Egy Gyűrű… helyett Egy Kötet mind fölött, Egy Kötet kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az egyetlen. Mondhatnánk A Gyűrűk Ura új kiadására, amely nagyszerűen néz ki, noha nem hibátlan.
Nyitókép: A Gyűrűk Ura Különleges Kiadás, Böjtös Gábor
Kevesek építettek úgy és akkora világot a fantázia legmasszívabb köveiből, mint az 1892. január 3-án, Bloemfonteinben (Dél-Afrika) született John Ronald Reuel Tolkien. Az 1973 szeptemberében, Angliában (Bournemouth) elhunyt író, költő, filológus, nyelvész, egyetemi professzor és festő nemcsak az Oxfordi Egyetemen (angolszász nyelv és angol irodalom) professzora volt 1925 és 1959 között, de írói és költői tevékenysége miatt az egyetemes irodalomtörténet legolvasottabb, legelismertebb és legnagyobb hatású alakjai közé tartozik.
Ebben persze komoly szerepe van A Gyűrűk Ura és A hobbit sikereinek, főleg, hogy a nagyszabású filmfeldolgozásokkal Középfölde története végleg meghódította a mainstreamet.
Persze bőven akadtak korábbi feldolgozások, de a horror-paródia zsengéiről (Hullajó és Ízlésficam) ismert új-zélandi rendező, producer és forgatókönyvíró, Peter Jackson, a 2000-es években úgy robbant be a köztudatba a háromrészes trilógiával, hogy közben kitörölhetetlenül bevéste a nevét a celluloidszalagok katedrálisait jelentő mozik falába. Utána ugyan csökkent a minőség, így sem a 2005-ös King Kong, sem A hobbit-trilógia nem hozta ugyanazt a szintet, a rendező szerepe elvitathatatlan abban, hogy Középfölde ma is mekkora rajongóbázissal rendelkezik.
Ezt is ajánljuk a témában
A modern fantasy megteremtője nyelvzseni volt, megismerte az árvaságot, a lövészárok poklát, hogy a világ egyik legolvasottabb írója legyen. Azt tudta, hogy majdnem John Lennon játszotta Gandalfot?
Hiszen míg korábban a szépirodalom ismerői foglalkoztak a legtöbbet Tolkien káprázatos hagyatékával, akkora löketet talán senki nem adott ennek a sajátos univerzumnak, mint Peter Jackson, aki a popkultúra élvonalába repítette az igényes olvasók régóta dédelgetett drágaságát. Aragorn egy csapásra sztár, Boromir, Gandalf és Gollam pedig mém lett, miközben kalandjaik a képregények, videójátékok mellett a társasjátékok világát is meghódították.
Nem is kell messzire mennünk, elvégre tavaly jelent meg a kiváló kétfős társas, A Gyűrűk Ura – Párbaj Középföldéért, idén pedig hamarosan érkezik A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége.
Ezt is ajánljuk a témában
7 Csoda helyett Sauron birodalma vagy a népek szövetsége épülget, miközben az igazán kreatív újságírók a vezércikk köré egy komplett címlapot alkotnak. És itt a legújabb Everdellről is.
De visszatérve a könyvre: a filmeknek és a történetet különböző módokon adaptáló, sőt újragondoló egyéb műveknek hatására az eredeti regény(eke)t is egyre többen fedezték fel maguknak, ami egy kimondottan pozitív hatása annak, hogy a mainstream ennyire felkapta a témát. És tulajdonképpen ennek köszönhető az is, hogy bár már számos változatban és formában megjelent magyarul J. R. R. Tolkien klasszikus története, 2024 végén egy újabb, ráadásul kimondottan ajánlott formában tért vissza a könyvesboltok polcaira.
A 2024 végén az Európa Kiadónál megjelent A Gyűrűk Ura (Különleges kiadás) ugyanis az 50. évfordulós kiadást és a megszokott fordítást (Göncz Árpád, Réz Ádám) tartalmazva szemérmetlenül hat érzékeinkre, ott csábít, ahol a legjobban fáj: mert persze könyvet nem ítélünk a borítójáról, de azt mind jól tudjuk, hogy Tolkien klasszikusa örökérvényű darab, így hogy a fenébe lehetne kihagyni egy olyan változatot, ami ennyire jól is mutat? Mert a Különleges Kiadás bizony jól mutat, egyetlen keménytáblás, 1222 oldalas kötetben,
amely csodás illusztációjával és különleges, élfestett formájában, látvány terén a könyvespolc éke lehet – nem utolsó sorban azokra lehet a legnagyobb hatással, akik a fizikai formátumot még kifejezetten előnyben részesítik a digitálissal szemben, esetleg gyűjtők.
Ezt is ajánljuk a témában
Angliában és Új-Zélandon is érdemes szétnézni.
A köteten belül ráadásul egy kevéske illusztrációt is kapunk, legnagyobb extrája pedig a korábbi kiadásokból is ismert függelék a fontos eseményekkel vagy épp a Feanor-i ABC részletezésével. Valamint az a térkép, amely Középfölde teljes területét megmutatja, de most nem két oldalra – csak egy vékonyka, nem túl erős, de méretes, a könyv hátuljába hajtogatott fehér lapra nyomtatva. A masszív kötet egyik legnagyobb hátránya viszont talán pont a mérete. A kötés valahogy nem érződik olyan erősnek, így az emberben ott a félelem, mikor kihajtja. De egyébként pedig bírja a strapát, ezért ez inkább mondható feleslegesen negatív prekoncepciónak, mintsem tényleges hibának.
J. R. R. Tolkien klasszikusának új, exkluzív kiadása
22-24 ezer forintos ára mellett azért az ember alaposan elgondolkodik a kötet beszerzésén. Pláne, ha valamelyik korábbi, igényes kiadás már polcon áll, jó állapotban. Nekem a 2001-es trilógia elveszett első és megrongálódott harmadik kötete okán nem is volt kérdéses, ráadásul látom, hogy a GyU rajongói csoportokban mekkora figyelmet kapott a megjelenés. Azonban magas ára miatt előbb mindenki gondolja át, hogy erre a kiadásra mennyire van szüksége, hiszen a külsőségeken felül a kiadó láthatóan nem fektetett annyi energiát a Különleges Kiadásba és minőségébe, amennyit az igazán megérdemelt volna.
Perczel Olivér láthatóan széleskörű alapkutatást végzett, figyeleme kiterjed még a naplókra, a historia domusokra, de még a plakátokra és a napisajtóra is. Veszprémy László Bernát írása.
Nicholas Tate konzervatív oktatási szakértő szerint az iskolák rangsorolása ösztönzi a teljesítményt, a tanári tekintély elengedhetetlen, és a mobiltelefonok korlátozása javítja a diákok koncentrációját.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Súlyos következményekkel fenyeget a tolkieni nyelvhasználat radikalizálódása, különösen egy olyan országban, amely véres háborút vív. Kránitz Péter Pál írása.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már három éve azt mondja, „a békéhez előbb tűzszüneten, majd tárgyalásokon keresztül vezet az út”.
A német zöldpárti politikus csúnyán nekiment a magyar miniszterelnöknek.
