„Megőrült a lakáspiac”, „kilőttek az árak”, „ingatlanvásárlási roham”: ahogy a Telex buzdít azonnali ingatlanvásárlásra, nem buzdít úgy senki

Alapvetően a magyar (és legfőképpen a budapesti !!4!!!!4!44444) ingatlanpiac úgy van elrontva, ahogy azt csak lehet – mindez pedig azért van így, mert a kormány két kézzel szórta a pénzt. Most, hogy ezen a klasszikus ellenzéki érven túlvagyunk, egy kicsit nézzük meg, hogy mi a stájsz – ópestiesen szólva. Kezdjük a Telexszel, mert a Telexszel kezdeni jó: 

Kissé mozgalmasra sikeredett ez a cikk, nemde? Nem tudom őket okolni, a mai modern újságírás korában kell a klikk, kell a dráma, kell az érzelem, viszont egy fél pillanatra álljunk meg. A cikk maga egyébként egy sima elemzői nyilatkozat függő beszédben megírva, Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető elemzőjével.

Nem az a kérdés, hogy a cikk hirdetés-e, vagy, hogy mennyire elfogulatlan, keresletet és árakat abszolút nem felhajtó maga az elemzés. Az elemzés tényleg csak arról szól, hogy nyolc (!) százalékkal nőtt a kereslet. Ennek még akár örülni is lehetne, kezd beindulgatni az a fránya gazdaság. A kedves ingatlanpontkomosok gyakorta adnak ki konszolidáltabb elemzéseket például a királyi MTI-nek, a most kivesézett Telex-cikk alapjául szolgáló elemzés is megjárta a Magyar Távirati Irodát. Ahogy az a hír is, hogy a rákosrendezői rozsdaövezetben a Grand Budapest projekt miatt élénkülés várható a környék lakáspiacán.

Egyrészt: 2023-ban éves szinten 2,7 százalék volt az „ingatlaninfláció”, 2024-ben pedig 7,8 százalék. „Azért is tűnik most annyira drasztikusnak az emelkedés, mert közel másfél éven keresztül nem változtak jelentősen a lakásárak, az elmúlt egy évben viszont ismét visszaállt a korábbi évek tendenciája.” Másrészt: 2024/2025-höz képest 2023-ban „anyagilag sokkal kiszámíthatatlanabb helyzet volt itthon”.

Harmadrészt, és nagyon nem utolsó sorban: elkezdődött 1700 milliárd forintnyi állampapírkamat kifizetése január 20-án, és csaknem 1800 milliárd forintnyi állampapír idén jár le.

Az érdekesség a Telex megfogalmazása. Az eredeti – MTI által publikált – verziója az elemzésnek klasszikusan olyan, amilyennek egy ilyen gazdasági elemzésnek lennie kell: le van benne írva, hogy az országos lakáspiacon 8 százalékkal nőtt a kereslet januárban éves szinten, fokozódik az érdeklődés, de semmi őrület nincs. Csak annyi van, hogy „érezhetően nőtt az állampapírokból lakáspiacra visszatérő befektetők száma”. 

Az már csak hab a tortán, hogy az ingatlanpiaci elemzésben lejegyezte a Telex (is), hogy Eurostat-adatok szerint a magyarok 91%-a a saját ingatlanában lakik, miközben a teljes EU esetében az arány 69% volt. Érdekes, hogy a népesség legkisebb százaléka épp Németországban bérli a lakóingatlanát, 48%. Abban a Németországban, amelyben még mindig fennáll az a technikai recesszió, amiből mi már kikeveredtünk – zárójel kinyitva és be is zárva.

Szóval, meg merem jegyezni, hogy a „megőrült a lakáspiac”, „elszabadult a lakáspiac”, „kilőttek az árak”, „igazi őrület”, „felbolydul a belváros”, „koncentrálódik az őrület”, „ingatlanőrület”, „ingatlanvásárlási roham” csak annyi, hogy a gazdaságilag kiszámítható helyzet közepén hirtelen legalább 3500 milliárd forintnyi megtakarítása szabadul fel a magyar embereknek, akik pedig okos magyarok módjára igyekeznek azt visszafektetni valamilyen nem túl kockázatos befektetési formába. Lefordítva, kezd beindulni a gazdaság. Persze, várhatóan rástartolnak majd a cápák is a 3500 milliárdra – hisz tudjuk, ahol kereslet van, ott kínálat is lesz, a kettő meg majd valahol találkozik.

Hát nem csodálatos dolog ez a kapitalizmus? De. A kapzsinfláció is az volt. Sőt, a zsugorodó Milkákra nézve, valószínűleg még mindig az.

Nyitókép: MTVA/Róka László