A NAV adatiai szerint a kiskereskedők jóval nagyobb profitra tettek szert az érintett termékekből, mint bármikor.
Nem a levegőbe beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szombati évértékelőjén, amikor azzal fenyegette meg a kereskedőket, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány korlátozni fogja a profitjukat. A Világgazdaság információi szerint csak idén januárban a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, míg a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott a kiskereskedőknek, miután a beszerzési áraknál jóval magasabb árulták az érintett termékeket.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök tavasszal teljesen kisöpörné a Soros-hálózatot Magyarországról, nekiment a Pride-nak, az USA-ba kormánymegbízottat küld, hogy felfedje, milyen szervezkedés zajlott Magyarország ellen.
Folyamatosan lebegteti a kormány az árstopok visszahozását, és nem véletlenül. A kiskereskedők januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal, míg a napraforgó-étolajat megközelítőleg 11 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál, ezért jóval nagyobb profitra tettek szert az érintett termékekből, mint bármikor, ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat. Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást.
Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította,
majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják. Hogy ilyen drasztikus eszközhöz nyúlna a kormány, az az év eleji adatok fényében nem túlzó:
a kiskereskedőknek idén januárban csak a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, illetve a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott.
„Januárban elszálltak az élelmiszerárak, és február sem lesz sokkal jobb. Úgy tudjuk, hogy a kormány minden eshetőséget vizsgál, hogy hol tud beavatkozni. Számtalan megoldás szóba jöhet, egy biztos, ebben a formában nem fogjuk hagyni” – fogalmazott a Világgazdaság minisztériumi forrása azt követően, hogy Nagy Márton február 10-én egy sejtelmes Facebook-posztban tette fel a kérdést:
Jöhetnek újra az árstopok?”
A Központi Statisztikai Hivatal januári adatai szerint 2025 első hónapjában éves szinten 5,5 százalékkal, havi alapon pedig 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ekkora áremelkedést pedig egy elemző se várt, utoljára 2023 végén láttunk ilyen drágulást Magyarországon. Ráadásul nagy eséllyel februárban az élelmiszer-infláció is tovább emelkedhet a januári 6 százalék után.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy István agrárminiszter a Mandinernek adott interjújában azt is elárulta, mikor dönthet a kormány az újabb árstop bevezetéséről.
Nyitókép: Pixabay
A miniszterelnök szerint a kereskedők elfogadhatatlan mértékben emelték az árakat.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Orbán Viktor világossá tette, megengedhetetlen a multiláncok árpolitikája, ha kell, újra jön az árstop.
Komolyan vette Ursula von der Leyen a gazdák haragját, de Brüsszel egy kulcskérdésről mégsem beszél.
Bár az építési és közlekedési miniszter az M30-as autópálya problémái miatt jelent meg a szikszói lakossági fórumon, komoly, a lakosságot érintő igazságtalanságok ellen emelte fel a szavát.
Az 57 lakossal rendelkező település 13 millió forintnyi szolidarítási hozzájárulást fizet.
Gyűlnek a hazai és nemzetközi reakciók a vasárnapi választás eredményeire.
Alan Shearert lenyűgözte a magyar labdarúgó e heti teljesítménye.
