Alig három hónapot töltött hivatalban Michel Barnier, Macron elnök harmadik kormányfője ebben a ciklusban: bizalmatlansági indítvány lett a veszte.
Fotó: Quentin de Groeve / Hans Lucas via AFP
Szerda délután döntésre vitte a francia nemzetgyűlés Michel Barnier miniszterelnök sorsát.
A hagyományosan kaotikus francia politikán belül is rendkívül turbulens időszakot él az ország a 2022-es elnökválasztás óta. Ugyan Emmanuel Macron másodszor is győzött Marine Le Pennel szemben, így megkezdhette második ciklusát, de ezt követően a francia nemzetgyűlési választáson leszerepeltek az őt támogató erők.
Háromosztatú politikai tér jött létre,
amelyben sem a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésnek, sem a baloldalnak, sem Macron centrista-liberális támogatóinak nincs többsége, a három tábor pedig kibékíthetetlen ellentétekben áll egymással.
Emmanuel Macronnak mindezek ellenére sikerült kormányfőt találnia és kormányt alakítania – igaz, már három alkalommal is 2022 óta. Előbb Élisabeth Borne, aztán Gabriel Attal, idén szeptember 5-től pedig Michel Barnier volt a francia kormányfő.
Barnier kormányfősége azonban gyors lejtmenetbe kapcsolt, miután stabil többség nélkül kellett kormányoznia. Az ősz újabb hatalmas tüntetéshullámokat hozott a francia utcákon, miközben a macroni kormánypárt bal- és jobboldali ellenzéke is keményen politizált a gyenge kormányzattal szemben.
A parlamenti többséggel nem rendelkező Barnier december 2-án, élve alkotmányos jogaival,
parlamenti szavazás nélkül léptette érvénybe a jövő évre szóló társadalombiztosítási költségvetést,
az azt nem támogató ellenzék tiltakozása mellett.
Erre reagálva mind a baloldali, mind a jobboldali ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Barnierrel szemben, és a szavazásra szerda este került sor.
Szerda este fél 9-kor kihirdették a választás eredményét:
331 képviselő szavazott a bizalom megvonása mellett,
így elmozdították hivatalából Michel Barnier-t.
Ez az első sikeres bizalmatlansági indítvány 1962 óta, amikor Charles de Gaulle elnöksége idején a parlament elmozdította hivatalából Georges Pompidou-t.
Emmanuel Macron elnök most újra próbálkozhat egy kormányfő megtalálásával – kérdés, lesz-e bármilyen esélye parlamenti többség nélkül keresztül vinni jelöltje megválasztását a bal- vagy a jobboldal támogatásával.
Az országos terrorellenes ügyészség nem nyomoz az ügyben, mert a férfi elmondása szerint egyedül radikalizálódott, az interneten keresztül.
Az intézmény vezetése 2015 óta tudott a biztonsági hiányosságokról, mégis csak 2032-re fejeződhetnek be a szükséges fejlesztések.
Közösségi oldalán szabadkőművesekről és sátáni rituálékról is posztolt az elkövető, aki „Allah Akbart” kiáltott, amikor a rendőrök őrizetbe vették.
Finnország már csak az Egyesült Államokra és Franciaországra tud támaszkodni.
Jordan Bardella szélesebb körű társadalmi támogatottságra számíthat, mint a Nemzeti Tömörülés korábbi jelöltjei.
A 39 éves áldozat két gyermek édesanyja volt.
Már folyamatban az évtized tárgyalása.
Valaki azt írta, Virgil Mohammed Dominiknek nevezi el a gyerekét.
