Az egész ország Kollár Kinga botrányos beszédétől hangos – de nem ez volt az egyetlen sokkoló felszólalás azon a bizottsági ülésen

A berlini agytröszt embere rántotta le a leplet a nagy brüsszeli tervről.

Budapest mellett több vidéki megyei jogú városnak sincs oka panaszra – derült ki a Faktum tényellenőrző portál elemzéséből.
Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője nemrég egy Facebookon-bejegyzésben azt állította, hogy „a kormány kénye-kedve szerint dönt arról, hogy a még nem blokkolt uniós forrásokat csak a fideszes önkormányzatoknak adja”. A Faktum tényellenőrző portál elemzése szerint e kijelentés abba a visszatérő ellenzéki narratívába illeszkedik, miszerint a kormány politikai alapon osztja el az Európai Uniótól érkező támogatásokat, a saját köreihez tartozó települések javára.
Összeállításukban ellenőrizték tehát az adatokat, amelyek ezúttal is jelentősen árnyalták a fenti állítást miszerint, politikai diszkrimináció érvényesül az EU-s pénzek hazai elosztásában. Kiderült, hogy
az elmúlt több mint egy évtized fejleményei szerint számos jelentős, ellenzéki vezetésű város is komoly uniós forrásokhoz jutott 2010 után
– így Budapest, Szeged, Pécs, Tatabánya, Salgótarján és más városok is, nem csak kormánypárti irányítású települések.
Az elemzésben rámutattak többek között, hogy bár Budapest 2019 óta ellenzéki vezetésű, mégis továbbra is az uniós fejlesztési források egyik fő haszonélvezője. Emlékeztette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta el a Parlamentben, hogy 2020-ban az összes támogatás 44 százaléka – mintegy 3000 milliárd forint – a fővárosba került.
Ez óriási összeg, ami teljesen ellentmond annak az állításnak, hogy a kormány kivéreztetné az ellenzéki vezetésű Budapestet”
– húzták alá.
A tényellenőrző portál ezután arra is kitért, hogy a 2021–2027-es új EU-költségvetési ciklusban a tervek szerint Budapest mintegy 300 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forráshoz jut. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyit az előző, 2014–2020-as uniós ciklusban is elnyert. Ezek a források pedig konkrét projektek sorát fedezik: tömegközlekedési fejlesztéseket, zöldítést, árvízvédelem- és csatornázási beruházásokat, lakhatási és szociális programokat finanszíroznak belőlük a fővárosban. „A főváros esete tehát világosan mutatja:
ellenzéki vezetés ide vagy oda, az EU-pénzek ideáramlása nem állt le, és jelentős tétel jutott Budapestre”
– hangsúlyozták.
De foglalkoztak Szeged és Pécs helyzetével is. A Csongrád-Csanád vármegye székhelye – amelynek ellenzéki polgármestere, Botka László – az elmúlt években kifejezetten sok uniós támogatást nyert el. Az Átlátszó kimutatása szerint Szeged 2010 óta összesen mintegy 691,4 milliárd forint EU-s forrásban részesült városi fejlesztéseihez – e a hatalmas összeget Fidesz-kormányok és ellenzéki városvezetések idején ítélték meg – ismertették.
Míg Pécsre – ugyancsak az Átlátszó kimutatása szerint – Péterffy Attila ellenzéki polgármester vezetése alatt 123,7 milliárd forint EU-s forrás áramlott, ami időarányosan nem mutat jelentős eltérést a fideszes évekhez képest. „Látható tehát, hogy Pécs városa 2010 után is folyamatosan részesült EU-pénzekből, függetlenül attól, éppen milyen pártállású a városvezetés – a támogatások lekötése és felhasználása terén nem tört meg a folyamat” – írták.
Az elemzésből továbbá az is kiderült, hogy hasonló a helyzet a kisebb megyei jogú városokban is. Példaként Tatabányát vagy Salgótarjánt hozták. A felsoroltak alapján tehát
alaptalan az az állítás, hogy kizárólag kormánypárti települések részesülnek uniós forrásokból.
„Sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyen kijelentések az ellenzéki politikai kommunikáció eszközei, amelyekkel a kormányzatot igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni – miközben a gyakorlatban a forráselosztás vegyes képet mutat, és korántsem zárja ki azokat a városokat, ahol nem a kormánypárt van hatalmon” – összegezte cikkében a Faktum.
A teljes összeállítást ITT olvashatja!
Nyitókép: Kollár Kinga Facebook-oldala
***
Ezt is ajánljuk a témában
A berlini agytröszt embere rántotta le a leplet a nagy brüsszeli tervről.