Számok bizonyítják: nem véletlenül csúszik rá valaki a drogokra – de van remény!

A negatív életesemények (adverse childhood experiences, ACE) és a függőség közötti kapcsolat rendkívül összetett, ám számos kutatás rávilágított már az összefüggések mélységére és jelentőségére. A negatív gyermekkori élmények meghatározó szerepet játszanak abban, hogy valaki hajlamosabbá válik-e szerhasználatra vagy a viselkedési függőségek kialakulására – mutat rá a Drogkutató Intézet legfrissebb elemzésében.

Téglásy Kristóf stratégiai igazgató aláhúzta: a traumatikus élmények mély és hosszú távú hatást gyakorolnak a személyiség fejlődésére, az érzelemszabályozásra, valamint a stresszkezelési képességekre. Ezek az élmények gyakran instabil családi környezetből fakadnak, ahol a gyermekek olyan stresszforrásoknak vannak kitéve, mint a szülők válása, bántalmazás, érzelmi elhanyagolás vagy a családtagok függőségi problémái. A traumák nyomot hagynak az agy fejlődésén, és növelik annak valószínűségét, hogy a gyermek későbbi életében problémás megküzdési mechanizmusokat, például függőségeket alakít ki – olvasható a Drogkutató Intézet elemzésében.

Kutatások szerint a magas ACE pontszámmal rendelkező személyeknél lényegesen nagyobb a valószínűsége a függőségek megjelenésének, valamint számos más egészségügyi probléma kialakulásának.

Az ACE pontszámok statisztikai elemzése jelentős összefüggéseket mutatott ki:

A Drogkutató Intézet rámutatott: a gyermekkorban elhanyagolást vagy érzelmi bántalmazást tapasztalók körében az alkoholfüggőség kockázata kétszerese azokéhoz képest, akik nem szenvedtek el hasonló élményeket. Az is kiderült, hogy az egyes függőségi formákhoz eltérő családi dinamikák társulnak: például az alacsonyabb családi szervezettség és a kevésbé támogató környezet különösen az alkoholfogyasztási problémákat növeli. Ezek a tényezők egy komplex rendszer részei, amelyek közösen alakítják az egyén hajlamát a függőségre. Emellett a szerhasználati zavarok változó lefolyását – beleértve a gyakori visszaeséseket – nagyban befolyásolják a trauma által kiváltott stresszreakciók.

Például egy 6 vagy annál magasabb ACE értékkel rendelkező személy körében 3,5-szer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kardiovaszkuláris betegségek, és a depresszió előfordulási gyakorisága is legalább 460 százalékkal emelkedik a 0 ponttal rendelkezőkhöz képest – írja az Intézet.

Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy a függőségek és más egészségügyi problémák nemcsak pszichológiai, hanem biológiai következményekkel is járnak. A traumák hosszú távon károsítják a stresszkezelésért felelős HPA-tengely működését, amely az amigdala, a prefrontális kéreg és a hippokampusz működésére is hatással van. Ezek a változások csökkenthetik az agy jutalmazórendszerének érzékenységét, miközben fokozzák a stresszre adott reakciókat.

„A reziliencia az, amikor elkezdem értékelni önmagam”

Nem minden traumát átélt ember válik azonban függővé, és itt kerül előtérbe a reziliencia szerepe. Sybil és Steven Wolin kutatói munkája azonosította azokat az ellenálló képességi tényezőket, amelyek csökkenthetik a függőségi kockázatot. Ezek közé tartozik például a problémák felismerése és tudatosítása, a stabil kapcsolatok kialakítása, valamint az önkifejezés kreatív formái. Egy stabil felnőtt – legyen az szülő, nagyszülő vagy pedagógus – jelenléte az élet korai szakaszában kiemelten fontos védelmi tényező lehet – olvasható az elemzésben.

Ahogy Dr. Makara Mihály fogalmaz: „A reziliencia az, amikor elkezdem értékelni önmagam.” A biztonságos kötődés, a célok megélése, és az örömteli tevékenységek – mint például a sport vagy a művészetek – szintén elősegítik a lelki rugalmasság kialakulását.

A megelőzés és a korai beavatkozás elengedhetetlen a függőségek kialakulásának csökkentésében.

A Drogkutató Intézet szerint összességében elmondható, hogy

„A trauma nem végzet, és a sorsunk »nem öröklött, hanem tanult.« Ez a megközelítés segíthet abban, hogy az egyéni gyógyulás mellett a közösségek és generációk szintjén is pozitív változások induljanak el” – zárja cikkét az Intézet.

Nyitóképünk illusztráció: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP: