Téglásy Kristóf hangsúlyozza: az Alaptörvény-módosítás formabontó, de korszerű válasz a 21. század digitális drogkereskedelmi trendjeire. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint ahhoz, hogy megvédjük a jövő nemzedékét, széles körű szakmai együttműködésre van szükség. Interjúnk.
Drogügyi csúcskonferenciát hirdettek a magyar drogszakma legfontosabb szereplőivel. Mióta él ez az együttműködés?
Természetesen nem most kezdődött. Számos rendezvényt szerveztünk közösen, szakmai kutatásokban támogattuk egymást. Az erős szövetség az alapja annak, hogy most a kormányzati politikai célokkal megegyezően új szintre lépjünk.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor évértékelőjében zéró toleranciát hirdetett a kábítószer-kereskedőkkel szemben, ellenben a hazai liberálisok már évtizedek óta foglalkoznak a drogliberalizáció kérdésével.
Ha már kormányzati politikai célok: miért pont most? Sokak szerint ez csak egy kampányfogás.
Ez természetesen nem igaz! Arról van szó, hogy a megújult drogkereskedelmi trendekre új típusú válaszokat kell adnunk. Ennek alapja az Alaptörvény-módosítás, ami formabontó abból a szempontból, hogy a drogkereskedelem és a drogfogyasztás mellett a drog népszerűsítést is beemeli a tiltandó tevékenységek közé. Míg Nyugat-Európában úgy próbálták orvosolni a drogproblémát, hogy valamilyen módon legalizálták a kábítószereket, addig Magyarország a zéró tolerancia elvét követi. Tudományosan ez az irány megalapozott.
Ezt is ajánljuk a témában
A drogfogyasztás súlyos társadalmi és egészségügyi hatásairól, valamint a szintetikus kábítószerek terjedésének veszélyeiről tartanak nagyszabású szakmai konferenciát szombaton a fővárosban.
Mik a nyugati tapasztalatok?
Ha Amerikát és Kanadát vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy hat év leforgása alatt Debrecen, Szeged és Eger teljes lakosságának megfelelő ember haláláért volt felelős a kábítószer.
A legalizációs programok pedig tovább eszkalálták a problémát.
Nőtt a fogyasztás a fiatalok és az idősek körében is. Megnövekedett a bűnözés, túlterhelődött az egészségügy, nőttek a halálos kimenetelű túladagolások. Beköszöntött a drogapokalipszis.
A szakmai szervezetek, ideértve a Drogkutató Intézetet is, számos alkalommal felhívták rá a figyelmet, hogy a drogokat nem szabad legalizálni. Szabad szemmel láthattuk mi történik Amerikában és Kanadában. Viszont
a nyugati liberális elitet teljesen behálózta a nemzetközi droglobbi.
Az eredmények magukért beszélnek: a feketepiac nem megszűnt, hanem feléledt, a bűnözés nőtt, a kábítószer hatása alatt bekövetkezett autóbalesetek száma nőtt. A nemzetközi drogpropaganda pedig teljesen átmosta a fiatalok agyát.
Ezt hogy érti?
Egy német kutatás szerint a Berlinben szórakozó fiatalok fele fogyaszt amfetamint. Majdnem ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy ecstasyt/MDMA-t fogyasztottak (49 százalék). A partikon résztvevő fiatalok több mint egyharmada (36 százalék) vallotta be, hogy kokaint fogyasztott, és közel egyharmada ismerte el, hogy ketamint (32,3 százalék). Az LSD-t fogyasztók aránya 12 százalék.
Ami ennél is súlyosabb: kannabiszt a fiatalok kétharmada használ.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali városvezetés színre lépése óta a fővárosban romlik a droghelyzet.
Ez a drogpropagandának az eredménye?
Nagyrészben igen. Gondoljunk csak bele: miután egy kamasz megnéz egy netflixes sorozatot, ahol pozitívan van beállítva a füvezés, elolvas pár 444-es cikket vagy megnéz egy-egy videót, ami megint inkább csak meghozza a kedvét a dologhoz, vajon meg fogja állni, hogy kipróbálja azt? Ráadásul néhány kattintás, hogy külföldről megrendelje a legújabb kotyvalékot, ami úgy néz ki, mintha fű lenne, ráadásul olcsó is.
Életveszélyes folyamat.
Rendben, de Magyarországon ez a fajta propaganda mennyire kézzelfogható?
Nagyon is az. Emlékezetes: a 444.hu újságírói abból csináltak videót, hogy internetről rendeltek valamilyen drogot és azt szívták el, így mentek el a Magyar Szocialista Párt majálisára. De az internet világában, ahol a Netflixet ugyanúgy nézik Londonban, Berlinben, mint Debrecenben, egyértelmű a helyzet. Az viszont, hogy Nyugat-Európából, közösségi médiahirdetéseken keresztül – adott esetben egészséges szerekként hirdetve –, félszintetikus kábítószerekkel árasztják el Magyarországot, elfogadhatatlan. Meg kell állítani nyugatról érkező hazug drogmarketinget és fel kell számolni ezeket a hálózatokat.
Ezért hirdettük meg a Drogügyi Csúcskonferenciát, amire minden szülőt, pedagógust, szociális vagy rendvédelmi szférában dolgozó érdeklődőt várunk!
Nyitókép: Pixabay
Egyértelműen cáfolta a vádakat.
A bolgár vízválság figyelmeztetés hazánknak is: az ottani elavult infrastruktúra 61 százalékos vízveszteséget okoz, miközben a 18 milliárd eurós felújítási szükséglethez képest az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok nyaranta félmillió embert sújtanak, felére gyalulva a mezőgazdaságot és növelve az egyenlőtlenségeket.
A megszorításpárti közgazdász hónapokkal ezelőtt arról beszélt egy tiszás fórumon, hogy Magyar Péternek „nem lesz könnyű: aki áfacsökkentést mond, annak adóemelést is kell mondani”.
Most épp azt tudhattuk meg, hogy Berlin úszik az örömben és a felszabadultságban, a magyar konzervatívok viszont mérgesen Vlagyivosztokba vágynak. Francesca Rivafinoli írása.
Egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon aktív, a családok, fiatalok saját tulajdonú lakáshoz jutását elősegítő, célzott programok kizárólag jobboldali, konzervatív kormányok idején voltak.
Ha most nem állítjuk meg, a következő évtized egyik legnagyobb egészségügyi és társadalmi kihívásává válhat.
A jelentésből az is kirajzolódik, hogy nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely úgy gondolja, Ukrajna csatlakozása inkább hátrányt jelentene a közösség számára.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a mai politikai törésvonalak már nem a bal- és jobboldal között húzódnak.
