A külgazdasági és külügyminiszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című podcastjában kijelentette, mind a migrációs, mind a pandémia, mind a háborús válság kapcsán nekünk lett igazunk.
Tíz éve minden folyamatosan változik, és ha hetente hirdetünk új világrendet, akkor se biztos, hogy nagyon túlzunk – mondta Szijjártó Péter a XXI. Század Intézet Mozgásban című podcastjában, amelyet az Index szúrt ki. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, tíz éve kezdődött a migrációs válság, amely azt a kérdést vetette fel, hogy a különböző civilizációk, kultúrák milyen módon tudnak egymás mellett vagy egymással élni, ha az az együttélés nem teljesen önkéntes alapon történik.
A déli határunknál nem türelmesen, sorban állva, engedélyt kérve jöttek az emberek, hanem ránk rúgták az ajtót százezrek,
elutasították az együttműködést a hivatalos hatóságokkal és elfoglalták a Keleti pályaudvart és a környékét – jelentette ki. Szijjártó szerint 2010 előtt nem voltak ennyire látványos „tektonikus mozgások”, leszámítva a 2008-09-es finanszírozási és abból kialakuló reálgazdasági világválságot.
A miniszter úgy véli, sok olyan dolog következett be, amire nem számítottunk, mint például a migrációs válság, az ukrajnai háború, vagy a koronavírus-járvány. Három olyan dogma dőlt meg gyakorlatilag tíz év alatt, amelyek a társadalomban, a gazdaságban is teljesen új helyzetet teremtettek – közölte.
G. Fodor Gábornak arra a felvetésére, hogy mi lenne, ha ő maga egyedül elrepülne egy új világba, a tengerentúlra, és egyetlen táviratot küldhetne haza, hogy vázolja a helyzetet, Szijjártó azt mondta: szerinte
a veszélyek korát éljük, de „abszolút jó okunk van bizakodni”, mert a fenti válságok közül mindháromban a magyar vezetők mondták meg az igazságot,
és ezt az idő is bebizonyította. „Tehát mind a migrációs, mind az egészségügyi, mind a háborús válság kapcsán bebizonyosodott, hogy amit mi képviseltünk, és amiért mindenki gyalázott minket, és amiért mindenki próbált minket beletolni egy másik pozícióba, az lett a jó megoldás” – elemezte a helyzetet a miniszter és hozzátette: a táviratában az a mondat szerepelne, hogy „nekünk van igazunk, nekünk lett igazunk”.
Szerinte ezt bizonyította a migrációs válság ügye, továbbá az, hogy „nem engedtük azt, hogy naponta tízezrek meghaljanak csak azért, mert Ursula von der Leyen valami nyomorult SMS-ben rendelt vakcinát, ehelyett Magyarország megvette a keleti oltóanyagokat”. De ugyancsak a magyar kormánynak lett igaza az ukrajnai háború, illetve Donald Trump választási győzelmének a kérdésében is.
Szijjártó közölte, a sikeres külpolitika kérdésében tartják magukat az eddigi álláspontjukhoz, mert Magyarország helyzetét tekintve előfeltétel, hogy a nagyhatalmak „minimum ne legyenek ellenérdekeltek a sikerben, de még jobb, ha inkább érdekeltek, mint ellenérdekeltek”. Azt mondta, mindig nagyon erőteljesen követték ezt a stratégiát, ezenkívül
a szuverenitásból sem engedtek, egyik fontos kérdésben sem hagyták, hogy mások döntsenek helyettük.
G. Fodor Gábor kijelentette, „a szuverenitásunkat állandóan fenyegetik”, ezután feltett egy provokatív kérdést: kitiltjuk Sorost? Hát az is egy olyan struktúra, ami a szuverenitásunkat fenyegeti. Egyelőre az eszközeink nem állnak rendelkezésre, de ha olyan nagy szánk van, meg az erőnk is megvan hozzá, meg mindig igazunk van, akkor miért ne? – folytatta a műsorvezető.
Szijjártó azt válaszolta, szerinte ez egy komoly kérdés a jövőre nézve, mert David Pressman „cirkusza” (ami alatt Rogán Antal szankciós listára helyezését értette) arra világított rá: Magyarország a mostani helyzetben nem engedheti meg magának, hogy bemondásra, konkrét bizonyítékok nélkül helyezzék egy ilyen listára a magyar kormány egyik legfontosabb tagját, a kormányzó párt egyik kulcsvezetőjét. Szerinte ez Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sújtja, és azt nem lehet megengedni, hogy ilyen esetben ők maguk ne hozzanak valamilyen „önvédelmi intézkedést”. Tehát
meg kell teremteni annak az eszközrendszerét, hogy a nemzeti érdekeinket, a nemzetbiztonságunk épségét mi is meg tudjuk óvni akár ilyen lépésekkel is
– fogalmazott.
A miniszter megjegyezte, Magyarország biztonságát veszélyeztette az is, hogy megpróbáltak minket elvágni az első számú energiaforrásunktól és belekényszeríteni egy olyan helyzetbe, hogy már csak egyetlen irányból tudjunk energiahordozókat vásárolni. Ezzel kapcsolatban elmondta azt is: azért utazott annyiszor Moszkvába (amit David Pressman többször is felrótt neki) mert nem akarta, hogy a magyar emberek fázzanak vagy a magyar gazdaság leálljon.
Nyitóképünk: Képernyőfotó/YouTube/XXI. Század Intézet
A Hotel Lentulai legújabb adásában Csiszár Jenő mesél arról, hogyan lett a luxemburgi rádió fenegyereke és a Heti Hetes ismert arca végül Magyarország milánói főkonzulja. A műsorban őszintén beszél az online karaktergyilkosságról, a halálos fenyegetésekről és arról, mit jelentett számára kiállni a saját oldalán – a családjáért és a hazájáért.
„Nekünk, magyaroknak nincs szükségünk sem engedélyre, sem pedig mandátumra. Sem Brüsszelből, sem Berlinből” – mondta Szijjártó Péter.
Mások viszont már most előrelépnének a Magyarország ellen folyó 7-es cikk szerinti eljárásban.
Nagyon nem örülnek Orbán Viktor vétójának.
Moszkvában is sikerült megerősíteni a rezsicsökkentést, de a háború lezárásáról is egyeztetett a két vezető.
Miközben Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a magyar energiaellátás kritikus kérdéseiről és a felmerülő „problémákról” egyeztetett, a kamerák egy sokatmondó pillanatot rögzítettek.
Ismert, Karol Nawrocki mégsem találkozik a magyar kormányfővel annak moszkvai látogatása miatt.
Régen volt olyan vezetője Magyarországnak, akinek nagyhatalmak veszik számba a véleményét – mondta a miniszter.
