Tranzit: kiderült, miért jó az egyetemi modellváltás, és mit intézkezdett a BME gólyatábor-ügyben

Nyitókép: MTVA/Balaton József

A tudás hatalom? címmel a felsőfokú oktatás kérdéseiről beszélgetett szombat délután a Tranziton Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és Charaf Hassan, a Műegyetem rektora. A beszélgetést Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese moderálta.

A hírekben mostanában sokat szereplő BME-s gólyatáborral kapcsolatban a rektor kifejtette: van egy házirend, amit 2014-ben egy másik egyetem gólyatáborában történt szomorú események után szigorították, és minden évben kérdőíven mérik fel a diákok véleményét a gólyatáborban. Hivatalos panasz az egyetem felé még nem érkezett, a sajtóból értesültek róla. A rektor elmondása szerint az első munkanapon felállított egy munkacsoportot illetékesekből, hogy vizsgálják ki a gólyatáboros eseteket. Eddig 35 visszajelzés érkezett, negatívról még nem tud a rektor, aki szerint 

Illetve az egyetem nagyobb kontrollt fog a jövőben gyakorolni a gólyatáborok felett. Minden visszajelzést komolyan vesznek. Az előző tíz évben nem voltak panaszok. Hagyományosan a gólyatáboroknak mindenhol része a „szivatós beavatás”, de a korszellem ezt már nem fogadja el, és felülvizsgálják ezt is, levonják a következtetéseket. A rektor hozzátette: a gólyatábor hallgatói szervezés, az egyetem csak segítői szerepben van.

Az államtitkár szerint az államnak is lehet ezzel dolga, meg kell vizsgálni, hogy rendszerszinten mi a helyzet a gólyatáborokban, további szabályozókkal és ajánlásokkal kell reagálni. Ami abszolút vörös vonal az az emberi méltóság megsértése, ilyen nem fordulhat elő – hangsúlyozta az államtitkár.

Az új rektor barátságosabb a modellváltás kérdésével kapcsolatban – vetette fel a moderátor. 

Az államtitkár asszony rámutatott: egy éve vannak erről tárgyalások. Egyébként a 

Varga-Bajusz Veronika szerint a Műegyetem másfél éve látja a modellváltás előnyeit, és mindkét rektorjelölt programjában szerepelt is.

A modellváltásról Brüsszellel is vitája van Magyarországnak, hiszen az EU elzárta a modellváltáson átment egyetemeknek járó pénzeket, ami leginkább az Erasmus-program és a Horizont blokkolását jelenti. Az államtitkár végigvette Brüsszel kifogásait, amelyeket teljesítettek is. 

A kormány utolsó levelére nem érkezett még válasz. Az államtitkár szerint ez nem szakmai kérdés, hanem „kőkemény politikai zsarolás” az EU részéről.

A rektor elmondása szerint nyitott a modellváltásra, nem riad el tőle, élére fog állni, a rektori programjában is szerepelt. Szerinte az államháztartási és versenyképességi törvény megfojtja az egyetemet, az állam, mint bürokratikus szervezet nem jó tulajdonos, ezért a modellváltás jó eszköz lehet az egyetem céljainak elérésére. Jobb, ha az állam csak szabályozóként van jelen. A víziók megvalósításához kellenek a szakmai kapcsolatok. Megjegyezte: nem terelte őket a kormány a modellváltás felé, ők tették meg az elsőlépéseket efelé, és ki szeretnének kerülni az államháztartásból.

A Horizontban részt vehetnek társult tagként az egyetemek, csak pénzt nem kapnak az EU-ból, erre a kormány létrehozott egy pénzügyi alapot. Kutatás-fejlesztésre is van egy nyolcmilliárdos keret. 

 Ennek esetében elvárás, hogy az egyetemek fogadják el egymás kreditjét kötelezően. Varga-Bajusz Veronika hozzátette: a Pannónia-programot már korábban is tervezték az Erasmus kiegészítéseként. Illetve egy harmadik program nagyjából húsz diákot támogat abban, hogy a világ legjobb egyetemein tudjanak tanulni.

Varga-Bajusz Veronika megjegyezte: az Erasmus felfüggesztése nem érinti a hozzánk érkező külföldi diákokat, akikből 43 ezer van Magyarországon.

Mik a modellváltás előnyei? – tette fel a kérdést Kacsoh Dániel.

Az államtitkár újra hangsúlyozta: versenyképességi okokból indult el a modellváltás. Szerepet játszott benne az is, hogy ne csak egy évre legyen költségvetése az egyetemeknek, és fontos volt a teljesítményelv erősítése. Az egyetemek kell, hogy a saját térségükért felelősséget vállaljanak, és jó kapcsolatokat ápoljanak a térségük gazdasági szereplőivel. A tudományos teljesítménye 30 százalékkal erősödött az egyetemeknek – mutatott rá az államtitkár. Önálló gazdálkodás, teljesítményelv, versenyképesség – ezek a modellváltás előnyei.

A rektor szerint az államháztartási költségvetésből élő egyetemek nem gazdálkodnak, hanem költenek, mert el kell költeniük az egész költségvetést, a modellváltás után viszont az egyetem önállóan gazdálkodhat. Szerinte elmúlt az az idő, amikor az egyetem csak oktatott és kutatott, a műszaki egyetemek fejlesztenek, cégekkel közösen, szerződéses viszonyban. Ez gyakran döcög most, de modellváltás után ezek sima ügyek lennének.

Az államtitkár elmondta:

 Elhangzott a részéről az is: a felvételi eljárásnál cél volt, hogy az egyetemek dönthessék el, mely diákokkal szeretnének együttműködni, a pontok egyötödét ők adják.

Jelenleg évi ezermilliárdot szán az állam a felsőoktatásra, és a modellváltás óta tudják tartani ezt a szintet. Idén 120 ezren jelentkeztek egyetemekre, ebből 90 ezret felvettek, nőtt a vidéki egyetemek súlya, a jelentkező fele vidéki egyetemre menne. A gazdaságtudományok a legnépszerűbbek, melyet a pedagógusképzés követ.

Elhangzott a középiskolai diákok felkészültségével kapcsolatban, hogy felelőssége van az egyetemeknek abban, hogy mentoráljanak és akár felzárkóztassák a felvett diákokat, ha szükséges. Vannak mentorprogramok a hátrányos helyzetű diákok számára is.

A rektor elmondta: 7-800 ember sosem homogén, a kiemelkedőknek tehetséggondozásra, az alulképzetteknek felzárkóztató órákra van szüksége.