Brüsszel elárasztana minket a génmódosított kukoricával, de kerül majd a magyar piacra is belőle?
Az Európai Bizottság zöld utat adott, megkérdeztük az Agrárminisztériumot, ők mit szólnak hozzá.

Magyarországon több mint húsz éve politikai konszenzus van a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről.

A Tisza EP-képviselői tegnap olyan szavazatokat adtak le az Európai Parlamentben, amelyekkel hozzájárultak az új génkezelési technikákkal előállított növényekről szóló uniós rendelet elfogadásához. A többi jelen lévő magyar EP-képviselő a GMO-mentes magyar álláspontot képviselte – írta a Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményében.
Hozzáteszik, a helyzet azért különösen súlyos, mert Magyarországon több mint húsz éve politikai konszenzus van a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről. Úgy vélik, ez nemcsak szakpolitikai vállalás: az alkotmány is rögzíti, hogy Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával segíti elő.
A természetvédelmi szövetségek szerint az Európai Parlamentben tegnap nem egy hagyományos végszavazás zajlott. Úgy fogalmaztak: „a képviselők második olvasatban a módosító indítványokról döntöttek, köztük arról is, hogy az EP utasítsa el a Tanács álláspontját. Mivel a módosítók nem kaptak többséget, a Parlament változtatás nélkül jóváhagyta az új GMO-król szóló rendeletet.”
A Tisza képviselői nem támogatták az elutasítást, és nem szavazták meg azokat a módosítókat sem, amelyek erősebb garanciákat építhettek volna a szabályozásba.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság zöld utat adott, megkérdeztük az Agrárminisztériumot, ők mit szólnak hozzá.

Mint írják, az elfogadott rendelet az új génkezelési technikákkal előállított növények jelentős részét kivonja a jelenlegi uniós GMO-szabályozás több alapvető eleme alól. A jövőben ezeknél már nem lenne szükség a mostanihoz hasonló engedélyezésre, gyengülnének a nyomonkövetési és jelölési követelmények, és a fogyasztók sok esetben nem kaphatnának információt arról, ha új génmódosítási technikával előállított élelmiszer kerül eléjük.
Hozzáteszik:
Különösen aggasztó, hogy az új szabályozás tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióit, miközben a gazdák és a fogyasztók mozgástere szűkülhet.”
A szervezetek felszólítják Magyar Pétert és a kormányt, hogy adjanak választ arra, hogy Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga és az elővigyázatosság elve mellett, vagy nem.
Áradhat a génmódosított élelmiszer a magyar családok asztalára, a Tisza szavazataival – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Dömötör Csaba, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője.
Dömötör Csaba szerint érdemes tisztázni: hívhatják akárhogy, de a génszerkesztés mind tudományos, mind jogi értelemben génmódosítás. Mint írta, éppen ezért vonatkozik rá a jelenlegi magyar Alaptörvény tilalma. Súlyosbító körülmény – úgy véli – hogy az eddigi gyakorlattal szemben a tagállamok a jövőben nem tilthatják meg a génszerkesztett növények termesztését.
Mivel a génszerkesztett növényekhez szabadalmi jogok is kapcsolódhatnak, ez a nagy nemzetközi vállalatokat hozhatja majd versenyelőnybe. Kiszorulhatnak a piacról a hagyományos nemesítési eljárással előállított fajták, nehezebb helyzetbe kerülhetnek a biogazdálkodók.”
Dömötör Csaba rámutatott: a tiszás képviselők szavazataikkal támogatták a javaslatot, mint ahogy korábban is ennek megfelelően szavaztak. Emlékeztetett, hogy még 2025-ben közösen szerveztek egy rendezvényt az egyik legnagyobb európai GMO-lobbiszervezettel, amit nem vertek nagy dobra. „Még egy olyan ügy, amelyről a kampányban nem beszéltek, hogy a választás után mindent lehessen” – mutatott rá.
Nyitóképünk illusztráció: SEBASTIEN BOZON / AFP