Nőtt emellett a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyarországi háztartásban élők száma is kismértékben, azonban 109 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől, vagyis hasonlóan a nemzetközi turizmushoz, lassú visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren is.
A közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját
Tovább csökkent ellenben a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma. A KSH felmérése szerint a május–júliusi időszakban már csak közel 57 ezren dolgoztak a közfoglalkoztatási programok keretében. Ez 2013 eleje óta a legalacsonyabb létszám. Az adatok azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját: nagyszámú, korábban inaktív munkaerőt tudott bevonzani az elsődleges munkaerőpiacra egyrészről a munkalehetőség biztosítása, másrészről pedig a képzések révén. Ezzel együtt is szükség lehet a programok további fenntartására, tekintve hogy jelentős, sok esetben alacsonyan képzett, bevonható munkaerő áll még rendelkezésre a gazdaságban, illetve az ország egyes területein az elhelyezkedés továbbra is érdemi akadályokba ütközik, így a közfoglalkoztatás átmeneti megoldást tud jelenteni.
Aktivitási trendek
A foglalkoztatással párhuzamosan az aktivitás fokozódása is lelassult az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest még így is 30 ezer fővel nőtt a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelenők száma. A jelenlegi 68,0 százalékos aktivitási arány több mint 3 százalékpontos növekedést jelent a koronavírus-járvány előtti időszakhoz és nagyságrendileg 11 százalékpontosat 2010-hez viszonyítva, ugyanakkor az északi uniós országokhoz viszonyítva 3-4 százalékpontos bővülésre még lehet tér a munkaerőkínálatot illetően.