„A szakképzés ma már a felsőoktatás előszobája” – helyettes államtitkár a Mandinernek

2024. április 04. 14:30

Mi a jobb választás napjainkban: egy szakma vagy egy diploma? Melyek a slágerszakmák? Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a gépek felénk kerekednek egy nap? Többek között ezekről kérdeztük Pölöskei Gábornét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárát. Interjúnk.

2024. április 04. 14:30
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

Teljesen megújult a magyar szakképzési rendszer, így rengeteg újdonság és lehetőség várja a továbbtanulni vágyókat. Többek között a gyakorlatorientált oktatás annak a biztosítéka, hogy a munkaerőpiacon versenyképes tudással és tapasztalattal legyenek felvértezve a végzett fiatalok. Mindezt hatalmas fejlesztések segítik: országosan 96 milliárd forint áll rendelkezésre a szakképzés modernizációjára. A fejlesztések érintik a digitalizációs beruházásokat, illetve olyan infrastrukturális átalakításokat, mint például az épületenergetikai fejlesztések, vagy tanműhely felújítások. A beruházások 31 szakképző intézmény 34 telephelyén indulnak el hamarosan.

***

Az elmúlt években átalakult a szakképzés rendszere. Ennek a hatásai mennyire érezhetők a piacon?

Ezt a kérdéskört több oldalról lehet megközelíteni. Az átalakítás során külön szedtük az iskolai keretek között megszerezhető alapszakmák oktatását, melyek számát közel 800-ról 178-ra csökkentettük. Míg piaci képzési viszonyok között maradtak azok a képzések, amelyek egyéb más programkövetelményekkel bírnak. A vállalati, belső képzések rendszere pedig továbbra is változatlanul jól működik: 

jól reagálják le azokat az igényeket, amelyek helyi szinten fellépnek.

 Kijelenthető, hogy egy jóval rugalmasabb, a változásokra gyorsabban reagáló képzési rendszert akartunk létrehozni és ez sikerült is.

Mik számítanak slágerszakmának?

A szakképzés esetében két iskolatípus van: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikumról egyenes út vezethet a felsőoktatásba, de 

akik itt végeznek középvezetői szintű képzettséggel léphetnek ki a munkaerőpiacra is. 

Ebben az iskolatípusban a legnépszerűbb a gépgyártás, a mechatronika vagy az informatika, de ugyanúgy a gazdálkodás-menedzsment terület is. Amit a jövőben mindenképp növelni szeretnénk az a jól képzett turisztiki, vagy a vízügyi szakemberek száma, mert ez az ágazat egyre több képzett munkaerőt igényel.

A hároméves szakképző iskolák tekintetében elmozdulást látunk az építőipar felé, ezt jó lenne fenntartani. A felnőttképzéseknél pedig azt tapasztaljuk, hogy olyan szakmákat tanulnak, amelyekből jól meg lehet élni. Például sokan jelentkeznek villanyszerelőnek. Az előző évben 91 ezer felnőttet oktattunk, akik javarészt „kétkezi szakmákat” választottak. A lerövidített szakmai képzés és az ingyenesség, egyre több felnőttet vonz be, ugyanis a kormány támogatja két szakma ingyenes megszerzését.
A gyerekek ugyanakkor előszeretettel választják a technikumot, ahova egyre jobb átlaggal érkeznek.

A megújult szakképzésben az ágazati alapoktatás ideje alatt minden tanuló általános havi ösztöndíjban részesül. A nappali képzésben, szakképzési munkaszerződéssel nem rendelkező tanulók az ágazati alapoktatást követően tanulmányi eredményeik alapján akár havi 59 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak, amit tanulmányaik előrehaladtával a duális képzésbe bekapcsolódva munkabér válthat fel. A duális képzésben részt vevő tanulók a minimálbér 43-72 százalékára számíthatnak, így a munkabérük elérheti a 168 ezer forintot is havonta. Szintén a megújult szakképzési rendszer vívmánya a pályakezdési juttatás. A tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre, a sikeres szakmai vizsgát követően kapnak meg, amit szakmai karrierjük beindítására, akár eszközök beszerzésére is fordíthatnak.

Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Egyre több nagyvállalat telepszik meg Magyarországon. Elég csak a debreceni akkumulátorgyárra vagy a BYD-ra gondolni, amely első európai üzemét nálunk építi meg. Mennyire tud gyorsan reagálni ezekre a beruházásokra a szakképzési rendszer?

Ennek már kialakult a folyamata. Ezek a nagyvállalatok a munkaerő igényeikkel már nem is a ágazatirányítást keresik meg, hanem sokkal operatívabbak. Egyenesen a helyi szakképzési centrumokhoz fordulnak. Ezek az intézmények ezután „útbaigazítást” nyújtanak a munkaadóknak ahhoz, hogy mely intézményekhez tudnak fordulni, hol képeznek az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt. 

Nem ritka, hogy a nagyvállalatok konkrétan megmondják hány főre és milyen végzettségű dolgozóra lenne szükségük öt év múlva. 

Nagyon előrelátóak, így már 9. évfolyamon tudunk BMW- vagy Audi-osztályt indítani, ahonnan egyenes út vezet a diákoknak az adott gyárakhoz.

De a váratlan gyárbetelepítésekre, vagy a már meglévő cégek fejlesztéseire, technológiaváltásaira is hatékonyan tudunk reagálni. Az átképzésekbe is be tudunk csatlakozni iskolai szinten, tudunk a felnőttek felé is nyitni, rövidített, nem ritkán egyéni képzésekkel. Ezekre is képesek a centrumok, mivel a jogszabály lehetővé teszi a beszámítás rendszerét. Azaz a korábbi végzettségek és tapasztalatok révén jócskán lecsökkenhet az iskolapadban töltendő idő.

Ezt is ajánljuk a témában

Mi éri meg manapság jobban: egy jó szakma vagy egy diploma?

Nem választanám el a kettőt egymástól. Olyan az iskolarendszerünk és az új képzési formánk, hogy az az érettségi, amit a szakképzés vagy a technikum végén szereznek a diákok, az megegyezik a gimnáziumi érettségivel. Ugyanaz a tananyag matematikából, történelemből, idegen nyelvből. Ugyanabból vizsgáznak, mellette egy szakmát is elsajátítanak. Tavaly 35 280 diák tett érettségi vizsgát, közülük 14 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, és 10 500 főt fel is vettek.

A szakképzés ma már a felsőoktatás előszobája. Célunk, hogy a mérnökeink először technikumban tanuljanak, és utána legyenek egyetemi mérnökök. Ezáltal jóval nagyobb lesz a technikai tudásuk. Az egyetemek nyitottak erre, épp ezért a szakképzés ötödik évében a legjobb eredményeket elérőknek úgynevezett előzetes hallgatói jogviszonyt tudnak a felsőoktatási intézmények felajánlani. Tehát már középfokon van egy kapcsolat a felsőoktatás és a technikum között.

Emellett elindítottuk a kétéves, érettségi utáni képzéseket is. De érdemes még megemlíteni az okleveles technikus képzést is, ahol még a tartalmakat is összehangoljuk a felsőoktatással. Ezekről a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem kreditpontokkal is. 

Van, akinek az átjárhatóságok miatt fél vagy egy évvel is lerövidülhet az egyetemi képzése. 

Ma már nincs választási kényszer a szakma vagy diploma között.

Egy jó szakma megszerzése jelenthet-e kitörési lehetőséget a roma fiatalok számára?

Kiterjeszteném ezt a kört a hátrányosabb helyzetű fiatalokra. A szakképzés egy nagy lehetőség arra, hogy egy olyan karriert tudjanak maguknak felvázolni, amelyet a családi hátterük nem tenne lehetővé. Az átalakítás során úgynevezett rugalmas tanulási utakat is létre hoztunk. Gondoltunk azokra is, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát. Ők a„Dobbantó programban” folytathatják nálunk a tanulmányaikat 15 éves kortól. Ebbe a képzésbe az általános iskolák átadhatják nekünk a tanulóikat, mert itt egyénre szabott, kompetenciafejlesztés zajlik olyan rugalmas tanulási környezetben, melyet a diákok jól viselnek, jól reagálnak le. Nagyon alacsony épp ezért a lemorzsolódás. 

Nincs vesztegetni való idő, ezekkel a fiatalokkal mihamarabb foglalkozni kell, hogy szintre hozzuk őket, 

és utána egy szakmát tudjunk a kezükbe adni. Van akinél 6 hónap elegendő az alapkompetenciák felfejlesztésére, míg másnál ez két év is lehet. De az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fél év után továbblépnek a műhelyiskolába, ahol egyfajta mester-inas kapcsolat van az oktatók és a tanulók között. Ez egy nagyon gyakorlatorientált képzési forma, nincsenek tantárgyak. Innen részszakmával kerülnek ki a fiatalok, így be tudnak lépni a munkaerőpiacra, de egy jó része a tanulóknak általában úgy dönt, hogy becsatlakozik az iskolarendszerű képzésbe, és teljes mértékben elsajátítja az adott szakmát. Most az „a házi feladatunk”, hogy a Dobbantó és a műhelyiskola hálózatát kiterjesszük, és minden olyan fiatalkorút bevonjunk ebbe, akinek ez kitörési ehetőséget jelenthet.

Ezt is ajánljuk a témában

Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika kiszorítja a „szakikat” a munka világából?

Minden előrejelzés azt mutatja, hogy pár éven belül szakmák fognak eltűnni, és új szakmák születnek, melyek egyre bonyolultabbak lesznek. 

Ettől függetlenül nem tartanék a mesterséges intelligenciától, bár kihívásként tekintek rá.

 Úgy gondolom, hogy ez a technika a munka hatékonyságán és dinamikáján javítani fog. Ahol erőteljesebben teret kérhet majd magának az az orvoslás, az egészségügy és az autóipar területe.
Azonban azt is érdemes észben tartanunk, hogy a robotok is meghibásodhatnak, és egyelőre nem egy másik robot, hanem egy szakember tudja megjavítani őket! Azonban mindez azt üzeni, hogy tudni kell bánni a mesterséges intelligenciával, jól kell használnunk az oktatásban, és a szakmákba is be kell illeszteni helyesen. Elkezdtük, de még nagyon az út elején járunk.

Ahol pedig még a digitalizáció területén dolgunk van, az az agrárágazat. Mielőbb fejlesztő pályára kell tennünk, mint ahogy az a gépipar vagy az elektronikában történt.

***

Megtette a büntető feljelentéseket Pölöskei Gáborné a DK politikusai ellen

Nemrég magánindítványként büntető feljelentést tett Dobrev Klára DK-s politikus ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt Pölöskei Gáborné.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, Dobrev Klára azt állította, hogy: „Áder János testvére is bűnös a pedofilbotrányban”.

„Dobrev Klára nem kevesebbet állított, minthogy bűncselekményt követtem el. Márpedig egy ilyen állítás nem a szólásszabadság által védett politikai vélemény közlése, hanem rágalmazás, függetlenül attól, hogy az érintett közéleti szereplő vagy sem” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Pölöskei Gáborné emlékeztetett nemrégiben Áder János által is ismertetett tényekre: 2011 őszén a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon növendékeitől kapott információk alapján jutott tudomására, hogy az intézmény igazgatója bizonyos esetekben szexuális tartalmú gesztusokat, kijelentéseket tett növendékei felé, valamint velük szemben szexuális zaklató magatartást tanúsít. A Fővárosi Önkormányzat Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetőjeként írásbeli feljegyzésben tájékoztatta a főjegyzőt és az aljegyzőt. Az általa vezetett Főosztály büntetőfeljelentés előkészítését kezdte meg. Hozzátette: a feljelentés kidolgozására utasítást adott, kidolgozásában részt vett. Egy nappal később a főpolgármester-helyettes Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságnak, amelyhez csatolta a közérdekű bejelentést is.

Még csak tanúként sem hallgatták meg

A nyomozó hatóság a 2011-ben indult büntetőeljárást gyanúsítotti felelősségre vonás nélkül 2012-ben megszüntette – ismertette Pölöskei Gáborné.

Évekkel később indultak meg azok az újabb büntetőeljárások, amelyek során a gyermekotthon igazgatóját és más személyeket végül jogerősen elítéltek. Pölöskei Gáborné kiemelte: sem a korábban, sem a később indult büntetőeljárásokban nem hallgatták meg még csak tanúként sem.

Pölöskei Gáborné egy héttel ezelőtt – szintén magánindítvány formájában – a DK-s Gy. Németh Erzsébet ellen is büntetőfeljelentést tett.

 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Ezt is ajánljuk a témában

***

Ezt is ajánljuk a témában

Így segíti az innovációt a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) képessége a felfedezésre, vagy akár a tudományos munka gépi intelligenciával történő segítése már közel 200 éve foglalkoztatja a tudósokat. Sokak szerint a számítógépek csak azt adják vissza, amire utasítjuk őket. Bár az MI ma sem képes önálló gondolkodásra, azért ez az állítás ma már egyre vitatottabb, hiszen egy okos gép kiváló eszköz lehet a feltalálók kezében. Mutatunk erre néhány példát.

 

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay. Belső kép: MTI/Hegedüs Róbert

Összesen 109 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nempolitizalok-0
2024. április 04. 15:40
Orbánék egyik legnagyobb húzása a 2 OKJ szakma ingyen és a képzés 2 évre emelése volt. Én is egyet jó pár éve elvégeztem, mintegy korszerűsítendő a tudásom, mert frankó modulok voltak benne, igen jól profitálok ma is belőle. Egyébként megfigyeltem, sok diplomás úgy veszi, megszerezte, vége a tanulásnak. A jővőben a szakértelem még jobban felértékelődik. A diplomának szerintem nagyon is van jövője, de csak akkor, ha a képzés is jó és az ember is tehetséges. Azért úgy látom, erre egyre jobban ügyelnek. Ezt mutatja az is, hogy külföldi cégek mérnöki (diplomás) munkahelyeket előszeretttel hoznak ide. Az alacsony fizetés nem indok, mert egyrészt már nem alacsony, másrészt ha valakinek kevés a tudása, olcsón sem ér semmit. A papír természetesen egyre kevesebbet ér, de ez egyes szakmákban idáig is így volt, nekem nem sok munkahelyem volt, de mindegyikben keményen, írásbeli, szóbeli, gyakorlati, vizsgázni is kellett.
hlaci83
2024. április 04. 14:56
Attól függy milyen diploma. Saját tapasztalat: ismerősi körben van 3 diplomás, ebből 2-t nem nappali képzésben. Láttam, mit kellett “nyújtani” értük, nem hittem a szememnek. Egy okj-s képzésre többet kell tanulni. Maga a diploma szó teljesen leértékelődött, úgy kapnak az emberek papírt, hogy semmit nem tudnak az adott szakból. Nyilván más egy műszaki, orvosi diploma, de magából a szóból, ma már nem következik, hogy magasan képzett vagy értelmiségi. Régen nagyobb értéke volt (ennek is).
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!