A mesterséges intelligencia és a szuverenitásvédelem is terítékre kerülhet a tavaszi ülésszakon

Összesen 34 törvényjavaslatot tervez beterjeszteni a kormány az Országgyűlés elé a nemsokára kezdődő 2025-ös tavaszi ülésszakra – derül ki a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által Kövér László házelnöknek mg decemberben eljuttatott törvényalkotási programból.

A törvény szerint a parlament tavaszi ülésszakának első ülését február 15. utánra kell kiírni, így akár már 17-én hétfőn is megkezdődhet a munka, de valószínűbb a 24-ei hét.

A törvényalkotási program alapján februárban nyújtják be az állami vagyonról szóló törvényjavaslat módosítását, valamint a közszolgáltatások hatékonyabb biztosítást célzó módosítás, amely állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentenék.

Márciusban kerülhet sor a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának benyújtásra, amely a segítséget igénybe vevő személyeket segítő javaslatokat is megfogalmaz. A szabályozás célja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő a leggyorsabban és a jogi problémákkal kapcsolatban a legfelkészültebb jogi segítőt tudják igénybe venni.

Ezzel együtt a kormány tovább akarja fejleszteni az áldozatsegítő rendszert is a szakmai irányítói tapasztalatokra építkezve.

Egy módosítás eredményeképpen felülvizsgálnák a világörökségre vonatkozó hazai szabályozást, elsősorban a világörökségi gondnokságok feladatainak és szerepkörének pontosítása érdekében.

Áprilisban kerülhet a képviselők elé a felsőoktatási és a felnőttképzési törvény módosítása, de megjelenik egy új téma is, mégpedig 

A törvénymódosítás a vonatkozó uniós rendelet hazai végrehajtását célozza, kijelölve a végrehajtást felügyelő hazai hatóságokat.

Az Európai Parlament tavaly nyáron fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó jogi keret világszerte amely 2024.  augusztus 1-jén lépett hatályba, és amelynek rendelkezéseit idén augusztusig már valamennyi uniós tagállamban be kell tartani. 

Ez az első olyan közösségi jogszabály, amely felveti az MI kockázatait és szabályozási keretet nyújt a mesterséges intelligencia alkotói, fejlesztői és használói számára.

Májusban kerülhet sor 

amelyről Tuzson Bence igazságügyi miniszter is beszélt januári sajtótájékoztatóján.

Mint akkor elmondta, 2023-ban jelentősen, 40 százalékkal emelkedett az online csalások száma, és eddig több mint harmincféle elkövetési formát azonosítottak. A tárcánál folyamatosan figyelik a változásokat, amelyek alapján  új intézkedéseket hoznak még a tavaszi ülésszakban.

Májusban kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely  teljes mértékben újraszabályozza a keskeny nyomközű turisztikai vasutakra és a turisztikai hajtányokra, valamint a kötélpályákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Végül ebben a hónapban nyújtják majd be az adótörvények módosítását célzó jogszabályt, valamint a 2026-os központi költségvetésről szóló törvényt.

Ezzel együtt azt sem lehet kizárni, hogy a tavasz folyamán a kormány a Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának amerikai szankciós listára helyezésére reagálva, szuverenitásvédő intézkedésekkel álljon elő. Legalábbis erre utalt Szijjártó Péter, aki a G. Fodor Gáborral folytatott beszélgetése során úgy fogalmazott:  Magyarország a mostani helyzetben nem engedheti meg magának, hogy bemondásra, konkrét bizonyítékok nélkül helyezzék egy ilyen listára „a magyar kormány egyik legfontosabb tagját”. Szerinte ez Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sújtja, és nem lehet megengedni, hogy ilyen esetben ők maguk ne hozzanak valamilyen „önvédelmi intézkedést”.

– mondta Szijjártó Péter.

Nyitókép: Mandiner grafika/Németh Dániel