Ezek a reklámok a grafikai elemek és a marketingnyelvezet a rekreációs drogfogyasztás kockázatait figyelmen kívül hagyva normalizálják az ilyen termékek használatát.
„Az utóbbi években sajnálatosan nagy teret nyert az online térben zajló drogreklámozás és -kereskedelem. A közösségi média platformokon megjelenő hirdetések egyre kifinomultabb módon célozzák meg a fogyasztókat, sokszor az adott ország jogszabályi környezetét átlépve” – olvasható a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának legújabb elemzésében.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor évértékelő beszédében hajtóvadászatot hirdetett a kábítószer-kereskedőkkel szemben. A Drogkutató Intézet igazgatója most elárulta, mi a baj a szintetikus kotyvalékokkal, amelyekről a kormányfő is beszélt.
Téglásy Kristóf írása „azokat a reklámokat vizsgálja, amelyek burkoltan vagy nyíltan pszichoaktív anyagokat kínálnak, miközben a »legális alternatíva« narratívájával próbálják elérni a célközönségüket.”
Ezek a hirdetések több szempontból is veszélyesek. Vizuális szempontból azért, mert elsősorban fiatalokat és sérülékeny csoportokat céloznak meg.
A grafikai elemek és a marketingnyelvezet a rekreációs drogfogyasztás kockázatait figyelmen kívül hagyva normalizálják az ilyen termékek használatát” – írja Téglásy.
Hozzáteszi:
Egy másik fontos veszély a megtévesztő marketing, amely a »legális élmény« vagy az »ártatlan alternatíva« narratívájával próbálja elrejteni a potenciális kockázatokat.
Bár egyes termékek valóban legális összetevőkből állhatnak, sok esetben a hatóságok csak késve reagálnak az újonnan megjelenő pszichoaktív anyagokra, így a fogyasztók olyan vegyületeket is megvásárolhatnak, amelyek hosszútávú hatásai ismeretlenek vagy súlyos egészségkárosító folyamatokat indítanak el a szervezetben.”
Ezt is ajánljuk a témában
Milyen jogszabályváltozások várhatók? Hogy látják a helyzetet a szakemberek? Mi jellemzi a hazai fogyasztási szokásokat? Utánajártunk.
A stratégiai igazgató szerint „Az ilyen típusú reklámok terjedésének megfékezésére több intézkedés lenne szükséges. Először is, a szabályozóknak gyorsabb reakciómechanizmusokat kellene kialakítaniuk az új pszichoaktív anyagok azonosítására és tiltólistára helyezésére. Másodsorban a közösségi médiavállalatoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az ilyen tartalmak szűrésében, hogy ne maradjanak hónapokig elérhetők a gyanútlan fogyasztók számára.”
Harmadrészt – teszi hozzá Téglásy – „a fogyasztók edukálása kulcsfontosságú: a drogok veszélyeiről szóló tudatosságnövelő kampányok segíthetnek csökkenteni az online drogreklámok vonzerejét. Végül pedig
a nemzetközi bűnüldöző szervek és a helyi hatóságok együttműködése révén hatékonyabb fellépésre lenne szükség az online drogpiacok ellen.”
Nyitókép: Mandiner-grafika
***
„Magyarországon olyan a drogpolitika, mintha be lenne szívva” – így reagált a párt a hírre.
A kábítószer démonként tört be az életünkbe és úgy is kell vele bánni – ebben egyetértett a kormánybiztos és a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója az MCC konferenciáján.
Egyre súlyosabb problémát jelent az Európai Unió tagországai számára a megfékezhetetlennek látszó kábítószer-kereskedelem.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vizsgálata szerint nikotinmérgezést okozhat az ELFbar.
Sárosi Péter azt azért elismerte, hogy valóban terjednek a dizájnerdrogok.
Az is kiderült, hogy mi segítheti a kedvező folyamatokat.
„Nem lehet igaz, hogy egy az ország vezetésére pályázó politikus ilyen butaságot írjon le”– fogalmazott Nagy Attila Tibor.
