Furcsa helyzet alakult ki a felvételi ponthatároknál, itt vannak a legújabb részletek

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Kulturális és Innovációs Minisztérium/Cser Dániel

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, múlt héten szerdán kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, ami ezúttal is okozott meglepetéseket. Megszokhattuk például, hogy többségében az állami térítéses szakokon húzzák meg a magasabb ponthatárokat, de előfordulhat, hogy néhány helyen pont fordítva alakul – hívta fel a figyelmet összeállításában a Világgazdaság.

Hozzátették, hogy a ponthatárok kihirdetését követően sokan tapasztalhatták, hogy az általuk megjelölt egyetemi szak államilag finanszírozott képzésére akár jóval kevesebb ponttal is be lehetett bejutni, mint ugyanezen szak önköltséges oktatására. 

A lap rámutatott, hogy 

de az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán is 150 pont volt az eltérés. Míg a a BGE gazdaságinformatikusi oktatásán az állami ponthatár 301, az önköltséges 378 pont volt, ami 77 pontnyi eltérés.

Mi áll a különbségek hátterében?

Az Eduline egy külön cikkben igyekszik magyarázatot adni arra, hogy mi áll a különbségek hátterében. Mint fogalmaztak, ahhoz, hogy megérthessük az eredményt, meg kell tudnunk, hogyan működik a ponthatárszámító algoritmus. 

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minél több és minél jobb eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár.  ponthatár, mint ismert, a jelentkezők, a szakra felvehetők számától és a jelentkezők pontszámától függ. 

Majd azzal folytatták, hogy a felvételi algoritmus a pontszámuk alapján intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a jelentkezőket, és a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is: vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik helyére. 

Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „fért be” az adott képzésre – sorolták.

Az Eduline összeállítása külön kitért az önköltséges képzésekre is. Mint írták, ott alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy harmadik helyre teszi amolyan tartalékként. Azonban az idei felvételin 2905 felvételiző jelölte meg az alap-vagy osztatlan képzés önköltséges formáját az első helyen. Ebben feltehetően szerepet játszott az új, megváltozott pontszámítás vagy éppenséggel az új érettségi miatti bizonytalanság, és ez a mintegy háromezer diák biztosra akart menni.

Mindenképp érdemes állami ösztöndíjas képzésre jelentkezni

A szakértők szerint bár a ponthatárok alakulását nagyon nehéz megjósolni, ezért 

annak önköltséges változata csak a második helyen szerepeljen.

Hangsúlyozták, ne maradjon le egy felvételiző se az állami ösztöndíjas képzésről azért, mert nem bízik magában, és meg sem jelöli a felvételin. Annál is inkább, mivel egy képzés állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses párjának felvétele a listába nem számít extra jelentkezési helynek.