A gyülekezési szabadság talaján Woke Parádét és Békemenetet is lehet tartani

„Értem én, hogy a Stop Pride-törvényhozással mély árkot lehetett vágni az 01G-táborba, továbbá Doktor Miniszterelnök Úr imádja a 80–20-as ügyeket, ahol természetesen ő áll a nyolcvanas oldalon. Van azonban itt még valami.

A rendszerváltás során, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal indítványozta, hogy az Alkotmányba kerüljön bele az alapvető jogok lényeges tartalma korlátozásának tilalma. A kerekasztal-megállapodást becikkelyező utolsó pártállami parlament azonban ezt másként gondolta: a hatékonyabb védelem jelszava alatt a valódi védelmet jelentő rendelkezés helyett a hidegháborús nemzetközi jog általános korlátozási klauzuláit ültette be. Az Antall–Tölgyessy-paktumot végrehajtó alkotmánymódosítás, az 1990. évi XL. tv. vitájában az MDF és az SZDSZ kevéssé fogadta be a többi párt javaslatait. 

Így például leszavazták a kancelláriademokrácia réme ellen szónokoló fiatal demokrata frakcióvezető, Orbán Viktor javaslatát, amely a konstruktív bizalmatlansági indítvány elhagyására vonatkozott. Néhány fideszes indítvány azonban meghallgatásra talált. Így például Szájer József a parlamenti vitában arra tett javaslatot, hogy az Alkotmány 8.§ (2) bek.-be a kerekasztal-megállapodásban szereplő, az alapvető jogok lényeges tartalma korlátozásának tilalmát kimondó szabály épüljön be. A Szájer-indítványt az Országgyűlés szinte egyhangúlag támogatta, és a szöveg átöröklődött az Alaptörvénybe is.

Miben áll a gyülekezési jog lényeges tartalma? A válasz három ágon ragadható meg.”