Megszólalt a főépítész a pályaudvarok megújításáról

Az állomásmegújítási program lényege, hogy a modernizációt magántőke bevonásával érjük el, de a tulajdonjogokat az állam megtartja és részesedik az üzleti haszonból is. Több évtizedes adósság ez, mindenki tudja, aki járt ezeken a pályaudvarokon, hogy milyen méltatlan állapotban vannak ezek a létesítmények, miközben városszerkezetileg központi helyet foglalnak el – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Lánszki Regő.

Az országos főépítész kijelentette, a nyertes vállalatok a szerződés megkötésétől számítva 99 évig birtokolják a vagyonkezelői vagy használói jogokat. Ők fejlesztenek, miközben nemcsak az állomások, hanem a mellettük található területek sem kerülnek ki az állami tulajdonból, sőt, mivel közös projektcéget hozunk létre, az államnak plusz nyeresége is lesz. 

„Ez a program a politikai támadásokkal ellentétben éppen a közvagyon felelős felhasználásáról szól, hiszen olyan fejlesztéseket indítunk el, amelyek megvalósítására állami pénzből talán soha nem lenne lehetőség, bevételt szerzünk a közös cégekből, miközben minden tulajdonjog az államé marad” – fogalmazott. 

Az állomásmegújítási programot három részre bontották, elsőként megvizsgálták azokat a kiemelt és alapvetően nemzetközi forgalmat is lebonyolító nagy állomásokat, amelyek városszövetileg olyan helyen találhatók, hogy komoly lehetőség van a hasznosításukban, ilyenből hét van. Ezt követi a térségi szint, tehát a kisebb, de jelentős forgalmat lebonyolító állomások. Ezek közül kilencet választottak ki. Az utolsó, harmadik szinten pedig a legkisebb, helyi pályaudvarok vannak, amelyeknek mind a forgalma, mind a mérete elmarad a többitől. 

Lánszki elmondta, a pályaudvarok fejlesztése a környező területek modernizációját is magában foglalja, így a kereskedelmi és szolgáltatói funkciók is jelentős teret kapnak. Restik helyett minőségi éttermek, elhagyatott várótermek helyett korszerű boltok, tiszta mosdók és közösségi terek lesznek majd.

Rákosrendező kapcsán az országos főépítész kijelentette, hogy mivel a főváros élt az elővásárlási jogával, Budapest tulajdonába került maga a terület, tehát az, hogy itt a földfelszín fölött lévő 330 ezer köbméter hulladék elvitele, és maga a terepszint alatti szennyezett területnek a rekultivációja miként történik meg, az új tulajdonos feladata. 

Az állami beruházásokról közölte, először is a MÁV-nak a szolgáltatás működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges területeket ki kell jelölnie. Aztán jöhet a hulladék- és kármentesítés, ami a tulajdonos feladata. A kormány továbbra is azt szeretné, ha a főváros szégyenfoltjából a büszkeségévé válhatna a terület, a külföldi befektetőtől is ezt várták. „Egy dolog azonban legyen világos: látványtervek készítésével még egyetlen épület sem épült meg, ahogy azt láthatjuk Budapesten. Az építkezéshez tiszta fejre, pénzre és mindenekelőtt rengeteg munkára van szükség” – jelentette ki Lánszki Regő.

Nyitóképünk: Rákosrendező pályaudvar, fotó: Attila KISBENEDEK / AFP