Minden, amit tudni akart az árrésstopról, de eddig nem volt hol megkérdezni!

A Mandiner szájbarágója.

Elemzők szerint lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le.
Nehéz lehet elhinni, de az év második felében valósággal „szárnyalhat a magyar gazdaság”. Elemzők szerint ugyanis a kiskereskedelem után újabb szektorok, így az ipar és az építőipar is már fokozatosan bekapcsolódhat a növekedésbe. Mindez azt is jelenti, hogy
lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le
– írta a Világgazdaság.
A lapnak nyilatkozó elemzők szerint bár továbbra is kihívások előtt áll a magyar gazdaság, legyen szó a külső kereslet nehézségeiről, a vámháborúról vagy újra visszatérő inflációról, de abban egyetértenek, hogy a GDP-bővülés Magyarországon egyre látványosabb lehet az előttünk álló hónapokban. Azaz minden esély megvan arra, hogy a magyar gazdaság maga mögött hagyja az elmúlt két év nehézségeit – húzták alá.
Hozzátették, ennek a gazdaság logikájából fakadó magyarázta van: a konjunktúrát ugyanis rendszerint dekonjunktúra követi, amikor mind a háztartások és mind vállalatok visszafogják a költekezéseiket a romló kilátások hatására. Rosszabb esetben vannak strukturális okai is, amire legjobb példa Németország, ahol az olcsó energiáról való leválás az egészet német modell alapjait kezdte ki, ez a recesszió pedig rányomta a bélyegét a magyar gazdaság növekedésére is.
Az összeállításban arra is rámutattak, hogy jobb esetben a növekedés visszaesésének ciklikus természete van, és ebben lehet bízni Magyarország esetében is,
azaz ahogy a vállalati és lakossági bizalom újra erősödik, úgy pöröghet fel a növekedés
– vázoltak fel egy optimista forgatókönyvet.
Valamint arra is felhívták a figyelmet, a belső kereslet, ha teljesen nem is állt helyre, de nagyságrendileg jobb állapotban van, mint az két és fél éve bármikor. Ezt jelzi, hogy januárban közel 5 százalékkal erősödött a kiskereskedelmi forgalom, miközben a turizmus is már hónapok óta két számjegyű növekedést produkál.
De a kiskereskedelem is kezd látványos fokozatba kapcsolni, igaz, azután, hogy 16 hónapja emelkednek a reálbérek. Ez a jelenség azonban részben az óvatosággal magyarázható. Viszont úgy tűnik, hogy
a lakosság visszafogott költekezése kezd folyamatosan oldódni, annak ellenére is, hogy az infláció időközben visszatért.
Épp ezért sem véletlen, hogy a kormány beleállt az árrésstopon keresztül az infláció elleni háborúba, tartva attól, hogy az amúgy is törékeny fogyasztás lendületet megtöri – ismertették.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner szájbarágója.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság megkeresésére elmonda, egyelőre nem változtatott előrejelzésén, így
idén 1,9, jövőre pedig 4,3 százalékos GDP-bővülést vár.
Az elemző kitért arra, hogy míg első és második negyedév is viszonylag gyengébben alakulhat, utána a harmadik valamivel gyorsabb, majd a negyedik egészen dinamikus lehet.
Virovácz azt sem tartja elképzelhetetlennek,
2025 utolsó három hónapjában még a 3 és 4 százalékosnál is magasabb GDP-adatokat látunk majd.
A beszélgetés során az is elhangzott, hogy egyértelműen a fogyasztás lesz a növekedés motorja, a beruházások talán nem húzzák vissza a gazdaság teljesítményét, ami önmagában is segítheti a növekedést.
Az elemző továbbá azt is megjegyezte, hogy
a külső keresleten és Németország helyzetén is múlik, hogy miként alakulnak a magyar gazdaság lehetőségei.
Annál is inkább, mert pont az év végén kapcsolódnak be a termelésbe a debreceni BMW és a szegedi BYD gyárak, amelyek akár több tizedponttal lökhetik meg a GDP-t, feltéve, ha tényleg lesz kereslet az elektromos autókra – zárta gondolait Virovácz Péter.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Katona Tibor