ismerősöktől kapott vért, ez immunológiai szempontból kockázatokat is hordozhat. Ezért az ilyen vérkészítményeket külön eljárás szerint kell kezelnünk”.
„Az irányított véradás iránti egyre nagyobb érdeklődésre válaszul
ma már lehetőség van úgynevezett támogató irányított véradásra is, amikor a donor vércsoport-egyezés nélkül megadhatja, kinek szeretne vért adni — ehhez csupán a címzett TAJ-kártyáján szereplő nevet és TAJ-számot kell ismernie”
– magyarázta.
Végül szó esett a plazmaadásról is, amely napjainkban egyre többeket foglalkoztat. Nagy Sándor leszögezte, hogy
az Országos Vérellátó Szolgálat nem gyűjt plazmát ipari felhasználásra, mivel elsődleges célja a terápiás alkalmazás.
„Évente mintegy 350 ezer véradás történik. A kórházaknak azonban ennél jóval kevesebb plazmára van szükségük – évente mindössze 30–40 ezer egységet használnak fel. A fennmaradó mennyiséget a gyógyszeripar vásárolja meg. Az értékesítést jogszabály szabályozza – ahogyan azt is, hogy a vásárlók kötelesek gyógyszereiket a NEAK beszerzésén keresztül forgalmazni, és azokat Magyarországon értékesíteni” – jegyezte meg.
A főigazgató-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy míg vért évente legfeljebb négyszer adhatnak nők, és ötször férfiak, addig plazmát akár 33 alkalommal is lehet adni. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha valaki egy városon belül rövid időn belül több helyszínen is megjelenik plazmaadáson, az egészségügyi kockázatot jelenthet.
A véradás során az egyik legfontosabb tényező a vércsoport. Nem mindenki adhat bárkinek vért, és nem mindenki kaphat bárkitől — ezért is olyan fontos az előzetes vércsoport-meghatározás. Íme egy rövid összefoglaló:
Nagy Sándor kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fiatalok megszólítása már évek óta külön figyelmet kap: „Esetükben lényeges, hogy a véradással közösségi formában találkozzanak, mert annak buzdító ereje van számukra. Egyedül sokkal nehezebben szánnák rá magukat.
Ezért sikeresek a fesztiválos kiszállások is, mert a fiatalok a barátaik társaságában bátrabban nyújtják a karjukat.
S ha az első élmények pozitívak, akkor a jövőben is könnyebben szólíthatók majd meg. Így a nagy népszerűségnek örvendő tavaszi Felsőoktatási Véradó Hetek kiemelt szerepet kap az OVSz életében.” A főorvos itt azt is megjegyezte, hogy vannak nagyobb szervezetek, munkahelyek, – kormánytisztviselők, civil közösségek, bankok – amelyek évek óta partnerek a véradásban, és akikre külön kampányokat is építenek.
Az elmúlt évek sikereire való tekintettel a szorgalmi időszak alatt, 2025. március 17-e és május 18-a között tartják az idei Felsőoktatási Véradó Heteket.
A két hónapos kampány az egész éven át tartó Felsőoktatási Véradóverseny kiemelt programja, melynek célja a fiatalok megszólítása, a társadalmi felelősségvállalás fontosságának hangsúlyozása. Ennek keretében a hallgatóknak lehetőségük lesz arra, hogy saját intézményükben találkozhassanak és tapasztalják meg a segítségnyújtás ezen formáját. Az OVSz közleményéből kiderült, idén országszerte több mint 45 felsőoktatási helyszínen biztosítják az intézményi dolgozóknak és hallgatóknak véradási lehetőség. Ezen kívül a vért adni szándékozó felsőoktatási hallgatókat ugyanúgy várják a vérellátó intézetekbe és más véradási eseményekre is.
A kampány a tavalyi évhez hasonlóan ismét nyereményjáték-sorsolással zárul, amelyen a résztvevők különböző nyári fesztiválokra nyerhetnek jegyeket és bérleteket.
A játékban és a véradóversenyben való részvételhez csak annyit kell tenniük a véradó fiataloknak, hogy az adatfelvétel során jelzik, hogy a felsőoktatási véradókampány keretein belül jelentkeznek véradásra, és megnevezik a felsőoktatási intézményüket is.
Imreh Szabolcstól, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) docensétől, az OVSz szakértőjétől megtudtuk, hogy az egyetem rendkívül komoly mértékben támogatja a véradást. „Az egyik legkomolyabb eredményünk, hogy 2018. évben életre hívtuk a »Nagy SZTE Véradást«, melynek az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) ad otthont.
Eddig összesen 31 sikeres kiszállás valósult meg, amely keretein belül sok ezer egyetemi polgár adott vért”.
Az utóbbi egy-két évben szinte havi rendszerességgel tartottak véradásokat a szorgalmi időszakban, és évről évre részt vesznek a Felsőoktatási Véradóversenyben, illetve a Felsőoktatási Véradási Kampányban is szerveznek véradásokat – tette hozzá a szakértő.
A docens hozzátette, új kezdeményezésük a Rektori Hivatalban szervezett véradás, amely a donáció mellett a véradás minél szélesebb körben történő népszerűsítését is szolgálja. Az első ilyen rendezvényt április 7-én tartották.
Imreh Szabolcs végül arra is kitért, hogy nagy örömükre mind az egyetemi dolgozók, mind az egyetemi hallgatók körében népszerű a véradás, az évek során több száz első véradó is kikerült az egyetemi polgárok köréből.
A Szegedi Tudományegyetem harmadik missziós tevékenysége keretében kiemelt szerepet kap a társadalmi felelősségvállalás, amelynek „egyik legnemesebb és legfontosabb megnyilvánulása az önkéntesség.
Az önkéntes véradás nemcsak életmentő segítség, hanem az egyetem közösségén belül is erősíti az összetartozás érzését”
– erről már Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója beszélt a Mandinernek.
A stratégiai igazgató – aki a Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter szakmai vezetője is – elmondta: a véradáshoz hasonló akciók lehetőséget teremtenek az egyetem hallgatói és munkatársai számára, hogy aktívan hozzájáruljanak embertársaik jólétéhez, miközben példát mutatnak a közösségi felelősségvállalás fontosságára.
Az SZTE ezzel is bizonyítja, hogy az oktatás és kutatás mellett elkötelezetten képviseli a társadalmi értékeket is”
– hangsúlyozta Csóka Ildikó.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Demjén Ferenc még augusztus közepén szenvedett felsőcombtörést. Most térhetett haza a kórházból.
„Megvetéssel, rabszolgasággal van átitatva” – mondta az állami tiszti főorvos a sajtótájékoztatón.
Mankóval támadtak Andrej Babisra.
Takács Péter a Harcosok Órájában arra is rámutatott, hogy Magyar Péter elérte az üvegplafont, és most már csökken a támogatottsága.
Varga Tibor esése miatt a versenyt félbeszakították.
„A béke irányába tett erőfeszítéseket, és a Trump elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatot folytatni kell” – hangsúlyozta a kormányülésről szóló beszámolójában a miniszterelnök.
Suárez helyzete és honfitársunk jó formája miatt kötöttek vele szerződést.
Sikorski: Alig várjuk, hogy Ukrajnát az EU családjában üdvözölhessük.
