Vera Jourová szerint a magyarok indították a lavinát: egyre több illiberális törvényt fogadnak el az uniós tagállamokban

Ciklusértékelő interjút adott Vera Jourová, az Európai Bizottság leköszönő alelnöke az Euronews uniós televíziónak, amelyben a mandátuma, 2019 és 2024 közötti európai jogállamisági helyzetet véleményezte.

Mint elmondta: az elmúlt öt évben több tagállamban 

egymás után fogadnak el tagállami parlamentek az EU jogrendjével össze nem egyeztethető, illiberális jogszabályokat. és mint fogalmazott, számára az a legsokkolóbb, hogy ezek a törvényalkotási irányok mennyire „ragadósak”, egyre több tagállamban megjelentek az Európai Bizottság ötéves ciklusa során.

Az EU a legtöbb ilyen esetben kötelezettségszegési eljárást indított az adott tagállam ellen, 

Magyarországgal kapcsolatban a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény hozta fel példának, amelynél a törvényalkotó deklarált célja a gyermekek megvédése a pedofília veszélyeztetéseitől, de szerinte ez a jogszabály az LMBTQ-közösség tagjaival szemben diszkriminációt jelent, ezért 2022-ben az EU az Európai Bíróság elé vitte az ügyet.

Azóta azonban hasonló jogszabályokat hozott a bolgár és a szlovák parlament is, kitiltva az LMBTQ-propagandát az iskolák falai közül. Ezeket a törekvéseket is az emberi jogok megsértésének érzi az Európai Bizottság. Szlovákiában egyébként drámaian rossznak látják a sajtó helyzetét is.

Az EB értékelése szerint a hivatal léte lehetővé teszi, hogy egy magyar hatóság olyan korrupciót vizsgáló ngo-kat zaklasson mint a Transparency International.

„Amikor megjelennek az első jelei annak, hogy ezek a magyar törvények hasonló jogalkotásra inspirálnának más tagállami törvényhozásokat, én biztosként azonnal jeleztem az adott tagállamnak, hogy párbeszédre lenne szükségünk, mert ezek a tervezetek sértik az EU jogát” – emlékezett az EB leköszönő alelnöke, aki kiemelte a közmédiák fontosságát, hiszen ha azok nem látják el a „hiteles, pártatlan tájékoztatás” munkáját, akkor sérül az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jutásának joga.

ezért vagy megvonják a jogos állami támogatást tőle, vagy pártkomisszárokat állítanak az élére. Erre megoldás lehet a 2025 nyarán elfogadásra váró uniós médiaszabadság törvény, amely a 27 tagállam médiaviszonyainak új szabályozását fogja megadni, ekképp „garantálni fogja” a közmédia működésében „a szerkesztői szabadságot, az intézményi függetlenséget”.

***

Nyitókép: JOHN THYS/AFP