A Budai Várnegyed Magyarország egyik legjelentősebb történelmi és kulturális emléke. A kormány szerint felújítás célja, hogy megőrizze a történelmi értékeket, miközben visszaadja a Várnegyed egykori méltóságát. A politika viták azonban nem maradtak el: az ellenzék a hatalmi koncentráció eszközeként hivatkozik a projektre.
Írta: Cseperkáló Kamilla
A Budai Vár a magyar történelem szívcsakrájaként működött az évszázadok során. A tatárdúlás után, a második honalapító IV. Béla révén fokozatosan az ország központja lett. Mátyás király reneszánsz aranykorától, a török uralomig, majd 1686-os visszafoglalásán át, Mária Terézia barokk palotájától az 1849-es ostromig, az első és második világháború pusztításaitól napjainkig túlélte a történelem viharait. A jelenlegi felújítás célja, hogy ezt az örökséget méltó módon őrizze meg a jövő generációi számára.
A Budai Várnegyed megújulását megvalósító Nemzeti Hauszmann Program egy nagyszabású vállalkozás, amely 2014-ben kezdődött és várhatóan 2026-ra fejeződik be.
Az elmúlt években számos jelentős fejlesztés valósult meg.
A Budavári Palota déli összekötő szárnya és a Szent István-terem rekonstrukciója már befejeződött, visszaadva az épület egykori pompáját.
Az újjáépített Vöröskereszt Székház ismét a főváros egyik ékköve lett, míg a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója a magyar katonai hagyományok előtt tiszteleg. A József Főhercegi Palota is újjászületik, miközben a Fehérvári rondella és a Nyugati kertek megújulása a zöldfelületek és sétányok rendezését célozza.
A projekt egyik fontos eleme, hogy a Budavári Palota körbejárható legyen, így a látogatók új szemszögből fedezhetik fel a történelmi helyszínt. Emellett megújultak a Vár díszkútjai, a Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség is, visszahozva a hajdani atmoszférát. A Karmelita épületének felújítása a kormányzati negyed kialakításának része, ahogyan a Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása is.
A rekonstrukció célja azonban nem csupán az épített örökség helyreállítása, hanem a kulturális és turisztikai funkciók bővítése is. Ennek jegyében új közterek és rendezvényhelyszínek jöttek létre, míg a Várkert Bazár felújítása egy modern, élő közösségi térré alakította a területet. A kormányzati épületek áthelyezése pedig azt a célt szolgálja, hogy a Budai Vár a nemzeti reprezentáció egyik meghatározó központjává váljon.
A kormányzati épületek fokozatos visszaköltözése a történelmi negyedbe nem csupán építészeti, hanem politikai kérdés is. A kormány álláspontja szerint ez egy nagy ívű kulturális és nemzeti rekonstrukció, míg az ellenzék szerint hatalomkoncentráció és költséges presztízsberuházás zajlik.
A beruházás célja, hogy visszaadja a nemzetnek azt, amit a háború és az azt követő kommunista évtizedek leromboltak.
A Vár újjáépítése így egyfajta történelmi igazságtétel is.
A Karmelita kolostor újjáépítése és kormányzati központtá alakítása már megvalósult. A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete pedig a Belügyminisztériumnak ad otthont.
A kormányzat érvelése szerint egy jól szervezett központi negyed növeli a hatékonyságot. Egy másik szempontból vizsgálva: a Duna egyik oldalán a törvényhozás (Parlament), a másikon a végrehajtó hatalom – egy szimbolikus és praktikus egyensúly.
Az ellenzéki álláspont azonban úgy hangzik, hogy a kormány Várba költözése nem más, mint a kormányzat „királyi palotájának” kialakítása. Azzal is vádolva a vezetés, hogy a múltat úgy formálja, ahogyan neki tetszik.
Az elmúlt években az I. kerületi önkormányzat többször összetűzésbe került a kormánnyal. A helyi ellenzéki vezetés gyakran kritizálta a beruházásokat, míg a kormányoldal szerint az önkormányzat csupán politikai zavarkeltéssel foglalkozott a valódi fejlesztések helyett. 2021-ben V. Naszályi Márta élesen kritizálta a Palotanegyed rekonstrukciós munkálatait, bírálta a budai Várnegyed fejlesztési terveit, miközben a Budavári Lakosok Szövetségének elnöke tiltakozásra szólította fel az I. kerület lakosait.
A korábbi önkormányzat három évig tétlenül nézte, hogy a Vári-Punch Bt. továbbra is használja a Szentháromság téri üzlethelyiségét, holott már 2016-ban megszűnt a bérleti szerződése.
A kiürítési per 2021-ben jogerőre emelkedett, de a végrehajtást tovább halogatták, akadályozva a terület hasznosítását.
Hasonló visszhangot váltott ki a Borsos Miklós-lakásmúzeum ellehetetlenítése. A döntés ellen tiltakoztak a művészet pártolói, helyi lakosok és közéleti szereplők is, nemzeti kulturális értékeink megsértéseként értékelve az intézkedést. A Ruszwurm cukrászda ügye is nagy vihart kavart. A közel 200 éves, ikonikus cukrászdát végrehajtóval záratta be az önkormányzat. Felmerült, hogy a polgármester előnyös bérleti feltételeket kínált volna a tulajdonosnak politikai támogatásért cserébe, emiatt vizsgálóbizottság alakult.
A Várnegyed fejlesztése körüli politikai csatározások miatt számos beruházás akadozott, vagy éppen el sem indult.
2024. októbertől azonban új időszámítás kezdődött, megkezdte hivatali idejét Böröcz László, akinek polgármestersége nem csupán személyi változást, hanem szemléletváltást is hozott. A politikus október 1-ei hivatalba lépése napján a következőképpen fogalmazott a közösségi oldalán: „…Számos fontos feladat áll előttünk, amelyek megvalósításához minden erőnkkel azon leszünk, hogy a kitűzött célokat elérjük. A munka most kezdődik, és folyamatosan azon dolgozunk majd, hogy az I. kerületet egy élhetőbb, fejlődő hellyé tegyük.”
Érdemes még kiemelni a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő Várkapitányság szerepét, amely 2018-ban jött létre, azóta felel a Budavári Palota, a Várkert Bazár fejlesztéséért, valamint a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért. Találó név egy olyan szervezet számára, amely nemcsak gondnoka, hanem őrzője is a Budavári Palotának és környezetének.
Fodor Gergely várkapitány a Mandinernek korábban elmondta, hogy
a Budai Várnegyed megújítása nemcsak szükségszerű, hanem széles társadalmi támogatottságot élvez.
A cél egyértelmű: a Vár ne csupán díszlet legyen, hanem Budapest élő és méltó része. A fejlesztések forrásai részben állami támogatásból, részben pedig a rábízott vagyon felelős hasznosításából származnak.
A Budai Vár nem csupán Budapest egyik legismertebb látványossága, hanem a főváros kulturális és turisztikai motorja is. Az elmúlt egy évben 4,5 millió látogatót vonzott. Túlzás nélkül elmondható, hogy minden külföldi turista aki Budapestre látogat ezen a helyen biztosan megfordul. A felújításoknak köszönhetően új rendezvényhelyszínek és kulturális programok színesítik a kínálatot, még vonzóbbá téve a várnegyedet.
A turizmus fellendülése nemcsak a város első benyomását formálja, hanem komoly gazdasági hatással is bír: a vendégforgalom élénkíti a helyi vállalkozásokat és a vendéglátást.
A szerző a Polgári Magyarországért Alapítvány gyakornoka
Nyitókép: nagyonvar.hu
„A közelgő Szent István-napi ünnepségek előtt különösen fontos, hogy az itt élők és az ide látogatók közlekedésének biztonságát garantálni tudjuk” – hangsúlyozta Böröcz László.
A fideszes városvezetés tavaly október óta próbálta menteni a menthetőt, míg az előző polgármester hibát hibára halmozott és országos botrányt kavart a cukrászda körül.
Böröcz László levélben nyilvánított részvétet a Ruszwurm cukrászda tulajdonosának családjának.
Az Utazó Ember című szériában ezúttal a magyar főváros kapott egy kis reklámot. Nem is rosszat.
Szerencsére vannak olyan polgármesterek is, akik ezt jól tudják. Büszke vagyok rá, hogy gyermekkori otthonom kerületének vezetője, Böröcz László is ilyen.
Határvédelem, katasztrófa- és járványhelyzet vagy a külterületek védelme – a magyar polgárőrök minden területen hősiesen helytálltak. Túrós Andrással, a szövetség elnökével beszélgettünk az elmúlt időszak mérlegéről.
Egy bekapcsolva hagyott mikrofon felvette, hogy miről beszélgetett Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping. Eláruljuk: nem az időjárásról.
