Újabb helyen rendeltek el kötelező maszkviselést
A jelenlegi járványos időszakban a háziorvosi rendelőkben is ajánlott maszkot venni.
Hasonló tüneteket okoz, mint a koronavírus, ami még mindig nem múlt el, továbbra is jelen van és számos embert betegít meg.
Hosszú hetek óta kiemelt figyelem övezi a humán metapneumovírus (HMPV) terjedését, amely már begyűrűzött hazánkba is és a jelenlegi információk szerint több embert betegített meg. A leggyakoribb tünetek között szerepel a köhögés, az orrfolyás-orrdugulás, a torokfájás, a láz, a nehéz légzés, a légszomj; de eseteként kiütések is megjelennek a betegek bőrfelületén.
Szakemberek szerint a HMPV egy régóta ismert, légzőszervi megbetegedést okozó vírus, amely nagyon hasonlít a szezonális influenzához, azonban ha más kórokozók társulnak hozzá, akár súlyos tünetekkel is járhat. Amerikai jelentések szerint legtöbbünk már ötéves kora előtt elkapja a vírust, amelyet bár újra el lehet kapni, de akkor már jóval enyhébbek a tünetek.
Bár a sajtóban sokszor „új kínai vírusnak” titulálják a HPMV-t, ez hibás állítás, mivel nem az ázsiai államból indult, ellenben a koronavírussal 2019 végén. Az orvosok szerint bár nincs a vírus ellen gyógyszer, a lefolyási ideje 5-6 nap.
A számok is alátámasztják, amit az ember saját környezetében is tapasztalhat, miszerint rengetegen betegedtek meg az elmúlt hetekben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ múlt héten kiadott jelentése szerint január 6. és 12. között az országban 43 300-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Mint írták, akut légúti fertőzéssel 222 900-an keresték fel orvosukat.
A 2. héten az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordult betegek 27,5 százaléka gyermek, 33,7 százaléka a 15-34 évesek, 27,1 százaléka a 35-59 évesek, míg 11,7 százaléka a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Legtöbb beteget múlt héten Hajdú-Bihar, Veszprém és Tolna vármegyéből jelentettek, a legkevesebb beteg pedig Csongrád-Csanád, Zala és Bács-Kiskun vármegyében volt.
A jelentés szerint kórházba 238 embert vettek fel múlt héten súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 21-en intenzív/szubintenzív ellátásban kellett részesíteni. A 238 beteg közül 83-nál influenza, 23-nál légúti óriássejtes vírus (RSV), 21-nél a SARS-CoV-2 állt a megbetegedés hátterében. A tavalyi év 40. és az idei év 2. hete között 3486 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNGYK laboratóriumban, a minták közül 260-ban az influenza valamelyik típusát, 477 esetben COVID-19 fertőzést mutattak ki.
Az elmúlt hetekben több egészségügyi intézményben kötelezővé tették a maszkviselést, hogy így előzzék meg a különböző kórokozók terjedését. Legutóbb a XIII. kerületben hoztak hasonló döntést, aminek értelmében a légúti betegségek számának megnövekedése miatt 2025. január 14-től kötelező maszkot viselni a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat intézményeiben, valamint a Honvéd Kórházban.
Megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, mit javasolnak azoknak, akik tapasztalják magukon a HMPV tüneteit, valamint veszélyesebb-e a humán metapneumovírus, mint volt korábban a koronavírus. A szervezet lapunknak küldött válaszában elárulta, adataik szerint 2025. 2. hetében megnőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma, az előző héthez viszonyítva 117,8 százalékkal többen keresték fel orvosukat influenzás panaszokkal.
Ezek az esetszámok ugyan jelentősen meghaladják a tavalyi szezon 2. hetében regisztrált esetek számát, azonban ez nem jelenti azt, hogy az idén nagyobb járvány lesz. Az egyes szezonokban az influenzajárvány lefolyása nagyon eltérhet egymástól, ezért annak jellegéről csak a szezon végén lehet nyilatkozni”
– tették hozzá.
Az NNGYK laboratóriumában a 2. héten beküldött légúti minták több mint egyharmadában az influenzavírust mutatták ki, ugyanakkor a teljes őszi-téli légúti szezon ideje alatt számos egyéb vírus, és esetenként más kórokozó (pl. baktérium) okozhat légúti megbetegedést, tehát az influenzajárvány alatt is előfordulnak más kórokozók okozta fertőzések. A NNGYK laboratóriumában az idei szezonban a légúti mintákban a legfontosabb influenza-, SARS-CoV-2 és RS vírusok mellett kimutattak rhinovírust, parainfluenzát, bocavírust és humán metapneumovírust is.
A szervezet kiemelte: továbbra is lehetőség van az influenza elleni védőoltás beadatására, de fontos tudni, hogy az oltás után a védettség kialakulásához legalább 10-14 nap kell, és mivel jelenleg az influenzavírus már cirkulál a lakosság körében, fennáll az esélye, hogy a védőoltásban részesült személy ezen idő alatt (a védettség kialakulása előtt) megfertőződik.
Azt közölték lapunkkal, emiatt sok oltott személy tévesen azt hiheti, hogy a védőoltás hatástalan és felesleges volt. Figyelmeztettek többek között arra is, hogy világszerte jellemző, nem csak hazánkban, az úgynevezett pandémiás fáradtság, ami a covid-járvány óta van jelen a társadalomban. Mint írták, ez is vezethet a védőoltásokba vetett bizalom bizonyos mértékű megingásához.
A pandémia során számos pontatlan és megalapozatlan hír terjedt a COVID-19 elleni védőoltásokról, és ez sokakban bizalmatlanságot keltett, esetleg olyan elvárásokat támasztottak, amelyeket a védőoltás nem tudott biztosítani
– jegyezték meg.
Az NNGYK felidézte, hogy a COVID-19 pandémia alatt is számos egyéb intézkedést hoztak az emberi kontaktusok számának csökkentése érdekében, mint például a távoktatás, rendezvények, üzletek nyitvatartási idejének korlátozása. Ilyen korlátozó intézkedések szükségessége azonban most nem merül fel.
Ugyanakkor a kockázati csoportba tartozók közvetlen családtagjai is fontolják meg a maszkviselést, a fertőzés átadásának csökkentése érdekében
– tették hozzá.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint a COVID-19 fertőzés általánosságban nem károsította a lakosság immunrendszerét, azonban mivel a pandémia alatt az emberek közötti találkozások száma csökkent, és emiatt számos vírus és baktérium cirkulációja visszaszorult a lakosság körében, így elmaradt a természetes „booster hatás” és megnőtt a fogékony emberek száma.
Számos kórokozó esetén a fertőzések egy része tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, melyet a fertőzött gyakran észre sem vesz, viszont az immunrendszerét aktiválja. A fogékonyak számának emelkedése miatt több fertőző betegség (pl. skarlát, szamárköhögés) esetén is tapasztalták már az esetszámok emelkedését a poszt-pandémiás időszakban.
A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szakemberei szerint legtöbbször enyhe megfázásos tüneteket okoz a humán Metapneumovírus (HMPV), amely nem új kórokozó, 2001-ben fedezték fel. A kutatóorvosok kiemelték, hogy a HMPV minden életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb a gyermekeknél és idősebbeknél. A kórokozó terjedésében a cseppfertőzés (emberről emberre pl. köhögéssel, tüsszentéssel) és a közvetlen kontaktus játszik főszerepet.
Az 5-9 nap lappangási időt követően a légúti fertőzés tünetei általában egy hétig tartanak. A fertőzés legtöbbször enyhe, megfázásos tüneteket okoz. Ritkán, a legyengült immunrendszerű betegeknél okozhat súlyosabb légúti hurutot, tüdőgyulladást, nagyon súlyos esetekben akár lélegeztetés is szükségessé válhat. Mint írják, a HMPV-t RT-PCR vizsgálattal lehet kimutatni, a tesztre nagy rizikójú betegek esetén lehet szükség, főleg, hogy az indokolatlan antibiotikum használatot elkerülhessük. A HMPV-fertőzés kezelése tüneti, lázcsillapításból, bő folyadékfogyasztásból, pihenésből áll, mivel célzott vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre. Mint írták, rendkívül fontos a fertőzés megelőzése szempontjából az alapos, fertőtlenítővel történő kézmosás és a maszkhasználat.
Nyitókép: Mandiner-grafika