Küszöbön egy új világjárvány?

Több évtized elteltével újra megjelent hazánkban a haszonállatok közül elsősorban a szarvasmarhákat, a sertéseket és a juhokat támadó ragadós száj- és körömfájás vírusa: egy kisbajcsi telepen mutatták ki a szakemberek. A cseppfertőzéssel kifejezetten gyorsan terjedő, sokáig túlélő kórokozó közvetlen érintkezéssel ugyan embert is fertőzhet, ez ritka, és csupán enyhe bőrtünetek jellemzők. A betegség főként a párosujjú patás állatokra jelent veszélyt. A beteg állat patái és szája környékén hólyagok jelennek meg, a fertőzés lázzal jár, és nagy fájdalmakat okoz a jószágnak, amely emiatt étvágytalan, és nem vagy csak nehezen tud mozogni.

A vírus megállításában a legfontosabb tényező, hogy milyen gyorsan sikerül azonosítani a betegséget és megtenni a szükséges intézkedéseket. Mint a legtöbb fertőző állatbetegség esetében, ez utóbbi az érintett állomány szakszerű megsemmisítését jelenti. A hatóságok azonnal cselekedtek, de a betegség megfékezésének sikerességét akkor lehet tényként megállapítani, ha a kórokozó nem üti fel a fejét más állattartó telepeken.

A szakemberek eleinte azt gondolták, hogy Németországból jött a vírus, ahol szintén találtak fertőzött állatokat, a vizsgálatok azonban megállapították, hogy az idehaza megjelenő vírustörzs nem azonos a németországival. A hatóságok vizsgálják, hogyan lett behurcolva a vírus hazánkba, ám nem biztos, hogy sikerül azonosítani az eredetét.

Óriási gazdasági károk

Hiába a betegség terjedését megelőző gyors intézkedések, a gazdasági kár így is jelentős lesz. A haszonállatok között terjedő fertőzések megjelenésekor ugyanis exportkorlátozások lépnek életbe, amelyeket több hónapig fenntartanak a kereskedelmi partner országok. Ez azt jelenti, hogy 

2018-ban az afrikai sertéspestis kitörése keltett ágazati pánikot Magyarországon és az EU több tagállamában, beleértve a legnagyobb sertéshús-előállító Németországot. A vírust itthon csak vaddisznóknál mutatták ki, ennek ellenére hazánk átmenetileg elveszítette exportpiacai egyharmadát, elsősorban a távol-keleti országok vezettek be korlátozást. Németországban a házi sertéseket is megtámadta a vírus, aminek következtében több éven keresztül nem vásárolt német sertéshúst például Kína sem. Az exportra szánt német áru ezért az európai piacokon rekedt, készletek halmozódtak fel, aminek kézzelfogható következménye volt, hogy a sertéshús ára 2021-ben rekordalacsony szintre zuhant.

Kínát, a világ legnagyobb sertéstartó országát is elérte a sertéspestisjárvány. Peking radikális fellépésének következtében több milliárd egyedet gyilkoltak le, gyakorlatilag felszámolták az ország óriási állományát, aminek jelentős piaci következményei voltak. A válság időszakának első felében az EU legtöbb országa hatalmas mennyiségben vitt ki sertéshúst Kínába. A járványgóc megállítása után azonban a kereslet csökkenése problémákat okozott Euró­pában, elsősorban az új piacok hiánya miatt, ráadásul a korlátozásokat sem oldották fel azonnal. Az afrikai sertéspestis időszaka egybeesett a koronavírus-járvánnyal, ami az éttermek zárvatartása miatt egyébként is visszavetette a keresletet. Peking eltökélt szándéka volt a hatalmas hazai állomány mielőbbi visszaépítése, amihez takarmányra volt szüksége, emiatt az orosz–ukrán háború kezdeti időszakában tapasztalt globális élelmiszerár-emelkedéshez hozzájárult Kína óriási gabonaigénye is. A fertőző állatbetegségek tehát a közvetlen és közvetett károk révén nagyon sok embert sodornak nehéz helyzetbe.

Az ember sincs biztonságban

A vírusok folyamatos változása miatt nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ember egészsége nincs veszélyben. Vegyük például a madárinfluenzát, amely a haszonállatokat támadó legismertebb betegség. Jelenleg az Egyesült Államokban a legsúlyosabb a fertőzés, de időről időre az Európai Unió és Kína is megküzd vele. A madárinfluenza előfordulása a tavaszi és az őszi időszakban a legvalószínűbb, amikor a vándormadarak könnyedén megfertőzik a szabadon tartott baromfiállományt.

Bár a madárinfluenzát okozó vírus­törzsek egyik legfőbb jellemzője, hogy csak madarakhoz képesek kapcsolódni, az Egyesült Államokban egy éve szarvas­marhákban is megjelent a H5N1-es törzs. Az amerikai helyzet akkor került a figyelem középpontjába, amikor a kórokozó más tehénállományokat is megfertőzött, vagyis már a kérődzők között is terjedni kezdett a gyors mutálódás következtében. A mezőgazdasági minisztérium egyből széles körű ellenőrzést indított, s kiderült, hogy az emberi fogyasztásra készült legtöbb tejben és tejtermékben kimutatható a madárinfluenza vírusa, vagyis a terjedés sokkal gyorsabb, mint gondolták.

A vírus gyors átalakulását mutatja, hogy az amerikai Betegségügyi és -megelőzési Központok (CDC) év elején azt közölte, 2024-ben azonosították az első embert, aki a madárinfluenza könnyen terjedő H5N1-es törzsével fertőződött. Eddig 70 emberben találták meg a vírust, és egy beteg belehalt a fertőzésbe. A madárinfluenza főleg enyhe inf­luenzaszerű tüneteket okozott. A láz, a fáradtság és a nátha mellett jellemző a szem érintettsége, a kötőhártya-gyulladás. Fontos hangsúlyozni, hogy 

járványhelyzetről nincs szó.

Újrakezdődik a vakcinabiznisz

Nem biztos azonban, hogy a vírus nem mutálódik hamarosan úgy, hogy emberek között is fertőzzön – ebben az esetben a CDC szerint újabb világjárvány törhet ki. Ennek megfelelően az amerikai kormány és az Európai Bizottság már tárgyal a gyógyszergyárakkal vakcinák kifejlesztéséről és nagy mennyiségű gyártásáról. Beszédes, hogy bár a betegség ellen már most is létezik bizonyítottan hatékony oltóanyag, a Moderna és a Pfizer gyógyszergyárak óriási amerikai támogatást kaptak az mRNS típusú madárinfluenza-­vakcina kifejlesztésére. A Reuters januárban számolt be arról, hogy Washington a 2024-es 171 millió dolláron felül 590 millió dollárnyi (220 milliárd forintnyi) támogatást nyújt a Modernának. A gyógyszergyár pedig bejelentette, a madárinfluenza elleni mRNS típusú oltás a végső tesztelési szakaszba léphet.

Az Európai Unió is úgy cselekszik, mintha nyakunkon lenne a következő világjárvány. Tavaly 40 millió adag madárinfluenza elleni vakcinára szerződött az ausztráliai központú CSL Seqirus gyógyszergyárral 2028-ig. Első körben 665 ezer adag oltóanyagot rendelt, a vakcina a vírus bármely törzsével szemben védelmet nyújt. Állításuk szerint a mezőgazdaságban dolgozók és az állatorvosok védelme a cél. Első körben Finnország juthat hozzá a hagyományos eljárással előállított oltóanyaghoz.

Közben 

Jelenleg ha megjelenik a vírus bármely magyarországi vagy uniós telepen, az állomány megsemmisítése mellett a környező – fertőzéstől mentes – állományok védelmének első és legfontosabb lépése a szabadtartásos baromfik bezárása, mivel így nem képesek érintkezni egymással vagy a vadon élő madarakkal. Brüsszellel szemben már most is eljárás van folyamatban az Európai Unió Bíróságán, mivel az ígért határidőre nem tiltja meg a ketreces baromfitartást, amelyet civil szervezeti akcióban, európai polgári kezdeményezésként követelnek a petíció aláírói.

A madárinfluenza időről időre Magyarországon is megjelenik, ám az eltelt években a nagy járványkitöréseket a gyors védekezésnek és a szigorú állategészségügyi előírásoknak köszönhetően – hasonlóan a ragadós száj- és körömfájás járványához – sikerült kordában tartani. Azonban nem árt szem előtt tartani: a globalizáció és a szabad mozgás lehetősége miatt az emberek mellett az állatok közt terjedő vírusfertőzések is előidézhetnek egy újabb világjárványt, ahogy 2020-ban is történt. 

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher