Valóságos forradalom történt az USA-ban.
„Fordul a világ, de mi maradjunk! Ma hivatalosan is megkezdi elnökségét Donald Trump. Az Amerikai Egyesült Államok, de az egész világ is óriásit változik ezzel.
A médiában, egyetemeken, dollármilliárdokból finanszírozott civil szervezetekben, módszeresen felépített influenszerek üzeneteiben és globális cégbirodalmakban dédelgetett ideológiai csomag kapott világos visszautasítást az óceán túlpartján. A kevesek érdekét szolgáló, ám globálisan kötelezővé tenni szándékozott elképzelésekből a lenézett amerikai kisemberek tömegei nem kértek.
Valóságos forradalom történt az USA-ban, aminek sokkjából az elbizakodott régi elit nem is ocsúdott még fel.
Magyarország hosszú évek óta orkán erejű ellenszélben, alapvető meg nem értettség és lekezelés közepette, nyílt presszió, zsarolások és ok nélküli büntetések mellett – a történelem szavát másokhoz képest jóval hamarabb felismerve – mondott nemet a tengerentúlról érkező és Európában is meggyökereztetett kötelezvényekre.
Nemet mondtunk a nemzetállamok megszüntetésére tett abszurd kísérletre, a család fogalmának teljes kiüresítésére, a gyerekeink radikális átnevelésére és a kultúrák kontroll nélküli összekeverésére.
Tettük ezt éveken át szinte egyedül, szövetségesek nélkül.
A mai nappal végre bekerülünk a fősodorba – úgy, hogy közben maradtunk hűségesen azok, akik voltunk. És bizakodásra adhat okot nemcsak az Egyesült Államokban bekövetkező tektonikus erejű változás, de az európai nemzetek kissé megkésett bár, de egyre nyilvánvalóbb ébredése is.
A magyar történelem során oly sokszor álltunk már a vesztes oldalon, most, 2025-től egyetlen feladatunk van: kitartani továbbra is az elveink, a nemzetünk érdekei és a normalitás mellett, nem engedni a mégoly hangos vagy szépen csengő szirénhangok csábításának és végre a fősodorhoz tartozva a korszak nyertesei közé kerülni!
Ez a sokat szenvedett, sokszor kicsiként is másokat védelmező magyar nemzet megérdemelné végre ezt a történelmi igazságszolgáltatást. Hogy végre utunkon haladva egy kis hátszelet is kapjunk… Szóval, most ne tévedjünk el!”
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Az orosz szövetséges ország katonai állománya 1,2 és 1,32 millió fő között van, emellett 4 millió tartalékossal is rendelkezik.
Az emberek, úgy tűnik, nem akarnak harcolni. Sem most, sem a jövőben.
