Lánczi András: Külföldről támogatott puccs­kísérlet zajlik a magyar kormány ellen

Érvényes-e még a politika bel- és külpolitikára való felosztása? Egyre kevésbé, mert a globalizálódott gazdaságtól a technológia uralmán, a szabad népességáramláson és a világ amerikanizálódásán át a nagyhatalmi vagy birodalmi befolyásolási szándékokig bezárólag aligha lehet megállapítani, hogy egy adott politikai esemény kiváltó oka hol gyökerezik. Ki a megrendelő, ki a végrehajtó, ki a finanszírozó?

A „kinek az érdeke?” klasszikus megközelítés kiindulópontnak ma is jó. 2024 a magyar „belpolitikában” arról lesz emlékezetes, hogy a külföldi beavatkozási kísérle­­tek egyre kendőzetlenebbé váltak. Az amerikai nagykövet egész tevékenysége vagy az EU parlamentjében lezajló őszi, úgynevezett magyar vita nem hagyott kétséget afelől, hogy elmosódott a határvonal bel- és külpolitika között. Szintén 2024 tapasztalata, hogy a célzott támadások szervezettsége, finan­ciális megalapozottsága és a más országokban is alkalmazott eszközök stílusa arra mutat, hogy külföldről inspirált kormánybuktatási akció zajlik. 

Vajon ki a következő? Szájer József, Balog Zoltán, majd Orbán Balázs, most Rogán Antal ellen folyik kilövési akció. 

Hogy ez fikció? Aligha. Hiszen amerikai és európai személyek maguk beszélnek egyre nyíltabban ennek kívánatosságáról. Továbbá az utóbbi egy-két évtizedben Közép- és Kelet-Európában számos kormánybuktató folyamat zajlott le ilyen-olyan „forradalmaknak” elkeresztelt formában, a mintázatok alapján feltehetően külföldi háttérrel.

A Sicario 2. című filmnek van egy figyelemre méltó jelenete. Aki látta az első részt, az tudja, hogy reális elemekből építettek fel egy történetet a mexikói–amerikai határon mindennapos embercsempészet és drogkereskedelem világáról, s persze látványos erőszakos események is helyet kaptak a filmben. 
A második rész mind tematikájában, mind alkalmazott eszközeiben az első folytatása. A titkos amerikai megbízott engedélyt kap a washingtoni kormánytól, hogy akár durva eszközökkel is ugrassza össze a mexikói kartelleket. Ehhez erős fegyveres támogatásra van szüksége: helikopterekre, támadódrónokra, kommunikációs rendszerre, orvlövészekre. A fegyver­kereskedő csak annyit kérdez: „Ukrajnába mentek?” „Nem, Mexikóba” – szól a válasz. Nem mindegy, mivel „oroszok is vannak a kifizetési listán” – jön a reakció. A filmet 2018-ban mutatták be! Miért éppen ukrajnai beavatkozást vizionált a fegyverkereskedő a jelentős megrendelés hallatán? Mert annak volt valószínűsége egy bennfentesnek látszó ember számára.

A demokratikus rendszerek sajátja, hogy a résztvevők többsége nem lát tovább az orránál, vagy még addig sem, és közben azt hiszi, hogy ő csinálja a politikát. A legújabb „hasznos eszköz” Magyarországon azt találta mondani, hogy Orbán Viktorból mára Gyurcsány Ferenc lett. Aki ilyet mond, az csupán tort ül a mostizmus ideológiájának „időasztalánál”. Ezen ideológia szerint csupán a mát meghatározó kommunikáció és propaganda létezik. A múlt kit érdekel?! A jövő pedig a legképlékenyebb valami a földön. Orbán Viktor egész életében antikommunista volt, ezt senki nem vonhatja kétségbe. S ez nem mellékes kommunikációs ötlet, hanem korszak­alkotó elvi szempont. Mindig tudta: a haza és annak szuverenitása az első. S szabadságunk alapja annak elsőrendű védelme – a zsoldosok ellenében is.

A szerző filozófus

(Nyitókép: Földházi Árpád)