A közelmúltban számos cikk és beszámoló jelent meg egy új anyag, a hexahidrokannabinol (HHC) néven felbukkant félszintetikus kannabinoiddal kapcsolatban.
„Egy-két évvel ezelőtt a 444 felületén Bódog Bálint hívta föl a magyar drogfogyasztók figyelmét a közeli határon túl, sőt egy akkortájt létrehozott webshopon keresztül beszerezhető kábítószerre, a hexahidrokannabinol (HHC) néven listába vett félszintetikus kannabinoidra, amely a tetrahidrokannabinol (THC) alternatívájaként jelent meg a piacon. A 2023-ban közölt cikk így ír az új szer hozzáférhetőségéről: »Prágában, Németországban és Ausztriában gombamód szaporodnak az üzletek és az automaták, ahol a kendervirágtól kezdve, a gumicukrokon át, az elektromos cigarettáig mindenféle változatban könnyen hozzáférhetők a HHC-tartalmú termékek. Ezek Magyarországra is begyűrűztek, rövid kutakodás után temérdek HHC-tartalmú, vonzó, színes és – egyesek szerint – csábító csomagolású készítményt árusító webshopot találhatunk.«
Ezt is ajánljuk a témában
Téglásy Kristóf hangsúlyozza: az Alaptörvény-módosítás formabontó, de korszerű válasz a 21. század digitális drogkereskedelmi trendjeire. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint ahhoz, hogy megvédjük a jövő nemzedékét, széles körű szakmai együttműködésre van szükség. Interjúnk.
Az amúgy korrekt cikk alapos háttérinformációkat ad a szerről, a hatásairól, beszámol a jogi kiskapukról és persze megelőlegezi a várható hatósági fellépést: »A HHC nem szerepel sem az 1961-es, sem az 1971-es ENSZ-egyezményben, így az EU-s intézmény tudósai jelenleg Új Pszichoaktív Anyagként (NPS) kezelik. Mivel egységes jogszabály alá nem tartozik, jelenleg országfüggő, hogy mi lesz a HHC sorsa, de a Cannabis Kultusz magyar marihuána-tematikus magazin szerint borítékolható a tiltás.«
Az említett magazin YouTube vlogjában ugyancsak bemutatja a HHC lényegét, s leszögezi: »Az egyes szerek betiltásán alapuló drogszabályozás legnagyobb kockázata a hasonmás vegyületek megjelenése. Az élelmes vegyészek mindig kitalálják hogyan hozzanak létre újabb és újabb szereket, melyek hatása nagyon hasonlít egy-egy klasszikus szer hatására, csak épp nincsenek betiltva. Így jöttek létre a 2000-es évektől a szintetikus kannabisz utánzatok is – például a JWH, a herbál és társaik.« Az érvelés végül oda fut ki: jobb lenne engedélyezni a természetes marihuánát, hiszen minden mesterséges vegyület komoly veszélyeket hordozhat.
Részletes összeállítást közöl a szerről a Drogriporter nevű portál is, amely ugyancsak részletesen tájékoztatja olvasóit a szer megjelenéséről, hatásairól, sőt még veszélyeiről is. Összefoglalója végén tanácsokkal is szolgál az érdeklődőknek, s a látszólag korrekt javaslatok között azonban az alábbi meghökkentő javaslatot is elolvashatjuk: »élvezd ki a gandzsát! Meglepőnek tűnhet, hogy ezt tanácsoljuk. Nem azt jelenti, hogy bárkit fogyasztásra buzdítanánk. Hanem arról szól, hogy ha már fogyasztasz kannabiszt, akkor a minőségen legyen a hangsúly. A gond mindig ott van, amikor a mennyiség kerül a minőség elé: amikor valaki már nem az élvezetért, hanem azért füvezik, hogy tompítsa a józan valóságtól érzett szenvedését. Kutatások igazolják, hogy aki tudatosabban kiélvezi a kannabisz hatását, annak a kannabisz-fogyasztása nem válik annyira problémássá.«
A témával foglalkozott a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület is. A nonprofit szervezet saját definíciója szerint kizárólag a kannabisz gyógyászati célú használatára összpontosít, fő célja elősegíteni az egészségügyi célzatú hozzáférést. A társaság honlapján egy ugyancsak 2023-as cikkben felhívják a figyelmet arra, hogy az egyelőre »legális betépést« kínáló »hexahidrokannabinol, ismertebb nevén HHC hatásairól keveset tudunk, jelenleg pedig nincs megfelelő szabályozás rá, felhasználása Európa-szerte felemelkedőben van.« A veszélyekre összpontosító írásból megtudjuk, hogy a szerrel már több mint húsz európai országban lehet találkozni, rövid keresés után találhat az érdeklődő ilyen termékeket árusító online üzleteket. Felsorolják továbbá azokat az országokat, amelyek a cikk megjelenésének idején már betiltották az új kábítószert, és jelzik, hogy Magyarország ugyancsak tervezi a HHC betiltását.
Azóta a döntés is megszületett. 2023-ban a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a vegyület betiltásával kapcsolatban, illetve jelezte az EU felé a HHC, HHC-O és HHC-P kábítószerlistára történő felvételét. Ezzel Magyarország a THC-hoz hasonlóan a HHC-t és annak származékait is kábítószerként szabályozta.
A HHC rövid, de magasra ívelő karrierje, hasonlóan a 2000-es évek közepe tájékán megjelet designerdrogokhoz (melyeket főként tiltólistás szerek hatóanyagainak kémiai megváltoztatásával hoztak létre, s amelyeik hatásukban rendkívül hasonlítottak az illegális szerekhez, de kémiai összetételük más volt, ezért legálisnak számítottak) rendkívül veszélyes anyag. Fogyasztása nemcsak kiszámíthatatlan pszichoaktív hatásokkal jár, és bizonyos esetekben pszichózist is okozhat, de azzal a kockázattal is jár, hogy a fogyasztó zuglaboratóriumok ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen összetételű vegyületeit veszi magához, amelynek hatásai kiszámíthatatlanok.”
Nyitókép forrása: Pixabay
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
Pozitív jelzéseket lát Brüsszel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék támogathatják Ukrajna EU-integrációját.
Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni.
A lengyel miniszterelnök kulcsszerepet remél.
Brüsszeli diplomaták szerint Zelenszkij azt sem érti, hogyan működne az EU-csatlakozás.
Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.
A szociológus szerint a miniszterelnök produkciója politikailag is visszaüthet.
Újabb útkereszteződéshez érkezett Bosznia-Hercegovina, amely a háború 1995-ös befejezése óta lényegében nemzetközi protektorátus alatt működik (vagy inkább nem működik).
