Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Zila János elemző is küzdelmes évet jósolt Magyar Péteréknek, a láthatóságuk fenntartása lehet a cél.
„Maguk mögött hagyni a 2024-es esztendő kudarcait, ellenben a bel- és külpolitikai sikereket tovább építeni” – jelentette ki arra a kérdésre, hogy mi a kormánypártok előtt álló legnagyobb 2025-ös kihívás Tóth Erik, az Alapjogokért Központ (AJK) kutatási igazgatója.
A szakértő a Magyar Nemzet megkeresésére azt is elmondta, 2024 több szempontból nehezítette a kormánypártok helyzetét. Az orosz–ukrán háború – annak gazdasági, kereskedelmi, diplomáciai, energetikai következményeivel – nem ért véget, ellenben az Európai Unió finanszírozási szempontból saját tartalékait is felélte; sem a globális, sem a szűkebben vett gazdasági környezet nem hozott pozitív fordulatot. Tóth arra is felhívta a figyelmet, hogy
az európai kormányokat érintő politikai instabilitás, majd összeomlás pedig tovább rontott az amúgy sem kedvező helyzeten.
Tóth Erik ugyanakkor megjegyezte, „mindezek ellenére számos olyan sikert elért a kabinet, amelyeknek köszönhetően sikerült a magyarországi erőviszonyokat nyugodt mederben tartani: a kormány a legfontosabb szakpolitikai ügyekben az optimista várakozásokat is felülmúlta, és számos külpolitikai sikert ért el vagy járult hozzá azok bekövetkeztéhez”. Az AJK kutatási igazgatója kiemelte, a tavalyi év két legfontosabb eseménye a Patrióták Európáért frakció létrehozása és a békepárti nemzetközi koalíció alapjainak lefektetése volt, amelyben a magyar miniszterelnöknek „óriási”, elévülhetetlen érdemei vannak.
Valamint arra is rámutatott, hogy a Fidesz–KDNP helyzete – figyelembe véve a tavalyi évet – kedvező: „az EP-választást toronymagasan megnyerte a párt- és kormányzószövetség, ráadásul az eredmények alapján még komoly tartalékokat is mozgósíthat – elsősorban a gazdasági konjunktúraérzet erősítésével”.
Ezt is ajánljuk a témában
Történelmi elnökség: Bulgária és Románia csatlakozik Schengenhez. Bóka Jánost, az európai uniós ügyekért felelős minisztert kérdeztük a Stratéga újévi adásában.
Tóth arra is választ adott, hogy mit lehet várni 2025-ben Magyar Pétertől. Kijelentette,
a Tisza-vezér már számos baloldali program- és kampányelemet elsajátított, ideértve a botránypolitizálást is.
„Az ő (Magyar) ambíciója egy olyan gyűjtőpárt létrehozása és megerősítése, amely 2026-ban önállóan is képes lehet felvenni a versenyt a Fidesszel. Ezt a tervet Gyurcsány Ferenc vetette papírra, de úgy tűnik, hogy más fogja végrehajtani” – vélte az elemző. Szerinte a Tisza Párt 2025-ben a folyamatos láthatóság fenntartásáért tesz majd: „Magyar Péter szeretne egy személyben az ellenzéki politizálás gravitációs pontja lenni, miközben alternatívát szeretne állítani azoknak is, akik billegő szavazók” – sorolta.
Magyar karaktere azonban több okból sem ideális arra, hogy pártpolitikai törésvonalakon átnyúlva tudjon szimpatizánsokat gyűjteni egy új, képlékeny platformon”
– szögezte le a szakértő.
Tóth Erik arra is kitért, hogy az országgyűlési választás közeledtével a beágyazottság országos szinten kiemelt fontosságú lesz, így
Magyar Péternek nemcsak 106 egyéni jelöltre van szüksége, hanem rendszeres jelenlétre az összes vármegyében és a több mint 3100 településen,
sőt az országhatáron túl is.
„Kérdéses, hogy az az ember, aki a saját maga által kiválasztott EP-képviselőinek sem engedte meg, hogy a jóváhagyása nélkül nyilatkozzanak, mit fog tenni akkor, amikor mindezt minimum 106, országosan szinten több ezer ember esetében kell kontrollálnia”.
Az AJK kutatási igazgatója szerint a Tisza Párt – csakúgy, mint a többi baloldali szervezet – feladatának tekinti azt is, hogy minél rosszabb helyzetbe hozza a legitim módon megválasztott magyar kabinetet. ez a politika arra alkalmas volt, hogy az ellenzéki magszavazókat – akiket még Márki-Zay Péter is meg tudott szólítani – a Tisza mellé állítsa, azonban 2025 egyik igazi kérdése az, hogy tovább növekedhet-e Magyar Péter pártjának népszerűsége – tette fel a kérdést.
Ezt is ajánljuk a témában
Boros Bánk Levente szerint hitelességi válságot is eredményezhet a Tisza Pártnál, ha a szimpatizánsai sorozatosan azzal szembesülnek, hogy a vezetőjük valótlanságokat állít vagy nem tartja be az ígéreteit.
A Magyar Nemzet a fővárosi ügyeket illetően Zila János, az Alapjogokért központ elemzőjét is megszólaltatta. A szakértő hangsúlyozta,
a Gyurcsány-frakciónak és Magyar Péter pártjának szüksége van egymásra a fővárosban,
hiszen külön-külön nincs többségük, így Budapest működését a jövőben is az a fajta bazári alkudozás jellemezheti, amit a tavaly év végén elfogadott költségvetés kapcsán láthattunk”.
Zila szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a DK és a Tisza Párt kénytelen megosztozni az ellenzéki érzelmű választókon, ami – más szereposztásban – a korábbi ciklusokban is látott se veled, se nélküled viszonyhoz vezet. Az elemző azt is egyértelműnek látja, hogy a Tisza Párt az ellenzéki, baloldali térfélen tudta kiépíteni a bázisát, ennek megfelelően az ott található szavazók tetszését próbálja megnyerni, ahogy a humán és anyagi erőforrásait is azokból a forrásokból tudja megszerezni, amelyekből a korábbi kormányellenes erők. Ezért sem meglepő, hogy olyan szereplők bukkannak fel a környékükön, mint a korábban a Momentum szekerét toló Raskó György vagy olyan személyek állnak ki mellettük, mint Havas Henrik.
Az Alapjogokért Központ elemzője végül arról is szólt, hogy ha fennmarad ez az állapot, akkor
a Tisza Párt és a DK egymásra utaltsága Budapest után országos szinten is megjelenik.
„Amennyiben úgy futunk neki a 2026-os országgyűlési választásnak, hogy a Demokratikus Koalíció képes bejutni a parlamentbe, akkor valamilyen – legalább informális – jobboldallal szembeni együttműködés nagy valószínűséggel ki fog alakulni” – vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet Zila János.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy Ervin elemző, a Mandiner munkatársa felhívta arra a figyelmet, hogy a Magyarék által is alkalmazott Alinsky-módszer lényege, hogy az államot egyfajta „fő gonosznak” állítsa be.
Nyitókép: Mandiner-montázs
Ezt is ajánljuk a témában
Raskó György agrárszakember az osztrák és német történések kapcsán emlegetett apokaliptikus történéseket.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakember úgy véli, különféle alkukkal, de „el fog döcögni” a főváros működése 2026-ig.
Ezt is ajánljuk a témában
Alig három hónapot töltött hivatalban Michel Barnier, Macron elnök harmadik kormányfője ebben a ciklusban: bizalmatlansági indítvány lett a veszte.
Ezt is ajánljuk a témában
A nemzetgazdasági miniszter pozitív adatokat közölt a belföldi turizmussal kapcsolatban.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
A miniszterelnök a régi és új kormány átatás-átvétele után tartott sajtótájékoztatót, amelyen elárulta, a volt belügyminiszter vizsgálatot kért magára. A kormányfő reagált arra is, hogy a leköszönő miniszterek jótékony célra ajánlják fel végkielégítésüket, melynek kifizetését nem akarta aláírni.
Átlépte a 200 ezres megtekintést a Hotel Lentulai Schiffer Andrással készült epizódja.
Már csak az a kérdés, hogy kinek a kérésére módosították a publikált képeket.
Az Európa-barátként jellemzett Magyar Péter nyilatkozatai nyomán felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország visszatér a Dalfesztiválra.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
Székesfehérvár polgármesterével a választási eredményeket értékeltük.
„A vasútrombolás helyett a vasútfejlesztés korszaka kell, hogy következzen végre” – szögezte le a közlekedési és beruházási miniszter.
