A modern fantasy megteremtője nyelvzseni volt, megismerte az árvaságot, a lövészárok poklát, hogy a világ egyik legolvasottabb írója legyen. Azt tudta, hogy majdnem John Lennon játszotta Gandalfot? Portrénk.
Napra pontosan 1973. szeptember 2-án, 50 éve hunyt el J. R. R. Tolkien, a Gyűrűk Ura írója, ily módon
a 20-21. század egyik legbefolyásosabb alakja – főleg, ha a modern fantasy és a komplett szórakoztatóipar felől közelítünk
– még ha a tudós nyelvész és egyetemi professzor egyáltalán nem is álmodozott efféle áttörésekről, amikor belecsapott élete művébe, vagyis, amit jelenleg élete művének tartunk. A Gyűrűk Ura egész földgolyót letaroló sikerhullámai után – először a könyvek, aztán a filmek – egyre kevesebb szó esik magáról az alkotóról, az emberről. Nézzük hát, ki volt John Ronald Reuel Tolkien, akinek
az élete jókora túlzással kalandosabb volt, mint Frodónak és Gandalfnak együttvéve
– ez persze nem csoda, hanem a valóság.
Korán „megismerte” Lúthient, regényei szereplőjét
A kicsi John 1892-ben született Dél-Afrikában. Német származású, banktisztviselő édesapja, és angol, egészen pontosan midlands-i (jelentése: Középföld, ugye értjük) édesanyja két évvel korábban költöztek Afrikába, ott házasodtak össze. Hősük gyermekkorát tragikus események szegélyezték: édesapja tragikus hirtelenséggel elhunyt, Tolkien pedig sosem tért vissza többé Dél-Afrikába, ködös emlékei maradtak csupán az egzotikus tájakról.
Édesanyja két gyermekével gyakran költözött, albérletről albérletre jártak Birminghamban. 1900-ban anyja katolikus hitre tért, ami családi botrányt jelentett, ugyanakkor Tolkien életének sarokpontjává vált: a katolikus egyházhoz ragaszkodása,
vallásos élményei nem csupán az életét, hanem irodalmi munkásságát is áthatották.
Szerencséjére kiváló iskolába járhatott, úgy tűnt, jobbra fordulnak a dolgok, amikor áldozatkész anyukája is meghalt, pár hónap alatt, gyógyíthatatlan cukorbetegségben. Tolkien 12 éves volt. Gyámja ekkor édesanyja gyóntatópapja lett, aki gondoskodott megélhetéséről, taníttatásáról – újra csak egy fénysugár a tragédiahullámok között, hogy továbbra is a legmagasabb iskola képzést kaphatta. Ám a pap és a két fiú továbbra is csak költözött, költözött…
Aztán jött a sors: egy panzióban az ifjú Tolkien megismerkedett Edith Bratt-tel, a nála 3 évvel idősebb, szintén árva bérlővel. Egymásba szerettek, Tolkien
gyámja azonban eltiltotta őket egymástól a nagykorúságig. És Tokien kivárta a három évet.
Feleségül vette Edith-et, akit később Lúthien alakjában tett halhatatlanná középföldi szerelmi történeteiben. Valóban könyvbe illő szerelem volt, amit sírjuk őriz: Tolkien és felesége még sírkövükön is Berennek és Lúthiennek nevezik magukat.
A nyelvzseni
Tolkien nyelvzseni volt, nem kétséges. Már gyermekként lenyűgözték az antik vagy ősi eredetű nyelvek: a latin, az ógörög, a walesi, a gót, a finn, az óskandináv, az óangol változatok, de érdeklődése nem merült ki a csodálatban, hanem a szembe jövő nyelveket szinte egytől egyig megtanulta.
Tucatnyi európai nyelvet beszélt folyékonyan, személyes leveleiből az is kiderül, hogy a finn volt a kedvence.
Gyermekkorában több nyelvet is kitaláltak öccsével és unokahúgaival, csak úgy: ilyen volt például az „állatnyelv”, melyben a szavakat állatnevek és számok helyettesítették, vagy „új nonszensz”, melyet az angolból, franciából, latinból és ógörögből gyúrtak össze.
Tolkien már oxfordi egyetemi évei előtt és alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását, ennek ékes példája a tündenyelv, de
tizenöt (!) egyéb nyelvet is létrehozott.
Elsősorban nyelvész volt: lényegében Középfölde történetét is ezekhez a nyelvekhez alkotta meg háttérként.
Nyelvérzéke lenyűgözte a tanárait. Érdekességként tegyük hozzá, hogy a világ egyetlen gót nyelven írott verse is a nevéhez fűződik.
A világháborúk – menekülés a valóság elől
Az első világháborúban Tolkien önkéntesként csatlakozott a hadsereghez, sőt, a legtöbbször kitüntetett egységben szolgált! A lövészárokban, a legpokolibb helyen harcolt: rengeteg bajtársát,
a legjobb barátait szaggatták szét az ellenséges gránátok, gépfegyverek a szeme láttára.
Mélyen átérezte a lövészárok-hadviselés értelmetlenségét – ezrek, százezrek, milliók estek el borzalmas kínok között anélkül, hogy a frontvonal mozdult volna.
A frontról kórházba került, hamarosan írni kezdte történeteit. Életművének kutatói szerint
a képzelet – e sorok írója szerint inkább a fantázia – segítségével próbált elmenekülni a gépek, a tömegpusztítás 20. századából.
Talán a harctéri élmények hatására (is) egyszerűsödött le Tolkien számára a világ: nála a jó a rosszal harcol, a pusztító erők a jóságos erőkkel, punktum. Műveinek talán ezért sem lehet valódi irodalmi mélysége.
A professzor és A Gyűrűk Ura
Az első világháború után Tolkien bekerült az oxfordi Új angol szótár szerkesztőségébe. Pár évig a leedsi egyetemen vállalt munkát, 1925-ben visszatért Oxfordba az angolszász nyelv professzoraként. Végül 1945-ben az oxfordi Merton College angol nyelv és irodalom professzora lett, egészen 1959-es nyugdíjba vonulásáig. Három fia és egy lánya született imádott feleségétől.
Szikár tény, hogy Tolkien professzor az egyik legolvasottabb író a világon, „egyben az óangol és középangol irodalom kiemelkedő tudományos kutatója”. A könyveivel foglalkozás kiemelt tevékenység az angol nyelvű egyetemeken: „az író fő művei mellett a rendkívül összetett, keresztény gyökerű mitológiai rendszerének, illetve irodalomelméleti és esztétikai/etikai tanulmányainak elemzésére is kiterjed.”
Tolkien A hobbit című művével debütált (1937), amit
eredetileg saját maga és gyermekei szórakoztatására alkotott.
Kiadója folytatást is rendelt, ebből lett a komorabb hangvételű Gyűrűk Ura, amit a szerző tíz évig írt. A Gyűrű Szövetsége és A két torony 1954-ben, A király visszatér 1955-ben jelent meg, és hipp-hopp, készen állt a Tolkien-kultusz: azóta több mint 100 millió példányban kelt el a trilógia, amivel a 20-21. század egyik legnépszerűbb könyve lett.
Aztán jöttek a filmek 2001-től és Tolkien végleg átkerült a populáris kultúrába. Peter Jackson moziját kis túlzással a világon mindenki látta, vagy ha nem is látta, hallott róla. Az ekkorra talán már száraznak, olykor együgyűnek, unalmasnak tűnő
szövegeknek jót tett a vizuális megjelenítés, jót tettek a csodálatos, Új-Zélandi tájak, a híres színészek – a konzumkultúra pedig az egekbe röpítette Tolkient.
A három film összesen 17 Oscart zsebelt be, és 3 milliárd dollárt hozott az alkotóknak.
Kevéssé ismert tény, hogy a mozis verziót elsőként a Beatles tagjai próbálták megvalósítani, de Tolkien a legkevésbé sem rajongott az ötletért, így lefújták az egészet.
Kapaszkodjon meg: John Lennon játszotta volna Gandalfot, míg Paul McCartney Zsákos Frodót!
Tolkien és Göncz Árpád
Magyarországra aránylag későn „érkezett meg” Tolkien, amikor pedig megérkezett, A hobbitot (akkori magyar fordításában A babót) a gyerekirodalomhoz sorolták. A Gyűrűk Urát Réz Ádám kezdte magyarra fordítani, aki átérezte és magyarra ültette Tolkien nyelvi logikáját, világát, új kifejezéseket, új hátteret alkotott magyarul, ám a konkrét fordításban csak a 11. fejezetig jutott: a könyvet Göncz Árpád író, műfordító, későbbi köztársasági elnök fejezte be, és 1981-ben jelenhetett meg.
Szembetűnő, hogy széles körben ikonikus teljesítménynek, Göncz életműve csúcsának tartják A Gyűrűk Ura fordítását, vele azonosítják, miközben
ő maga nem igazán szerette A Gyűrűk Urát,
de legalábbis komoly fenntartásokat fogalmazott meg a könyv irodalmi értékével kapcsolatban, azon túlmenően, hogy borzasztóan hosszú, archaizáló, így nyilván nem lehetett kellemes határidőre fordítani.
Egy ízben így nyilatkozott: „Az volt tehát a véleményem a befejezése után, hogy
ez a világirodalom legnagyobb kerti törpéje,
úgy viszonylik egy – mondjuk – damaszkuszi kardhoz, mint egy fröccsöntött vásári játék kard.” Később finomított a véleményén: „Visszavontam a «legnagyobb kerti törpét», annak ellenére, hogy az esztétikai ítéletemet azóta is fenntartom. Mondjuk, a világ legnagyobb, márványból faragott, kerti törpéje.”
Másol a női karakterek hiányára emlékeztet: „Például
észrevetted, hogy nincsenek benne nők?
Most nem a tündérkirálynőre gondolok, mert az egy eszményesített nő. De tele van hús-vér kispolgárokkal, törpékkel, óriásokkal, mindenekkel. De nő csak egy van benne, az is a tündérkirálynő, eszményiesítve”.
Talán úgy lehet a legjobban kontextusba helyezni Göncz Árpád Tolkien-fordítását, hogy hangsúlyozzuk: az író Faulknert is fordított, a legmagasabb szinten.
Úgy ültette át magyarra az amerikai Dél géniuszát – a cikk szerzője szerint minden idők legnagyobb íróját – hogy elhozta az ország számára az abszolút művészet csodáját, káprázatos nyelvi bravúrokkal megőrizve egy páratlan, előképében talán senkivel sem rokonítható szellem irodalmi szárnyalását. Ennek a teljesítménynek az árnyékában A Gyűrűk Ura inkább csak hosszú volt.
Tolkien mérlege: „szemérmetlenül antimodern”, a nemes eszméken a hangsúly
Az Encyclopedia of World Biography kiváló összefoglalása szerint A Gyűrűk Ura ellentmondásos mű. Szinte archaikus formában íródott, tele van furcsa szavakkal, homályos történelmi részletekkel, hiányzik belőle a belső élet modern hangsúlyozása, így szemérmetlenül antimodern. „Ugyanakkor melankolikus környezettudatossága és teljesen megvalósított alternatív világa nagyon is modern.
Gyakran olvasták – többek között – a második világháború vagy a hidegháború allegóriájaként, de maga Tolkien tagadta az ilyen értelmezést,
és azt állította, hogy egyszerűen csak egy olyan történet, amelyet a maga módján kell értelmezni.”
Kétségtelen: A Gyűrűk Ura vonzereje nem irodalmi erejében, nem a „lélek” mélységeinek és magasságainak föltárásában, nem a fény és a sötétség egyidejű érzékelésében, ily módon az ember, mint drámai lény fölmutatásában rejlik, hanem gyönyörűen megvalósított világában és a veszteség, az önfeláldozás és a barátság témáiban.
Felhasznált irodalom:
https://www.tolkiensociety.org/author/biography/
https://tolkienlibrary.com/abouttolkien.php
https://www.britannica.com/biography/J-R-R-Tolkien
https://www.notablebiographies.com/St-Tr/Tolkien-J-R-R.html
https://www.tolkien.hu/tolkien
https://www.tolkien.hu/tolkien/item/2873-j-r-r-tolkien-fantazia-es-erkoelcs
https://www.tolkien.hu/tolkien/item/3096-j-r-r-tolkien-eletrajza
https://www.tolkien.hu/tolkien/item/3068-hatvan-ev-a-gyuruk-ura-tortenete
https://www.tolkien.hu/mtt/item/3066-goncz-arpad-cikk
https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/a-szimmetria-szerepe-a-tolkieni-utopiaban
https://www.bbc.co.uk/hungarian/special_lort/4.shtml
https://mult-kor.hu/tizent-mesterseges-nyelvet-alkotott-elete-soran-jrr-tolkien-20200103
https://nlc.hu/sztarok/20160120/tolkien-gyuruk-ura-iro-elete/
Wikipédia
Nyitókép: A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége posztere (Fotó: Flickr)
Megszokott dolog, hogy a woke ideológia és a genderlobbi kifejezetten károsan hat egy kultúrtermék megítélésére, mégis akadnak olyanok, akik mindenáron letolnák az ember torkán a propagandát. Böjtös Gábor írása a Dragon Age: The Veilguard nevű videojátékról.
7 Csoda helyett Sauron birodalma vagy a népek szövetsége épülget, miközben az igazán kreatív újságírók a vezércikk köré egy komplett címlapot alkotnak. És itt a legújabb Everdellről is.
Angliában és Új-Zélandon is érdemes szétnézni.
Már kommunistázni sem szabad Tuskéknál, Lengyelország tényleg megváltozott.
Szörnyen buta, tájékozatlan emberek is dönthetnek arról, milyen irányt vegyen országok sorsa.
A járt utat járatlanért el ne hagyj, tartja a mondás, amit láthatóan a japán játékfejlesztők is jól ismernek, elvégre kimondottan ügyeltek arra, hogy a bevált elemeken ne változtassanak.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
