A poszt második része a magyar EU-s elnökség sikerét emeli ki. Orbán Balázs úgy véli, hogy ez egy olyan elnökség volt, amely „felnőtt a feladathoz”, és inkább a tagállamok érdekeit képviselte Brüsszellel szemben.
Versenyképesség: A tagállami vezetők által elfogadott Budapesti Deklarációt Orbán kiemelt eredményként értékeli.
Migrációs fordulat: A Migrációs Paktum tarthatatlanságára immár szélesebb körben is ráeszmélt az Európai Unió.
Bővítés: Előrelépés történt a Nyugat-Balkán integrációjában, valamint sikerült megnyitni az utat Románia és Bulgária schengeni csatlakozása előtt.
Elismerés Brüsszelből: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte a magyar elnökség eredményeit – állítja Orbán Balázs.
Gazdasági kilátások és versenyképesség
A szerző szerint a „kontinensszintű stagnálás” egyik oka az elhibázott brüsszeli döntések sorozata, amiből Magyarország a saját politikájával próbál kitörni. Orbán Balázs több adatot is említ:
OECD-előrejelzés: Magyarország növekedése 2025-ben várhatóan az OECD-átlag fölött lesz.
The Economist: 2019 és 2028 között a magyar gazdaság mérete ötödével nő majd, miközben több nyugat-európai ország esetében csupán egyszámjegyű növekedést valószínűsítenek.
Szomszédos országok: Románia, Szlovákia, Ausztria és Horvátország költségvetési megszorításokkal, magasabb árakkal, befagyasztott bérekkel néz szembe, míg Magyarországon új támogatási és hitelprogramok indulnak, valamint kedvezőbb vállalkozásösztönző pályázatok jelennek meg.