A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a hazai elsődleges munkaerőpiacon érdemben, 43 ezer fővel bővült. Ezzel szemben éves bázison kismértékben csökkent a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma, miközben a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is közel 10 ezer fővel, 58 ezerre mérséklődött.
A szezonálisan kiigazított adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a foglalkoztatás éven belül már tetőzött, hónapról hónapra csak kismértékben változik. Ebben szerepet játszik a munkaerőpiac szerkezetének belső átrendeződése: a közfoglalkoztatotti létszám csökkenése az elmúlt fél év során gyorsult fel, illetve a külföldi telephelyen dolgozók számának koronavírus-járvány utáni visszarendeződése is megállt a legfrissebb adatok alapján. Az ő létszámuk hónapok óta 110 ezer fő alatt alakul, amely több mint 10 ezerrel marad el a 2019 végi csúcstól.
A foglalkoztatáshoz hasonló képet mutat az aktivitás alakulása is, a korábbi időszak gyorsabb bővülése után az elmúlt hónapok itt is megtorpanást mutatnak, hónapról hónapra csak kismértékű elmozdulás látható az adatokban. Ez a folyamat ugyanakkor támogatja a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenését, ami az elmúlt időszakban elsősorban a munkaerőpiacra újonnan belépők miatt emelkedett meg, nem pedig az elbocsátások következtében.
A munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a téli csúcshoz képest.
A foglalkoztatás várakozásaink szerint az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat, csak lassú ütemben emelkedhet tovább, ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is csak fokozatosan tud tovább mérséklődni. Az állástalanok részaránya emiatt csak a jövő év első felében csökkenhet ismét 4 százalék alá. Ezt támogatja majd, hogy a gazdasági növekedés fokozódásával a munkaerő iránti kereslet is tovább élénkülhet, ennek nyomán ismét erősödésnek indulhat a magyar gazdaságban a munkaerőhiány, ez pedig újabb lendületet adhat a bérdinamikának. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy
a magyar gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében. Az ő munkaerőpiaci integrációjukat a kormányzati programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz Program is támogathatja.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Egyre rosszabbak a kilátások.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
Valóra vált a miniszterelnök álma.
Ízlelgessük: több lesz a svéd munkanélküli, mint a görög. Vajon a született svédek lustultak el – vagy valami más van a háttérben?
A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
A Tisza Párt vezetője teljes kontrollt akarna a munkavállalók és a munkáltatók felett, a digitális munkavállalói kártya bevezetése súlyos aggályokat vet fel.
Legújabb videójában a miniszterelnök nem megszokott, formális szerepében tűnik fel.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 67. rész.
